Bár az ápolási díjakra vonatkozó adatok közlését az Emberi Erőforrások Minisztériuma előzőleg megtagadta, Ungár Péter LMP-s parlamenti képviselő kikérte a járásoktól és átlátható, interaktív térképen közzétette azokat.
A számokból kiderült, hogy kevés ember él a támogatási formákkal, így az elenyésző összeg növelése nem járna jelentős költségvetési kiadással.
Ezen kívül kiderül az adatokból, hogy míg vannak járások, ahol egyetlen embertől se vonták meg a támogatás jogosultságát, vannak olyan helyek, ahol a támogatásban részesülők 20 százaléka elesett a jövedelmétől. A képviselő szerint ez azt mutatja, hogy jelentősen függ a támogatás kinevezése a különböző hivatalok és hivatalnokok egyéni értelmezésétől.
A feltételeket megszabó kormányrendelet nem veszi figyelembe azokat a gyermekeket, akik ugyan eltérő mértékben, de képesek önellátásra, azonban állapotuknál fogva állandó felügyeletre szorulnak. De azokra a gyermekekre sem gondoltak, akik ugyan önellátóak, ám krónikus vagy ritka betegségük, állapotuk miatt veszélyt jelent számukra az iskolai környezet, így otthongondozásra szorulnak. A képviselő szerint az is probléma, hogy a gyermekek otthongondozási díjának (GYOD) összegéből nem részesülhetnek sem nagyszülők, se gyámok.
Számszerűsítve a GYOD-tól való elesés egy gyermekét otthon gondozó szülőnek azt jelenti, hogy a bruttó 147 315 forint (január 1-től bruttó 200 000 forint) helyett nagy valószínűséggel a 62 005 forintos emelt ápolási díjból kell megélnie, holott ugyanúgy továbbra is 24 órás készenlétet igénylő munkát végez.
Az LMP mindezek miatt kezdeményezi, hogy legyen szakmai egyeztetés a GYOD feltételrendszerének felülvizsgálatára, nőjön meg a jelenleg rendkívül alacsony ápolási támogatás összege, és legyenek megbecsülve a szociális ellátásban dolgozó emberek.
Ungár figyelmeztetett, hogy más alternatívája nem lesz az otthongondozásnak, egy olyan idősgondozási rendszerben, ahol másfél-két évet kell várni, hogy valaki bekerülhessen idősgondozásba.
Régóta húzódik
Miként korábban beszámoltunk róla, a Népjóléti bizottságnak a kormánypárti többsége leszavazta Ungár Péter LMP-s országgyűlési képviselő arra irányuló javaslatát, hogy az otthonápolási díj minden esetben, ne csak a gyermeküket otthongondozók esetében érje el a mindenkori minimálbért.
Mint ismert, Novák Katalin családügyi miniszter szeptemberben jelentette be, hogy 2022. január 1-jétől a minimálbér szintjére emelkedik a gyermekek otthongondozási díja.
Milyen ellátás a GYOD?
A tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeküket otthon ápolók részére folyósított ellátás (GYOD). Összege jelenleg havi 147 ezer forint, és a gyermek életkorától függetlenül folyósítható.
Javaslatában többek között azzal érvelt Ungár – mint ahogyan azt a politikus számos nyilatkozatában és jegyzetében eddig is megtette – , hogy a családi, saját háztartásban végzett ápolás, gondozás társadalmi értéke mellett közvetlen, pénzbeli haszna is jelentős, hiszen a költséges intézményi ellátás kiváltásával jelentős normatív finanszírozás is megtakarítható. Ezért arra kérte volna a kormányt, hogy még idén dolgozza ki az ápolási díj összegének a mindenkori minimálbér összegéhez való kötésének jogszabályi feltételeit.
Jelenleg az idős hozzátartozóikat, házastársaikat otthon gondozók továbbra is nagyjából 50 ezer forintot kapnak havonta annak ellenére, hogy akár 24 órában, szünnap nélkül látják el a családtagjuk ápolásával járó feladatokat. Az LMP számításai szerint a minimálbérnek megfelelő összeget megadni nekik nagyjából évi 50 milliárd forintba kerülne a költségvetésnek évente,
azaz például a kormány által támogatott Vadászati Világkiállítás megrendezésének megfelelő összegbe.
A Népjóléti bizottságban októberben nemcsak az otthongondozási díj emelését szavazták le, hanem azt is, hogy az Országgyűlés április 23-át az otthonápolók napjává nyilvánítsa.
Ezen kívül azt sem támogatták, hogy a szociális szektorban dolgozók megkapják az egyszeri 500 ezer forintos bérkiegészítést.
Kézbesítési nehézségek
November elején számoltunk be róla, hogy a Lépjünk, hogy léphessenek civil szervezet levélben kereste meg az Emberi Erőforrások Minisztériumát (EMMI), amiben azt kérték, hogy a Magyar Posta növelje meg a kézbesíthető készpénzösszeg-határt 150 ezerről 200 ezerre, hiszen különben a posta nem kézbesítené a megemelkedett GYOD támogatás összegét.
A civil szervezet megkeresésére végül pozitívan reagált az EMMI, és biztosították a GYOD-ban részesülőket arról, hogy januártól megemeli a Magyar Posta az összeghatárt 200 ezer forintra.
Novemberben újabb üdvös fejlemény került a Magyar Közlönybe, miszerint a koronavírus vészhelyzet megszűnéséig nem lehet felülvizsgálni az egészségi állapottól, személyiségállapottól vagy fogyatékosságtól függő ellátásokban részesülő személyeket, és az ebből fakadó támogatásokat sem lehet megszüntetni a veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napjáig.
Az elismerés hiánya
Keddi Facebook bejegyzésében Ungár Péter felszólította Kásler Miklóst, hogy biztosítson valódi megbecsülést és megélhetést a szociális szféra minden egyes dolgozójának számára.
A képviselő bejegyzése szerint
„Miközben Kásler Mikós a szociális dolgozók megbecsüléséről beszél általánosságban, addig a 90 ezer szférában tevékenykedő helyett kiemeli a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában lévő intézmények dolgozóit, ezzel is megosztva a szociális szektort, ráadásul úgy, hogy a megérdemelt 500 ezer forint helyett, töredéknyi, bruttó 75 ezer forintos juttatást ígér.”
