Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Katonák hajtottak a tüntetők közé Mianmarban, öten meghaltak

Továbbra is feszült a helyzet a Mianmarban, ahol a hadsereg (burmai nevén Tatmadaw) február elsején egy puccs keretében átvette a hatalmat a Thaifölddel szomszédos országot 2016 óta vezető Aun Szan Szú Kjitől arra hivatkozván, hogy a több mint ötvenévnyi katonai diktatúra utáni első, legalább részben demokratikusan megválasztott államfő és pártja, az NLD (Nemzeti Liga a Demokráciáért)  csalások egész sorát követte el a 2020-as választáson (ezt a vádat az NLD tagjai és nemzetközi megfigyelők egyaránt tagjadák).

A puccsot követően az egész országot megmozgató tömegtüntetések bontakoztak ki, amelyeket a katonaság és –az egyébként az Európai Unió által is kiképzett és anyagilag megtámogatott –rendőrség brutálisan vert le, áprilisban például számos hírforrás arról számolt be, hogy a hadsereg puskagránátokkal 80 embert mészárolt le az ország fővárosától, Nepjidától 90 kilométerre található, Bago nevű településen.

Miközben a folyamatos megtorlóakcióknak köszönhetően az elmúlt hónapokban már nem szerveződtek több tízezres utcai megmozdulások, továbbra is számos mianmari állampolgár veszi fel a harcot láthatóan hosszútávra berendezkedő katonai rezsimmel szemben. Ma reggel az ország legnépesebb városában, Rangunban vonultak az utcára a Tatmadaw uralmát ellenzők, hogy az Aun Szan Szú Kjin ügyében folyó bírósági eljárás (melyben a napokban hirdetnek eredményt) ellen tiltakoznak, amelynek következtében akár életfogytiglani börtönbüntetés is várhat a a katonaság elleni erőszakra való felbujtással, korrupcióval és a járványügyi korlátozások megsértésével vádolt az egykori államfőre.

Aun Szan Szú Kji korábban már 15 évet ült börtönben , ellenzéki tevékenysége miatt elfogták őt 1989-ben. Ennek ellenére pártja, az NLD óriási többséggel nyerte meg az 1990-es választást, ám kormányváltás mégsem történt mivel az egyel korábbi katonai junta érvénytelenítette a voksolás eredményét. 1991-ben Szú Kji a  Nobel-békedíját is megkapta és a világ egyik legismertebb politikai foglyává vált.

A ma reggel demonstráció azonban alig néhány percig tartott, mivel

a kiérkező katonák autóikkal a tömegbe hajtottak,  meggyilkolva ezzel 5 tüntetőt.

Az Al-Jazeerának nyilatkozó résztvevők szerint ezt követően a hadsereg tagjai tüzet nyitottak a demonstrálókra. Az esetről a közösségi médiában osztott meg egy felvételt az ellenzéki árnyékkormány szóvivője amelyen az látható, hogy egy katonai terepjáró nagy sebességgel hajt a menekülő tüntetők közé.

A hazájában gyakran Dr. Sasanák hívott, korábban a civil szférában aktív politikus (akinek eredeti neve Salai Maung Taing San) amellett, hogy elítélte a tragédiát,

kritikusan nyilatkozott a nemzetközi közösségről, amely szerinte nem tesz eleget a puccs elleni fellépésért amelynek következtében február eleje óta már közel 1300-an vesztették az életüket.

Az erőszakos hatalomátvételre reagálván Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és az Európai Unió egyaránt számos szankciót vezetett be a junta tagjai és annak vezetője, Min Aung Hlaing ellen, ám ezek láthatóan kevéssé bizonyultak hatásosnak.

Fontos megjegyezni, hogy miközben a Tatmadaw újbóli hatalomátvétele aggasztó fejlemény, valójában már a puccs előtt sem beszélhettünk egy működő demokráciáról a korábban Burmaként ismert egykori brit gyarmat esetében. A 2008-as alkotmány a törvényhozás mandátumainak negyedét automatikusan a hadseregnek adta, ezzel ellehetetlenítve bármilyen alkotmánymódosítást. A haderő emellett a védelmi és belügyi tárcák, illetve a gazdaság legfontosabb szektorai fölött is megtartotta kontrollját. 2012-re az új főváros, Nepjida építése is befejeződött, amely egy erődként biztosít fizikai védelmet a hadseregnek.

Ráadásul a korábban a Mahatma Gandhi által képviselt erőszakmentesség elvének legfontosabb modernkori képviselőjeként számon tartott Aun Szan Szú Kjin nemzetközi renoméja igencsak megkopott miután nemcsak nem ellenezte, de tulajdonképpen beleegyezését adta abba, hogy a mianmari hadsereg valóságos népirtást hajtson végre az ország nyugati részén élő, muszlim vallású népcsoport, a rohingyák ellen.

A kormány rohingyák elleni népirtása azután kezdődött el, hogy 2017 augusztus 25-én a Rohingya Felszabadítási Hadsereg nevű gerillalakulat koordinált akciók során 30 burmai katonai bázist támadott meg az ország délkeleti részén. Erre válaszul a hadsereg a buddhista többséghez tartozó katonái és szélsőséges civilek gátlástalanul gyilkoltak és kínoztak meg többezer rohingyaát akik egy 1982-es törvény értelmében nem rendelkeznek mianmari állampolgársággal.

Az Orvosok Határok nélkül 2017 decemberi beszámolója szerint az áldozatok 69 százalékát lelőtték, de rengeteg olyan esetről is vannak beszámolók, amikor agyonverték vagy bezárták a házaikba és felgyújtották az embereket. A legdurvább mészárlásra, a beszámolók szerint, Tula Toli faluban került sor: fegyveresek a közeli folyópartra terelték a helyieket és agyonlőtték őket – csak itt ezrek veszíthették életüket.

Akiknek sikerül is elmenekülniük a szomszédos Bangladesbe, útjuk során emberrablókkal, kínzással, nők elleni rendszeres nemi erőszakkal kell szembenézniük.Több mint 700 ezer rohingyának sikerült elhagynia az országot, de legalább 25 ezer ember vesztette az életét a népirtásban.