Ahogy arról korábban már beszámoltunk, kedden, az ellenzéki képviselők távolmaradásával az Országgyűlés megszavazta a kormány homofób és transzfób népszavazásának négy kérdését. A Kúria által elkaszált ötödik kérdést („Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek a nemátalakító kezelések?”) jelenleg az  Alkotmánybíróság  vizsgálja, miután a kormány megtámadta az arról szóló ítéletet. Nyolc civil szervezet annak érdekében írt most az Alkotmánybíróságnak, hogy a kormány kezdeményezése a lehető legkevesebb kárt okozhassa, és az ötödik kérdésben ne lehessen elrendelni népszavazást – számol be róla a Társaság a Szabaságjogokért (TASZ) közleményében.

Orbán Viktor még júliusban jelentette be, hogy országos „gyermekvédelmi” népszavazást kezdeményez a kormány. A „gyermekvédelmi népszavazás” a kormánypárti többség által nyáron megváltoztatott pedofil-törvény „megerősítése” végett pattant ki a kormányzati propagandagépezet fejéből. A névleg az „LMBTQ-propagandát” betiltani igyekvő, valójában a szexuális kisebbségeket tabusító és a pedofíliával összemosó törvénycsomag nagy felháborodást váltott ki itthon és külföldön is.

A népszavazás mind az öt kérdését át is engedte a Nemzeti Választási Bizottság, azonban többek közt a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt a Kúriához fordult a kérdések érvénytelenítéséért. Végül a Kúria október végén ötből egy kérdést elkaszált. A kormány ezt a döntést támadta meg az Alkotmánybíróságon, arra hivatkozva, hogy az eljárás során sérültek a jogai.

Nyolc szervezet: az Amnesty International Magyarország, a Budapest Pride , a Háttér Társaság, a Labrisz Leszbikus Egyesület, a Magyar Helsinki Bizottság, a Magyar LMBT Szövetség, a TASZ és a Transvanilla Transznemű Egyesület közös beadvánnyal fordultak a bírói testülethez.

A civilek arra kérik az Alkotmánybíróságot, hogy utasítsa vissza a kormány indítványát, és hagyja helyben a Kúria döntését. A bírói döntés ugyanis nem a kormány jogait sérti, hanem védi az emberek alapvető jogait és az emberi méltóságot

-olvasható a TASZ közleményében.

A jogvédők úgy vélik, a keddi szavazáson a parlament elmulasztotta megtenni az egyetlen dolgot, amely megalapozza szerepét a népszavazás folyamatában: nem vitatta meg érdemben a népszavazás kérdéseit. Az elrendelés ugyanis nem csupán formális jóváhagyást jelent. A Kúria is rámutatott, hogy az Országgyűlésnek meg kell vizsgálnia a népszavazási kérdéseket, és ennek alapján dönthet arról, hogy elrendeli-e a népszavazást vagy nem. A TASZ szerint, azzal, hogy kivételes eljárásban, felgyorsítva hozta meg a döntést, saját szerepét üresítette ki az Országgyűlés. „A propagandacélokat szolgáló népszavazás elől elhárította az utolsó demokratikus akadályt is, és ezzel segédkezett a kormánynak abban, hogy kisajátítsa a népszavazás intézményét” – fogalmaznak a közleményben. A jogvédők szerint a kormány alaptalanul támadta meg a Kúria döntését, éppen ezért beadványukban kiállnak az ítélet mellett.

„Világosan kiderült, hogy mire használja a kormány azt az eszközt, amit 2019 decemberében egy salátatörvénnyel erőltetett át a parlamenten: a bíróságokról szóló szabályok megváltoztatása azt a célt szolgálta, hogy a politikailag fontos ügyekben a független bíróságok ítéletét megkerülhesse, és az Alkotmánybíróságot használhassa fel a politikai céljai elérésére. Nagyon fontos, hogy az AB ne engedje ezt, és utasítja el a kormány indítványát.” – nyilatkozott az ügyről Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

Az Alkotmánybíróság először december 7-én fogja tárgyalni a kormány indítványát, amely az ötödik kérdés sorsát érinti.