Az elmúlt napok történései arra engednek következtetni, hogy a 2020 tavaszán kezdődő koronavírus-járvány még sokáig velünk marad. Az alábbiakban a pandémia alakulásának néhány legfontosabb új fejleményét igyekszünk röviden összefoglalni.

Omikron-variáns – a várható ötödik hullám főszereplője?

November 11-én egy olyan új variánsát azonosították a vírusnak Botswanában majd a szomszédos Dél-Afrikában, amelynek tüskefehérjéjében 32 különböző mutáció található.

Miközben még nagyon keveset tudunk a vírus ezen új válfajáról, a kutatók szerint könnyen elképzelhető, hogy nemcsak fertőzőbb, mint a járvány negyedik hullámát világszerte berobbantó, először Indiában azonosított delta variáns, de a vírus elleni védőoltásoknak is ellenállóbb.

A hivatalosan B.1.1.529-nek hívott vírusmutációt az Egészségügyi Világszervezet pénteken omikronra keresztelte és rögtön felvette az aggodalomra okot adó variánsok listájára. Abban reménykedve, hogy az új variáns terjedése még megfékezhető, sok helyen  (például Magyarországon is) beutazási tilalmat rendeltek el az afrikai kontinens déli részén található országok esetében. Az Európai Unió tagállami már tegnap megállapodtak, hogy megtiltják a beutazást az Unió területére Dél-Afrikából, Botswanából, Mozambikból, Eswatiniből (korábbi nevén: Szváziföld) Lesothoból és Namíbiából. A döntést élesen bírálták az érintett afrikai államok kormányai akik szerint a lépéssel a világ országai mintha megbüntetni akarnák őket azért, mert a vagyonos régiók vakcina-felhalmozásának következtében nem tudnak nagyívű oltási kampányokat szervezni, amelynek következtében a vírus szabadon terjedhet.

Ráadásul úgy tűnik, hiábavaló volt a gyorsléptékű bezárkózás: az egészségügyi hatóságok a mai nap folyamán két állampolgár szervezetében is azonosították a koronavírus omikron-variánsát az Egyesült Királyságban.

A hírre a Boris Johnson vezette brit kormány újabb korlátozásokat vezetett be, kötelezővé téve a maszkviselést az üzletekben és a tömegközlekedésen.

Az omikronról egyelőre keveset tudni, így az sem világos, mennyire ellenálló az elmúlt közel egy évben a járványkezelés egyik legfontosabb eszközévé váló védőoltásoknak. Kutatók szerint valószínűsíthető, hogy a vakcinák által nyújtott védettség az új variánssal szemben alacsonyabb, azonban nehezen tartják elképzelhetőnek, hogy az oltások teljesen hatástalannak bizonyulnának. Az ATV-nek nyilatkozva az mRNS-technológiát használó oltóanyagok kifejlesztésben részt vevő Karikó Katalin elmondta, amennyiben szükség lenne rá, a Pfizer-gyógyszervállalat egy hónapon belül képes lenne módosítani az oltásán hogy az megfelelő védettséget nyújtson az omikron ellen, az új vakcina pedig 100 napon belül akár kiszállítható is lenne.

Franciaországban gyakorlatilag kötelezővé vált a harmadik oltás

A negyedik hullám Franciaországot sem kíméli, bár az oltottak nagyon magas, 77 százalékot is meghaladó arányának köszönhetően a sürgősségi osztályok jelenleg még jól viselik a terhelést. Ennek ellenére a kormány csütörtökön újabb korlátozásokat vezetett be, amelyek az oltást érintik.

Olivier Véran egészségügyi miniszter ismertette a döntést melynek értelmében január 15-étől azok a francia állampolgárok, akik a második oltás beadása után legkésőbb hét hónappal nem veszik fel a harmadik oltást– nem használhatják többet a védettségi igazolványukat.

A döntés papíron nem jelent egyet a nemrég Ausztriában bevezetett általános oltási kötelezettséggel, ugyanakkor érdemes tudni, hogy ahhoz, hogy valaki Franciaországban például egy kávézót, éttermet, mozit, színházat, fesztivált, könyvtárat, sportesemény látogasson, vagy ilyen helyen dolgozzon –jelenleg szüksége van a pass sanitaire-nek hívott védelmi igazolványra. Ilyen igazolványhoz az oltakozás mellett negatív PCR-teszteredménnyel lehet hozzájutni, azonban a kormány folyamatosan nehezíti azok dolgát, akik az oltást teszteléssel akarják kikerülni. A tesztek októberben már fizetőssé váltak, most pedig az érvényességüket csökkentette le a francia kormány 24 órára, így valójában már szinte kikerülhetetlenné vált a védőoltás felvétele.

Joe Biden a vakcinaszabadalmak védelmének a feloldására szólít fel

Többször beszámoltunk már arról, hogy a vakcinák eloszlását jellemző hatalmas egyenlőtlenségek (amelynek következtében a globális Észak országaiban már harmadszor oltatják az állampolgárokat, miközben a fejlődő országok többségében a lakosság egy jelentős része a mai napig egyetlen oltást sem kapott) létezésében jelentős felelőssége van azoknak a vakcinaszabadalmaknak, amelyek a szellemi tulajdon védelmére hivatkozva tiltják meg a globális Dél országainak, hogy maguk is vakcinákat gyártsanak, miközben ahogy arról már egy korábbi cikkünkben is szót ejtettünk, a technológiai feltételeik adottak lennének hozzá.

Azonban az olyan gyógyszeripari óriásvállalatok, mint a vakcináikat jelentős állami támogatások segítségével kifejlesztő Pfizer vagy Moderna fizetett lobbisták egész hadát állítja csatasorban annak érdekében, hogy ne kelljen nyilvánosságra hozniuk az oltásaikhoz köthető szabadalmakat, amelyek biztosítják számukra a rekordméretű profitot termelő működést.

A vakcinaszabadalmak feloldását azonban a világ egyre több kormánya támogatja. Ezek közé tatozik az Egyesült Államok is: Joe Biden májusba jelentette be, hogy támogatja a szabadalmak védelmének időszakos feloldását (amire a gyógyszeripari vállalatok lobbistái fizetett internetes hirdetések formájában kezdték el támadni az elnök döntését).

A Kereskedelmi Világszövetség (World Trade Organization-WTO) jövő heti találkozójára (amelyet végül az omikron variáns miatt bevezetett utazási korlátozások miatt el kellett halasztani) készülve

a demokrata politikus arra kérte a WTO-országokat, hogy látván az omikron variáns megjelenését, támogassák a szabadalmak feloldását.

Kérdéses azonban, hogy valóban sor kerül-e a szabadalmak feloldására, mivel sem az Egyesült Királyság sem pedig az EU nem tartja elfogadhatónak az elképzelést, azonban az elmúlt napokban nyilvánosságra kerültek olyan sajtóértesülések amelyek szerint elképzelhető, hogy az EU legalább részlegesen támogatja a szabadalmak feloldását.