Egy 53 éves férfi tett bejelentést a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon 2022. január 6-án délben arról, hogy hatvani lakásukban megszúrta édesanyját. A kiérkező rendőrök elfogták a férfit és előállították a városi rendőrkapitányságra. Az idős asszony a helyszínen belehalt sérüléseibe. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság megkezdte a helyszíni szemlét, a férfi elszámoltatása folyamatban van – írja a Police.hu.

Ma Magyarországon rendszeresen gyilkolnak meg nőket és gyermekeket családtagjaik, közeli hozzátartozóik. A közkeletű adat szerint hetente egy nő életét követeli a családon belüli erőszak, ami évente nagyjából 50 áldozatot jelent, pontos adatokat azonban egyik hivatalos szerv sem ad közre nyilvánosan.

A sajtóba bekerülő esetek alapján a hatvani nő az utóbbi 8 napban a harmadik, akit közeli hozzátartozója ölt meg.

Mint arról beszámoltunk, egy ököritófülpösi férfi megfojtotta a feleségét szilveszter éjjelén, egy nappal korábban pedig egy jászladányi férfi több késszúrással ölte meg feleségét. Egy 70 éves nőt szintén december 31-én gyilkolt meg egy férfi fülöpi otthonában, de a rendőrség egyelőre nem árulta el, hogy az elkövető hozzátartozó-e. Ezek „csupán” az elmúlt napok esetei, a tavalyi évben számos bántalmazásról és gyilkosságról adtunk hírt.

A családon belüli és párkapcsolati erőszak jelentős többségét férfiak követik el nőkkel szemben, aminek rendszerszintű okai vannak. Ezek az esetek nem egyedülálló tragédiák, hanem annak a rendszernek a káros szüleményei, amelyben még mindig az az elfogadott, hogy a nő nem egyenrangú fél egy párkapcsolatban vagy családban.

A gyilkosság a nők alárendelt szerepében való hit végső megnyilvánulási formája. Az elkövetők gyakran jó manipulációs képességekkel rendelkező, külső szemlélőként teljesen „normálisnak” tűnő férfiak. Azonban a nőket – és a gyermekeiket – a tulajdonuknak  tekintik, így elfogadhatatlannak tartják, hogy a nőknek saját akaratuk legyen, esetleg függetlenedni próbáljanak tőlük. Ez a meggyőződés mélyen gyökerezik abban a gazdasági és társadalmi viszonyrendszerben, amit kapitalista patriarchátusnak nevezünk.

A kapitalista patriarchátus kulturálisan és gazdaságilag is megjutalmazza a nemi szerepeknek megfelelő viselkedést, ebbe pedig beletartozik a férfiak és a nők közt fennálló alá-fölérendeltségi viszony fenntartása és ennek a férfiak általi kiaknázása. A nők alárendelt szerepben tartásának és elnyomásának egyik fontos eszköze az ellenük alkalmazott érzelmi, fizikai és szexuális erőszak.

Bár 2020-at az áldozatvédelem évének nevezte ki Varga Judit igazságügyi miniszter, ennek érdemleges hatása még 2021-ben sem volt érezhető, sőt: a pandémiával járó bezártság és kiszolgáltatottság tovább súlyosbította a bántalmazott nők és gyermekek helyzetét, ami ellen a kormány nem lépett fel. Bár a miniszter létrehozta a családjogi civil munkacsoportot is a családon belüli erőszak megfékezése érdekében, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE), a Patriarchátust Ellenzők Társasága (PATENT) Egyesület – igen komoly szakmai háttérrel rendelkező – jogvédő egyesületek javaslatait eddig nemigen vették figyelembe.

A nők elleni erőszak megszüntetése érdekében tavaly figyelemfelhívó kampányt indított a választások felvezetéseként a NANE, a PATENT és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség. A három szervezet az EU Alapjogi Ügynökségének reprezentatív kutatására hivatkozva rámutatott, hogy

Magyarországon több mint 1 millió 124 ezer nő ellen követtek el 15 éves kora óta fizikai és/vagy szexuális erőszakot.

Az országban jelenleg is több mint 223 ezer nő él olyan párkapcsolatban, amelyben partnere fizikailag és/vagy szexuálisan bántalmazza.

Azért, hogy ne maradjon láthatatlan ez a rendszerszintű probléma, folyamatosan frissülő aloldalunkon dokumentáljuk a sajtóban nyilvánosságra kerülő, nők és gyermekek elleni erőszak halálos eseteit.