Minden jel szerint a koronavírus-járvány nyomában fellépő gazdasági válság szolgáltat apropót ahhoz, hogy egy olyan deklaráltan jobboldali politikus is, mint Márki-Zay Péter felkaroljon egy jellegzetesen baloldali népszavazási kérdést. Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje szerdán nyíltan is a Fudan-törvény szabotálása mellett referendumra bocsátandó álláskeresési-járadék meghosszabbítása mögé állt – igaz, azzal a kikötéssel, hogy csak addig, amíg a válság tart. Miután a Kúria tegnap zöld utat adott a főpolgármester által kezdeményezett két népszavazási kérdésnek, az ellenzék két prominens alakja eldördítette a startpisztolyt. A pártok aktivistáira és jelöltjeire nehéz, ám annál fontosabb feladat vár, ha valóban össze szeretnék szedni még idén a referendum kiírásához szükséges aláírásokat.

Nincs idő a gólörömre

Az mindenki számára nyilvánvaló, hogy a Karácsony Gergely által kezdeményezett népszavazásnak politikai értelemben csak akkor lesz igazi jelentősége, ha valóban sikerül legkésőbb a választás napján megtartani azt, a Fidesz „gyermekvédelminek” nevezett népszavazásával egy időben. Szerdai sajtótájékoztatójukon Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter is felhívta a figyelmet annak a fontosságára és ezzel együtt nehézségeire, hogy az adventi-karácsonyi időszakban lesznek kénytelenek a technikailag választói kezdeményezésből induló népszavazáshoz legitimáló aláírásokat gyűjteni – mégpedig kérdésenként 200 ezret –, ezért rögtön az utcára is szólították az ellenzéki jelölteket és aktivistákat.

A sietség abból fakad, hogy az aláírások összegyűjtése után a parlamentnek még határoznia kell a népszavazás elrendeléséről, és bár itt a honatyáknak megfelelő mennyiségű aláírás esetén a szavazásnál nem lesz mérlegelési lehetőségük, jogorvoslat még ekkor is érkezhet be az országgyűlési határozat ellen. Ha ezt át is vészelik sikeresen Karácsony kérdései, a Fidesz szemszögéből az elmúlt években kevés kényelmetlen döntést hozó Áder János köztársasági elnöknek az esetleges fellebbezés elbírálása után két héttel módjában áll majd akár további 90 napon belülre kitűzni a referendumot.

Ha pedig mindehhez hozzávesszük, hogy az Alaptörvény értelmében az országgyűlési választást „az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában” kell megtartani, nem nehéz kiszámolni, hogy egy – adott esetben – április első vasárnapjára (3-ára) eső választás esetén nagyon rázós utat kell végigjárnia az ellenzéki kérdéseknek, hogy időben a szavazólapon találhassák magukat. Ami pedig a választás mihamarabbi megtartását illeti, a tapasztalat szerint annak sem Áder János lesz a fő kerékkötője.

Arról, hogy a Kúria kérdését riadókészültségben kell – vagy legalábbis kellene – várni, legutóbb másfél héttel ezelőtt beszélt a Mércének Karácsony Gergely egy sajtótájékoztatón, mondván, a veszélyhelyzet tervezett meghosszabbítása sem szabad, hogy eltántorítsa az ellenzéket az aláírásgyűjtéstől. „Az ellenzéki pártvezetőkkel és Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölttel egyeztettünk ebben a kérdésben, és teljesen világos, hogy amint megkapjuk a zöld lámpát, össze fogjuk szedni az aláírásokat” – nyilatkozta a főpolgármester.

A főpolgármester már november elején arról beszélt a lapunknak, hogy szerinte igenis lehetséges a Fudan-népszavazást végigvinni. Méghozzá közvetlenül azután nyilatkozott erről, hogy még a parlament kormánypárti frakciói is megszavazták Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselőjének javaslatát, amely szerint megrendezhetik a népszavazást az országgyűlési választás napján is. A javaslat azt a törvényi kikötést volt hivatott feloldani, amely alapján korábban az országgyűlési választást megelőző és követő 41 napon belüli időpontra nem lehetett kitűzni országos népszavazást.

