A kormány 755 milliárd forinttal kurtította meg a 2022-re szóló költségvetést. A Magyar Közlönyben november végén megjelent határozat azonban nem részletezi kellő alapossággal, hogy mely területekről von el pénzt a kormány. Annyi tudható, hogy például az Egészséges Budapest Program teljes jövő évi kerete elveszett, a Beruházási Alapot 400 milliárd forinttal kurtította meg a kormány, a 2019–2027 közötti idegen nyelvi stratégia megvalósítására szánt 30 milliárd forintos keretet pedig teljesen felszámolták. A Portfolio cikke szerint 150 milliárd forintról szóló döntés még hiányzik: egyelőre csak ígéret formájában van jelen a jövő évi, amúgy is teljesen átszabott költségvetésben. Erre a 150 milliárdos csökkentésre január 31-ig kell javaslatot tennie Varga Mihály pénzügyminiszternek.
A 2022-es évre szóló tervezést pedig tovább nehezíti, hogy a jogrendi veszélyhelyzetet június 1-ig meghosszabbították. Ez azzal jár többek közt, hogy a következő hónapokban bármikor változhatnak a közteherviselést érintő és egyéb törvények és rendeletek.
Annyi azonban bizonyos, hogy január elsejétől emelkedik egyes autópályák úthasználati díja. A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. elárulta, hogy 2022. január 1-jétől 4 útszakasz is bekerül az útdíjfizetési rendszerbe. A változás érinti az M4-es autóutat, az M30-as autópályát és az M85-ös autóút egyes szakaszait is.
A perverz újraelosztás jegyében a munkáltatók újabb adókönnyítéseket kaptak január 1-jétől. Megszűnt a munkáltatókat terhelő, a bérjövedelmek után fizetendő 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás, a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke pedig 13 százalékra csökkent az eddigi 15,5 százalékról. Ezzel egyidejűleg a kifizetőt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) mértéke 13 százalékra csökkent.
Január elsejétől nő a nyugdíjkorhatár is, a 2022. január 1-től az 1957-ben vagy azt követően születettek számára a nyugdíjkorhatár 65 évre emelkedett.
Mostantól cserelakás felajánlása nélkül sajátíthat ki az állam.
A kisajátítás részletes szabályai szerint a kisajátítást kezdeményező eddig köteles volt megfelelő cserelekást felkínálni a lakónak, amennyiben a lakó (legyen akár tulajdonos vagy lakáshasználó) a kártalanítás összege helyett inkább erre tartott igényt, a tulajdonában pedig nem volt másik lakás, ahová ugyanazon a településen beköltözhetett volna. Ez január 1-jétől nem lesz így. Ha az állam vagy az önkormányzat, azaz a kisajátítást kérő nyilatkozik, hogy nem tud felajánlani lakást és valószínűsíti, hogy a cserelakás felajánlása miatt a kisajátítás elhúzódna, akkor nem köteles cserelakást biztosítania.
Mivel a 2022-es év választási év, a kormány számos kedvező, bár megkésettnek tűnő és szűkkeblű intézkedést is hozott.
2022. január elsejétől a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 260 ezer forintra emelkedett, a 25 év alattiaknak pedig nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. A tervek szerint februárban visszakapják a 2021-ben befizetett szja-t azok, akik 18 éven aluli vagy iskolás gyermeket nevelnek. Az adó-visszatérítés éves maximuma 809 ezer forint lesz.
Bár a részletszabályok még nem ismertek, a kormány az október végi szinteken rögzítette a jelzáloghitelek kamatait. Csekély mértékben, de nőnek a nyugdíjak is (3 százalék helyett öt százalékkal, 4 százalék közeli infláció mellett), az ígéretek szerint februárban a teljes 13. havi nyugdíjat kifizetik a járadékra jogosultaknak. Ezt azonban érdemes annak tudtával megítélni, hogy az átlagos magyar nyugdíj összege továbbra is messze elmarad az átlagbérektől, s így egyre többen kényszerülnek arra, hogy a nyugdíj mellett is dolgozzanak.
