Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Nem értett egyet Nagymaros polgármesterével a könyvtáros, akinek le kellett vennie a polcról a Meseország mindenkiét

Ez a cikk több mint 2 éves.

A 444.hu-nak sikerült elérnie azt a könyvtárost, akivel a Vác Online pénteki „Elérte a Dunakanyart: LMBTQ propaganda egy könyvtár gyerekpolcán” című cikke szerint Nagymaros polgármestere levetette a polcról a Meseország mindenkié című gyerekkönyvet.

A Vác Online-cikk szerint a polgármester azután jelent meg a könyvtárban, hogy megtudta, olvasók feljelentést tettek a kormányhivatalnál a mesekönyv miatt, annak levetetését a polcról pedig azzal magyarázta, hogy a könyvtár az iskola közelében van, ezért törvény tiltja, hogy az ilyen típusú, „káros tartalmú” LMBTQ könyvek szabadpolcon lehessenek.

Jele Viktória könyvtáros a 444-nek azonban azt mondta,

„nincs ilyen törvény, ami alapján nekem ezt le kellene szedni, más könyvtárakban, akár a budapesti Szabó Ervin Könyvtárban is a gyerekkönyvek között ott van ez a könyv, ezért tettem én is a gyerekkönyvtári könyvek közé”

– ennek ellenére végül a polgármester kérésének eleget téve eltávolította a polcról a mesekönyvet.

Mint emlékezetes, a Meseország mindenkié Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselőjének könyvdarálása után vált a Fidesz-KDNP célpontjává is, a homofób propagandakampány pedig új lendületet vett idén, amikor a kormánypártok előálltak az eredetileg a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről és a gyermekek védelméről szóló, ám a gyakorlatban súlyosan homofób és transzfób, a pedofíliát a homoszexualitással szándékosan összemosó törvénymódosítással, amely tiltja a melegség, illetve a transzneműség megjelenítését többek közt az iskolákban, filmekben és könyvekben 18 éven aluliaknak.

A Jobbik és a Fidesz-KDNP által júniusban megszavazott törvénymódosítás  korlátozza a gyermekjogokat, súlyosan megnehezíti a szexuális kisebbségekhez tartozó fiatalok elfogadását (saját maguk számára is), ráadásul a médiumokat, civileket és még a könyvesboltokat is teljes bizonytalanságban tartja, hiszen az új szabályozás könnyen ráhúzható bármire (bár a Médiatanács már legalább kiadta a héten – kissé megkésve – friss ajánlását a filmek korhatár-besorolására vonatkozólag).

Népszava augusztusi beszámolója szerint a könyvesboltosok például nem tudják, hogyan tartsák magukat ahhoz az egészen abszurd passzushoz, melynek értelmében a „születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, a szexualitást öncélúan ábrázoló, valamint a homoszexualitást megjelenítő, illetve népszerűsítő, gyermekeknek szóló” termékeket tilos „kirakatban elhelyezni, közszemlére tenni”. Emellett a törvény szerint iskolai, gyermekvédelmi intézmény, valamint templom és „vallásgyakorlásra rendelt más hely” bármely bejáratától számított 200 méteres távolságon belül forgalmazási tilalom lép életbe – feltehetőleg erre hivatkozott a Meseország mindenkiét eltüntető nagymarosi polgármester is, csakhogy a törvény valójában – ahogy arra a könyvtáros is felhívta a figyelmet – nem ejt szót a könyvtárakról.

Mára egyébként számos civil jogvédő és több mint ezer pszichológus foglalt állást a Meseország mindenkié című könyv kapcsán. A mesekönyvben szerepelnek egyszülős családban élő gyerekek, vér szerinti szüleivel találkozó örökbefogadott hős, „kisfiús” kislány, a szobáját dekorálni akaró királyfi, roma szereplők, királyfihoz vonzódó királyfi és születési nemét megkérdőjelező és megváltoztató hős is. A közösen kiálló pszichológusok szerint épp ebben a sokféleségben rejlik a kötet fontossága és különlegessége: olyan karakterek jelennek meg, akik nem vagy nagyon ritkán szerepelnek mesékben, így   mind az érintett csoportok, mind a többségi társadalom tagjainak fontos üzenetet hordoz.

A szakemberek kiemelték:

nincsenek olyan hiteles, módszertanilag megalapozott tudományos eredmények, amelyek azt támasztanák alá, hogy gyerekek LMBTQI+ emberekké válnak annak hatására, hogy találkoznak ebbe a csoportba tartozó emberekkel, akár személyesen, akár fikción keresztül.

Azt ugyanakkor számtalan kutatás bizonyítja, hogy az el-nem-fogadottság és a kirekesztő környezet hatására a társadalom többségétől különböző emberek komoly szorongást és krízist élnek át, mely elidegeníti őket a többségtől, ezzel megosztott társadalmat létrehozva.

Címlapkép: Labrisz Leszbikus Egyesület / Facebook