Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A TEK volt második emberét is megfigyelhették az izraeli Pegasus kémprogrammal

A Terrorelhárítási Központ volt főigazgató-helyettesét, Bodnár Zsolt rendőr dandártábornokot is megcélozták a Pegasus kémprogrammal, azt ugyanakkor nem tudni, hogy valóban fel is törték-e a telefonját – írja a Direkt36.

A lapnak nyilatkozó, rendvédelmi szervek és titkosszolgálatok működésére rálátó források szerint egészen kirívó eset, hogy a titkosszolgálatok ilyen erős eszközökkel kémkedjenek saját kollégáik után.

A vezetőt akkor vették célba, mikor 2018 tavaszán el kellett hagynia a szervezetet, akkori lapinformációk szerint belső konfliktusok miatt. A lap szerint Hajdú János, a TEK igazgatója úgy gondolhatta, hogy helyettese a szervezetről és róla gyűjt bizalmas információkat, ezért inoghatott meg benne a bizalma.

A források szerint mindazonáltal elég súlyos konfliktusra utal a Pegasus bevetése, egyikük szerint ilyesmi

„Elvileg előfordulhat, de akkor ott már elég nagy a baj”.

Ilyen lehet az idegen hatalomnak való kémkedés vagy a korrupció. Bodnárt azonban a Direkt36 szerint nem ilyesmivel, hanem inkább a Lázár János nevével fémjelzett, Fideszen belül egykor felemelkedő, majd 2018. után hatalmasat bukó hatalmi központtal való együttműködéssel hozták hírbe a sajtóban.

A lap ugyanakkor arra is emlékeztet, hogy Bodnárral szemben nem merültek fel nyilvánosan súlyos – vagy bármilyen – vádak, eltávolítását technikai okokkal indokolták. Noha a 2010. előtti korszak több titkosszolgálati vezetője ellen indult eljárás, Bodnár eltávolítását a TEK a megváltozott környezettel magyarázta, ami indokolt „bizonyos átalakításokat, ami érintett szolgálati területeket, és eredményezett vezetői változásokat. Bodnár Zsolt r. dandártábornok úr más szolgálati területen, nem a TEK állományában folytatja munkáját.”

Ezután valóban a rendőrségnél maradt, más – tanácsadói – pozícióban. Ami nem történhetett volna meg, amennyiben jogszerűtlen cselekedeteket hajtott végre, amik miatt feljelentik. Ha viszont nem volt ellene eljárás, abban az esetben a megfigyelés lehetett illegális – és felveti a politikailag motivált megfigyelés gyanúját. Egy volt kémelhárító szerint

„Saját embereinkre, ráadásul saját rendőr tábornokunkra ráengedni egy izraeli kémszoftvert, az pont olyan lenne, mint a bolgár poligráfosok voltak”.

Ezzel arra utalt, hogy a Gyurcsány-kormány idején bolgárnak álcázott orosz kémek végeztek hazugságvizsgálós vizsgálatokat a magyar titkosszolgálatok tagjain, ami komoly botrány kavart, miután az érzékeny adatok az orosz titkosszolgálatoknál köthettek ki. A párhuzamot erősíti, hogy amerikai titkosszolgálati források szerint a Pegasussal szerzett adatok legalább egy része az izraeli kormánynál landol, míg egy egykori francia diplomata, a programot gyártó NSO volt külső tanácsadója szerint – noha bizonyítéka nincs rá – a cég együttműködik az izraeli titkosszolgálattal, a Moszaddal.

A lap olyan véleményt is idéz szakmai forrástól, miszerint „[h]a egy civil személy telefonjáról szívnak le információkat egy izraeli kémszoftverrel, az csúnya dolog, mert sértheti az ő egyéni jogait. Ha viszont a TEK egyik vezetőjével teszik ezt meg, ott már magyar nemzetbiztonsági érdekek és a legsúlyosabb államtitkok forognak kockán”.

Ehhez azért érdemes hozzátenni, hogy civilek, újságírók megfigyelése is elég aggasztó kérdéseket vet fel, különösen, hogy vélhetően a magyar kormány olyan személyeket hallgatott le, vagy szándékozott lehallgatni a kiberfegyverrel, akik eltérő véleményen és politikai állásponton lehettek, és pozíciójukból és tevékenységükből fakadóan valamiért veszélyesnek találtathattak a NER-re.

Ahogy a Direkt36 is megjegyzi, a sors furcsa fintora, hogy az elvileg terroristák ellen fejlesztett programmal a terrorelhárítás egyik vezetőjét célozták meg. Az ugyanakkor már korábban kiderült, hogy – a cég hiába fogadkozott, hogy fellép a visszaélések ellen – ezt a megfigyeltek listája alapján nehéz komolyan venni. A program használatát kormányzati részről nem cáfolták a Nemzetbiztonsági Bizottság ülésén, beszédes ugyanakkor, hogy a részleteket 2050-ig titkosították.

A Direkt36 próbálta elérni Bodnárt az ügyben, a volt TEK-vezető azonban nem reagált a megkeresésekre.

Kiemelt kép: Kocsis Árpád / Mérce