A segély veszélye

Szabó Tímea szeptemberben a Fudan-törvény ellen, vagyis a Diákváros megépítéséért nyár elején tüntetést is szervező Jámbor Andrással közösen adta be javaslatát. A Kúria friss döntésével kapcsolatban a Mérce megkereste Jámbort is, aki bizakodóan nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy lehetséges-e összegyűjteni a szükséges mennyiségű aláírást az év végéig, mivel – ahogy ő fogalmazott – az aktivistáival jelenleg is aláírásokat gyűjt a választókerület több pontján az önkormányzati megszorítások ellen, így a népszavazási ajánlások összegyűjtése nem fog különösebb logisztikai akadályokba ütközni. Főleg annak fényében, hogy az aláírásgyűjtésben az ellenzéki pártok támogatására is számíthat.

Jámbor András úgy véli, hogy ha sikerülne összegyűjteni az aláírásokat, akkor a népszavazás érvényesen végződne (amelynek feltétele, hogy a választókorú állampolgárok abszolút többsége érvényes szavazatot adjon le) és kizártnak tartja, hogy a kormánypártok álláspontja kerekedne felül,

mivel szerinte az állampolgárok tisztában vannak azzal, hogy a Diákváros területére tervezett Fudan Egyetemnél nagyobb szükség van a felsőoktatásban tanulók számára biztosított megfizethető lakhatásra és a fővárosi albérletárak csökkentésére. A budapesti 6-os választókerület képviselőjelöltje szerint a Fudan magyarországi jelenlétéből a magyar diákok igen kevéssé profitálnának, hiszen az intézmény által meghatározott magas tandíjakat döntő többségében csak a vagyonosabb külföldi diákok tudnák megfizetni.

A Fidesz-KDNP szívesen beszél arról, hogy szemben a „munkanélküliséget segélyekkel megoldani akaró ellenzékkel”, ők hűen a „munkaalapú társadalom” filozófiájához a munkahelyek teremtésében látják az állampolgárok életkörülményei javításának a kulcsát. Ráadásul, ahogy arra már az ősz elején tartott előválasztási jelöltviták is rámutattak, a kétségtelenül hangzatos, egyetemesnek tartott értékekből – mint a „kemény, becsületes munka” – építkező szlogeneket számos ellenzéki politikus is a magáénak vallja.

Ennek fényében felvetődhet a kérdés, hogy vajon az álláskeresési járadék meghosszabbításának témáját is olyan könnyen tudja-e sikerre vinni az ellenzék, mint a Fudan ügyét. A kínai egyetem kérdésére ugyanis minden ellenzéki szereplő felépíthette a saját narratíváját, felesleges presztízsberuházásként, a lakhatási válság megoldását akadályozóként lefestve az intézményt. Ha pedig ahhoz támadt kedvük, akkor megidézhették a 19. század végi amerikai közbeszéd Kína-ellenes, „sárga veszedelemmel” riogató rasszista és idegengyűlölő szólamait, vagy akár „kommunistázhattak” is egy jót. Ezzel szemben az álláskeresési járadék megemelése kapcsán felmerülhet az a veszély, hogy a kormánypropaganda sikerrel égeti rá az ellenzékre, hogy a közbeszédben néha már szitokszóként használt segélyek megemelését tervezi.

Jámbor András azonban kevéssé tart ettől az eshetőségtől, szerinte ugyanis

az EU-ban rekordalacsony ideig, csupán három hónapig járó álláskeresési járadék jó szimbóluma annak, hogy az Orbán-kormány az elmúlt 11 évben teljesen leépítette a szociális védőhálót, amelynek fájó hiányáról az emberek legkésőbb a koronavírus-járvány kezdete óta megbizonyosodhattak,

hiszen a lezárások miatt a munkájukat elvesztő dolgozóknak és a csőd szélére került kisvállalkozóknak semmiféle segítséget nem nyújtott az állam.

Teljes konszenzus?

Noha Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje szerdán este az ATV Egyenes Beszéd című műsorában arról beszélt, hogy szerinte a Karácsony-féle kezdeményezés két kérdésében teljes körű az ellenzéki konszenzus, korábban voltak jelei annak, hogy ez nem teljesen magától értetődő.

Miután november elején az Országgyűlés megszavazta, hogy a választás napján lehessen népszavazni is, egy november közepi sajtótájékoztatón kérdeztünk rá arra a hódmezővásárhelyi polgármesternél, hogy ő maga mennyire áll jó szívvel egy olyan kezdeményezés mögé, mint az álláskeresési járadék háromról kilenc hónapra történő meghosszabbítása. (A videón a hivatkozott rész 11:30-13:50 között látható.)

Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt kérdésünkre akkor így felelt: „Nyilvánvalóan olyan helyzetben, amikor nagyszámú, átmeneti álláskereső van, tehát amikor nem strukturális, hanem időszakos munkanélküliség van egy országban, akkor ez lehet egy jogos eszköz természetesen. Én egyébként annak vagyok a híve, hogy nem segélyt, hanem munkát kell adni az embereknek, ettől vagyok én jobboldali és nem baloldali. Nagyon támogatom azt, hogy bárki, aki állást keres, az egy rövid álláskeresési időszak után, ha kell, kormányzati segítséggel, de kapjon munkát. A munka ugyanis megbecsültséget, tisztességet is ad, és ezt az önbecsülést nem lehet lebecsülni. Ez nagyon fontos komponense annak, hogy hogyan tudunk segíteni a rászorulóknak.”

A kérdések mögötti konszenzust esetlegesen feszegető ideológiai különbségeknek azért is lehet jelentősége a továbbiakban, mert az ellenzéknek most arra lenne szüksége, hogy a két kérdéshez kettesével tudja gyűjteni a szignókat, azaz a kétszer kétszázezer aláíráshoz ne kelljen sokkal több, mint kétszázezer szavazópolgár aláírását megszereznie, hogy ezzel is gyorsabban haladjon a folyamat.

Míg a december 8-ai, Karácsony Gergellyel tartott sajtótájékoztatón a főpolgármester leginkább azzal érvelt az álláskeresési járadékról szóló kérdés fontossága mellett, hogy Európa legszűkmarkúbb ilyen típusú juttatása a magyarországi, Márki-Zay oldaláról kibukott az elvi alapállásbeli különbség, de a miniszterelnök-jelölt ismét a gazdasági válságra, illetve a Fidesz elhibázott válságkezelésére hivatkozva oldotta fel az ellentmondást, amely szerinte abból állt, hogy ingyenessé tették a parkolást, és elvonták az önkormányatok forrásait.

„Ebben a nehéz időszakban, gazdasági válságban sokan elveszítették az állásukat, teljesen indokoltnak tartom azt, hogy egy ilyen rendkívüli helyzetben – az egyébként a Fidesz által talán jogosan három hónapra csökkentett – álláskeresési járadékot most legalább erre az időszakra emeljük meg kilenc hónapra” – mondta. 

A Fudan-törvényről, amellyel kapcsolatban kezdettől fogva kevesebb volt a nyitott kérdés, Márki-Zay egészen pontosan úgy fogalmazott tegnap, hogy szerint joga van az embereknek véleményt nyilvánítani arról, hogy a kormány a teljes magyar egyetemi hálózatnál több pénzzel támogat egy „kínai kommunista migránsegyetemet” – azzal magyarázva a „migráns” jelző alkalmazását, hogy a várható magas tandíj tükrében leginkább külföldiek fognak az egyetemen tanulni. Ugyanakkor ő is aláhúzta a problémakör lakhatási fókuszát, jelesül, hogy nagy kihívás a vidéki szülők számára, hogy Budapesten tanuló gyermekük albérletet finanszírozzon, ezért fontosnak tartja a Diákváros és vele az új kollégiumi férőhelyek megvalósulását.

Teher alatt a pálma

A szerdai sajtótájékoztatón nagy hangsúlyt kapott az aláírásgyűjtés feladatának nehézsége és hogy csak feszített munka esetén reális annak sikere. A főpolgármester az ellenzéki pártokkal egyeztetve bejelentette, hogy egy-két napon belül megszerzik az aláírásgyűjtő íveket, és célba veszik az utcákat, legalábbis erre kérte az előválasztáson győztes ellenzéki jelölteket, a pártok aktivistáit és a változást akaró civileket is.

„Természetesen pontosan tudjuk azt, hogy kétszázezer aláírást összeszedni ebben a rövid időszakban – ráadásul mindezt a karácsonyi szünetben – nehéz, embert próbáló feladat, de az ellenzéknek most olyan pálmává kell válnia, amely nő a teher alatt. Kiváló lehetőség arra, hogy újra kimenjünk az utcákra, és az ellenzék újra megmutassa az erejét, amit az előválasztáson már egyszer megmutatott”

– mondta Karácsony a sajtótájékoztatón.

Márki-Zay külön kérést intézett a szavazókhoz is: „Tudom, hogy lehetetlennek tűnik, tudom, hogy ebben az időszakban mindannyian a családjukkal szeretnének lenni, de a bevásárlás, az ünnepre való felkészülés mind a lelki megtisztulás mellett kérem, csatlakozzanak a feladathoz, hogy összegyűljön a szükséges aláírásmennyiség!”