Helyzetjelentést közölt a Politico az Európai Néppártról, amely válságos időszakon megy keresztül, mióta visszavonult legidősebb és legbefolyásosabb politikusa, Angela Merkel, és lehullott legfiatalabb csillaga, a korrupciós botrányban elbukott osztrák Sebastian Kurz. Az európai pártcsalád továbbra is birtokolja az Unió kulcspozícióit, de egyre kevesebb tagállamban vannak kormányon, mert egyre kevésbé világos, hogy a pártcsalád tagjai mit is kívánnak képviselni.
Ezidáig elsősorban a fiatal, mindössze 35 éves Kurz-tól várta a Néppárt, hogy feltalálja az EPP új sikerreceptjét. A második ciklusában a Zöldekkel koalícióban kormányzó Kurz a klímavédelem és a menekültellenesség ötvözésével próbálta megújítani az „európai értelemben vett konzervativizmust”, amit az EPP képviselőcsoport vezetője, Manfred Weber is ígéretes egyvelegnek tartott. Egy a Politiconak névtelenül nyilatkozó EPP-tag is úgy vélte, hogy Kurz megmutatta, hogyan lehet egyszerre „keménynek lenni” migrációs ügyekben, és „progresszívnak” mutatkozni zöld témákban. Ez a politikai formula viszont rövid életűnek bizonyult október kilencedikén, amikor Sebastian Kurz lemondani kényszerült, habár a zöldek és néppártiak parlamenti koalíciója egyelőre fennmaradt.
A „zöld menekültellenesség” életképtelenségét egy Spanyolországban történt mulatságos történet is jól illusztrálja. Míg Kurz hivatalban volt, a görög miniszterelnökkel egyetemben hivatalos volt a spanyol Néppárt valenciai eseményére. Korrupciós botránya miatt a kancellár végül nem tudott személyesen jelen lenni a konferencián, ezért videóüzenetben köszöntötte a vendégeket. Épp amikor a migrációs ügyekre tért, zene szakította félbe a felvételt… Ami lehetett akár puszta véletlen is, de mindenesetre ironikus egy olyan déli országban, amely több szolidaritást követel menekültügyben az északi államoktól.
Szeptember 26-án a német választásokon az EPP legerősebb bástyája, a CDU is meggyengült. Bár csak pár százalékponttal előzte meg a kereszténydemokratákat a németországi Szociáldemokrata Párt, sokat elmond az EPP helyzetéről, hogy ha a szocdem Olaf Scholz lesz a következő német kancellár, akkor Berlinből Ljubljanába helyeződik át az európai konzervativizmus legnyugatibb pontja. Tegyük hozzá, a szlovén miniszterelnök, Janez Janša is kifelé kacsintgat a Néppártból, lévén Orbán legfontosabb régiós szövetségeséről van szó, aki az Európai Ügyészség felállításának folyamatát is megakasztotta.
Az európai pártcsalád, amely egykoron az Unió legnagyobb tagállamainak – Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Lengyelország – kormányfőit adta, tehát mára súlyos válságba került. Hiszen „progresszivitásban” nem tudja felvenni a versenyt a zöldekkel és liberálisokkal, menekültellenességben pedig lekörözi Orbán formálódófélben lévő pártcsaládja, az európai posztfasiszta szövetség.
Az EPP reménysugara, hogy az Európai Bizottság élén továbbra is az Angela Merkel tanítványának tekintett Ursula von der Leyen áll, és hogy az EPP jelenleg is az Európai Parlament legnagyobb frakcióját alkotja. A parlament elnökségét viszont továbbra is a szocialisták birtokolják, pedig egy be nem tartott 2019-es megállapodás még a néppárti Manfred Weber kezébe adta volna át a pozíciót.
Reménysugár Franciaország is, ahol az idei önkormányzati választások nyertese a Republikánus Párt volt, mert a francia választók, mint utóbb kiderült, nem kíváncsiak sem a szélsőjobboldali Le Penre, sem a szélsőjobboldalt is jobbról előző Macronra. Ironikus viszont, hogy a Politico információi szerint a néppártiak a Brexit tárgyalások vezetőjét, az európai felet képviselő Michel Barnier-t látnák szívesen a pártcsalád élén, akit úgy tűnik, a Brexit tárgyalások meggyőztek arról, hogy Franciaországnak több szuverenitásra van szüksége az EU-val szemben…
Egy biztos: Budapestről nézve, a Fidesz kizárása az Európai Néppártból sokat veszített mára jelentőségéből, mert maga a Néppárt is eljelentéktelenedik. De az is sokat elmond a pártcsaládról, hogy „a szlovéniai Orbán” még mindig tagja…
