Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

27 uniós országból 11-ben a minimálbér több mint 40 százalékát kénytelenek lakbérre fordítani a dolgozók

A közszféra szakszervezeteit tömörítő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma ernyőszervezet számolt be az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) nemzetközi összeállításáról, amely azt vizsgálja, hogyan viszonyul az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekre vonatkozó javaslat az egyes tagállamokban jellemző megélhetési költségekhez.

A kimutatás szerint jelen helyzetben az Unió 27 országából 11-ben a minimálbér több mint 40 százalékát kénytelenek lakbérre fordítani a dolgozók.

A nemzetközi szakszervezeti szövetség közleménye szerint

„A teljes munkaidőben dolgozó embereknek öt országban a bérleti díj kifizetése után a fizetésük kevesebb mint feléből kell beosztaniuk az élelmiszerre, fűtésre és közlekedésre fordított kiadásokat. További öt országban a bérleti díj a fizetés 41-48%-át teszi ki.

Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a törvényben előírt minimálbérek az EU-ban nem megfelelőek, és a munkavállalók nem tudják ebből fedezni az alapvető megélhetési költségeiket. 20 tagállamban a törvényes minimálbér az uniós szegénységi küszöbérték (a nemzeti mediánbér 60%-a), valamint az átlagbér 50%-a alatt van.”

A szakszervezetek táblázatának segítségével könnyen össze lehet hasonlítani az egyes tagállamokra jellemző adatokat.

Az ETUC táblázata a SZEF fordításában. Megjegyzések: Az átlagos bérleti díjat az Európai Szakszervezeti Intézet számította ki a jövedelmekről és életkörülményekről szóló uniós felmérés 2019-es adatai alapján. A 2019. évi béradatok a WSI minimálbér-adatbázisából származnak. Írország esetében mindkét adat 2018 évi.

A fenti táblázat értelmezéséhez érdemes figyelembe venni, hogy az egyes régiók lakbérei között országokon belül is jelentős különbségek mutatkozhatnak. A magyarországi példából kiindulva elég belegondolni, hogy Budapesten kétséges, hogy találni a piacon kiadó (legfeljebb kétszobás) ingatlant havonta 211 eurós díjon, míg elnéptelenedő vidékeken értelemszerűen ennél alacsonyabb összegért is lehet lakhatáshoz jutni – bár munkához annál kevésbé.

A fővárosban azonban még a jövőre bruttó 200 ezer forintra emelkedő minimálbérből is aligha lehet kigazdálkodni egy egyszobás lakás piaci alapú bérleti díját, legalábbis amennyiben valaki egymaga bérelne. Ennek ellensúlyozására elsősorban a lakáspiac szabályozására – például a befektetési célú lakásvásárlás és a rövidtávú szálláskiadás felszámolására – valamint az állami és önkormányzati, nem piaci alapú bérlakásszektor radikális bővítésére lenne szükség. De ezek az intézkedések együtt kell hogy járjanak a minimálbér emelésével, aminek európai direktíváiról jelenleg is viták zajlanak.

Esther Lynch, az ETUC megbízott főtitkára kifejtette a lakhatási és dolgozói, valamint általában a szegénységgel járó problémákat:

„Mikor a lakbér a fizetésed felét kóstálja, nehéz döntéseket kell meghoznod egyéb alapvető megélhetési költségekkel kapcsolatban: kikapcsolod télen a fűtést, étkezéseket hagysz ki vagy rossz minőségű ételt vásárolsz, esetleg szakadt ruhában vagy cipőben küldöd iskolába a gyerekeidet?

Napjainkban ezekkel a lehetetlen döntésekkel szembesülnek teljes munkaidőben dolgozó emberek milliói Európa-szerte – az ápolók, takarítók, kasszások és más létfontosságú dolgozók, akik átsegítettek minket a világjárványon. Elfogadhatatlan, és vereséget mér a minimálbér lényegére.

Felszólítjuk az EP-képviselőket, hogy biztosítsák, hogy a minimálbérek soha hagyják nyomorban élni a munkásokat, és hogy támogassák a kollektív béralkut, mint a valóban tisztes bérek elérésének legjobb eszközét.”

Az ETUC azért küzd, hogy a tagállamok számára megállapított irányelvek ne tegyék lehetővé, hogy a minimálbért a szegénységi minimum alatti szinten állapítsák meg.

Ez különösen időszerű annak fényében, hogy az Európai Parlament Foglalkoztatási Bizottsága november 11-én fogja megvizsgálni az ETUC javaslatát, miszerint törvényes minimálbérek megfelelőségének figyelembe kell vennie a megélhetés valós költségeit, és a kollektív tárgyalásokat támogató erősebb intézkedésekre van szükség. A szövetség már korábban is bírálta a bizottsági javaslatot.

Az EU 17 tagállamában nem éri el a minimálbér a mediánbér 60 százalékát, 10-ben pedig még a felét sem. Az európai minimálbérre vonatkozó javaslat, mellyel kapcsolatban Ursula von der Leyen bizottsági elnök tavaly kifejtette, hogy méltányos megélhetést kell nyújtania a dolgozóknak, jelen formájában nem teljesíti ezt a követelményt a szakszervezeti szövetség szerint – épp azért, mert a tagállamokra bízza az adott országokban jellemző kereseti viszonyokhoz képest a meghatározását.

Az ETUC javaslata szerint ezzel szemben a tagállamoknak nem állapíthatnák meg a minimálbér mértékét a mediánbérek 60 és az átlagbérek 50 százaléka alatt. Ez számításaik szerint 24 millió uniós munkavállalót érintene.

Linch szerint szerint

„egy olyan minimálbér, ami nyomorban hagyja a munkásokat, magának a minimálbéreknek a lényegére mér vereséget. Még az Európai Bizottság konzervatív kimutatásai is elismerik hogy minimálbér-keresők millióinak megdöbbentő helyzetét, de az irányelv-javaslatuk jelen állapotában nem hozna magával valódi béremelkedéseket.”

Címlapkép: Kocsis Árpád / Mérce