Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az európai minimálbér-javaslat hiányosságaira figyelmeztet az Európai Szakszervezeti Szövetség

Kampányt indított az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ), amellyel arra akarja felhívni a figyelmet, hogy az Európai Bizottság által ősszel benyújott, az EU-s tagállamok minimálbéreire vonatkozó direktívajavaslatának számos hiányossága van, és jelenlegi formájában nem tartalmaz elegendő garanciát arra, hogy ténylegesen csökkenjenek a az EU-n belüli jövedelmi egyenlőtlenségek.


A Mércén októberben beszámoltunk arról, hogy az Európai Bizottság az európai minimálbérekre vonatkozó, ogilag kötelező érvényű ajánlást terjesztett elő, amelynek célja elvileg az Európai Unión belüli munkavállalók tisztességes megélhetésének biztosítása. Ez előterjesztés arra tesz kísérletet, hogy az EU-ban mindenhol ugyanolyan szempontok alapján számolják ki a „megfelelő összegű” a minimálbért, de hogy az mihez képest legyen „megfelelő”, és pontosan mekkora, azt lényegében a tagországok hatáskörébe utalja, és nagyon tág feltételrendszertől teszi függővé.

A nemzetközi szakszervezeti konföderáció a kampány követeléseit felsoroló brosúrájában első helyen leszögezik: mindenképpen szükség van egységes európai minimálbér-kritériumokra, már csak azért is, mert a jövedelmi egyenlőtlenségesk a 80-as évek óta Európa-szerte nőttek. Emellett az is állandó problémát jelent, hogy számos tagország nem tesz eleget a szakszervezeti jogok érvényesítésének, ennek egységes európai előmozdítása pedig ugyancsak fontos lenne, ezért az ESZSZa méltányos minimálbérek megteremtése mellett a kollektív tárgyalások rendszerének tényleges javítására is felszólítja az EU-t. 

Az ESZSZ ezután pontszerűen felsorolja, hogy mivel van problémája az előterjesztés ma ismert formájában.

A javaslat szövegében például pontosításra szorul szerintük az a rész, ami azt rögzíti, hogy konkrétan kivel kell tárgyalnia a munkáltatónak a kollektív bértárgyalások folyamán: a mostani szövegben „munkásszervezetek” („workers organisations”) szerepel, ezt pedig az ESZSZ szerint feltétlenül helyettesíteni kellene a „szakszervezetek” („trade unions”) kifejezéssel, ugyanis ez garantálhatja csak azt, hogy ne sérüljenek a szakszervezetek törvényileg rögzített jogai, és a vállalatok ne az üzemi tanáccsal akarjanak például megállapodást kötni. (A kollektív bértárgyalás joga ugyanis a szakszervezeteké. Az üzemi tanácsok feladata és szerepe más az üzemi egyeztetésekben.) 

A tagállamoktól ezenkívül kifejezetten és egyértelműen követelnie kéne a direktívának, hogy növelje országosan a kollektív béralkuk számarányát, és az ennek érdekében módosított jogszabályi környezetnek is olyannak kell lennie, hogy a nemzetállami akciótervek tényleges javulást eredményezzenek (beleértve azt is, hogy a jog tényleges védelmet nyújtson a szakszervezetek számára). 

Mint ismert, az irányelvjavaslat azt tartalmazza eredetileg, hogy azoknak a tagállamoknak, ahol a kollektív bérmegállapodások aránya az összes foglalkoztatott körén belül nem éri el a munkavállalók 70 százalékát, külön szabályozási keretet és cselekvési tervet kell kidolgoznia a kollektív tárgyalások előmozdítása érdekében. Magyarországon egyébként ez a számarány 2016-ban az Eurostat szerint mindössze 23 százalék volt (és jelenleg is körülbelül 20 százalék):


Az ősszel benyújtott irányelvjavaslat a tisztességes fizetést egységes, minden tagállamra vonatkozó kritériumok szerint számoltatná ki a nemzetállami kormányokkal, ezen kritériumok egyike a munkaerő-termelékenységi mutató változása lenne.

Az ESZSZ szerint a „termelékenység” szót ki kellenne törölni a kritériumok közül, mert nem szabad, hogy a termelékenységtől függjön a minimálbér-emelés.

Az európai minimálbérekre vonatkozó uniós irányelv-javaslat azt tűzte ki kötelezően elérendő célként, hogy az egyes tagállamokban „megfelelő összegű” (az eredet angol nyelvű szöveg szerint „adequate”) minimálbért kapjanak a dolgozók, azonban ennél jobban nem pontosítja, hogy mihez képest legyen megfelelő összegű.

Az ESZSZ a „méltányos” fizetés alsó határát egységesen és szigorúan a nemzeti mediánjövedelem 60 százalékában és a bruttó nemzeti átlagbér 50 százalékában határozná meg.

Arra is kötelezni kellene a tagállamokat a nemzetközi konföderáció szerint, hogy bizonyos kiszolgáltatottabb társadalmi csoportok (például a pályakezdők, a bevándorlók vagy a háztartásbeliek) ne képezhessenek kivételt a kötelező legkisebb fizetés hatálya alól. 

Az Európai Szakszervezeti Szövetség szerint szigorúbb állami felügyeletet is kell biztosítani a kötelező minimálbér kifizetésének, valamint arra is garanciákat kell beépíteni, hogy a különböző felügyeleti szervek (nálunk a NAV és a Munkaügyi Hatóság) ne legyenek erőforráshiányosak, és ténylegesen be tudják tölteni felügyeleti funkciójukat.

A szervezet fontosnak tartaná rögzíteni azt is, hogy minden olyan cég, amely közberszerzési szerződésekhez fér hozzá, vagy bármilyen módon direkt állami támogatásban részesül, kössön kollektív szerződést a munkavállaóival, és tartsa tiszteletben a szakszervezeti jogokat. 

Az ESZSZ azt is megjegyzi, hogy bár az Unió nem vezethet be egységes európai minimálbért, de ahogyan számos, eddig is létező EU-direktíva teszi, meghatározhat különböző mutatókat és határértékeket a fizetésket illetően. Hozzáteszik: ez nem tekinthető szerintük a nemzeti szuverenitás elleni lépésnek, mivel a tisztességes fizetéshez és a méltányos életszínvonalhoz való jog „alapvető emberi jog és a szociális piacgazdaság lényegi eleme”, amit a Szociális Jogok Európai Pillére is alapelvként feketetett le. 

A Magyar Szakszervezeti Szövetség is reagált: Orbán figyelmébe ajánlják a kampányt

Az európai országokban tízből hét minimálbérért dolgozó munkavállaló megélhetési problémákkal küzd – állítja kampnyában felmérésekre hivatkozva az ESZSZ . Ez a nemzetközi arány a magyar helyzetet is tökéletesen tükrözi, s különösen igaz ez most, hogy a kormány alig több mint 3,6 százalékkal emelte a minimálbéreket, miközben az alapélelmiszerek ára 9 százalékkal ment fel – reagált a nemzetközi kampányra Kordás László. A MASZSZ elnöke szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében kifejti:

Magyarország nemcsak a méltatlanul alacsony minimálbérek, hanem egyebek mellett a kollektív tárgyalás totális hiánya miatt is érintett az ajánlásban.

A nemzetközi szervezet felmérése szerint 27 tagállamból 22-ben csökkent a kollektív szerződés(ksz) védelme alatt dolgozók száma, ami azért aggályos, mert a ksz-ekkel védett munkavállalók jobb bérekért és méltóbb munkakörülmények között dolgoznak. Az Európa-szerte romló statisztikához Magyarország is hozzájárult – szögezte le az elnök.

Kordás László a kormány figyelmébe ajánlja az Európai Szakszervezeti Szövetség megállapításait, egyebek között például azt, hogy a bérek nemcsak a munkavállalók és családjaik megélhetését befolyásolják, hanem a gazdaságot is, hiszen az emberek a fizetésüket termékekre és szolgáltatásokra költik. Kordás emlékezteti a miniszterelnököt és a kormánytagokat arra a logikus alapkövetkezetésre is, hogy az uniós gazdaságok motorja a „belső kereslet”, amit jobb országokban magasabb bérekkel is igyekeznek elérni a kormányok.

Az elnök szerint hazánkban is gyakran sérülnek az Európai Szociális Kartába foglalt alapelvek, egyebek között a szakszervezeti szerveződéshez és kollektív tárgyaláshoz való jog.

A MASZSZ a nemzetközi felhívást maga is eljuttatja a kormányhoz, bár az ESZSZ közvetlenül is elküldi minden EU tagállam miniszterelnökének. Kordás hozzátette: reméli, a nemzetközi kampány hazai vonatkozásának fontosságát Varga Mihály is felismeri. Ezzel az elnök a pénzügyminiszter videójában elhangzottakra utalt, miszerint a hazai GDP lényegesen jobb az uniós átlagnál, s Varga örömmel jelezte, a második negyedévben szárnyalni fog a hazai gazdaság. Az elnök figyelmeztet: a szakszervezetek elvárják, hogy a gazdasági sikert a munkavállalók a jobb bérekben is megérezzék, hiszen az eredmény elsősorban nekik köszönhető.

Címlapkép: MTI/Mohai Balázs