Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

„Ha a nemzetközi közösség elfordítja a fejét, azzal saját magát is arcul csapja”- Afganisztán melletti szolidaritási tüntetést tartottak Budapesten

Ez a cikk több mint 1 éves.

A Széll Kálmán térre szervezett ma tüntetés Budapest afgán közössége (akikről egyébként nemrég a józsefvárosi önkormányzati lap Facebook-oldalán jelent meg egy érdekes riport) és az afgán néppel szolidaritást vállaló csoportok, hogy kifejezzék tiltakozásukat a tálib hatalomátvétel ellen, valamint hogy arra kérjék a nemzetközi közönséget, tegyenek meg mindent a krízis megoldása és a további vérontás elkerülésének érdekében. Az eseményen a Mérce is jelen volt, élő közvetítésünket itt lehet visszanézni:


A résztvevők kifejezték szolidaritásukat az újból hatalomra kerülő tálib rezsim kegyetlenségét és elnyomását elszenvedni kényszerülő afgán néppel, valamint az ország északi részén található Panjshir-völgyben zajló ellenállási mozgalom résztvevőivel. Emellett arra kérték a nemzetközi közvéleményt és a világ kormányait, hogy támogassák azokat a mozgalmakat, amik a tálibok diktatúrája ellen szerveződnek. Szerintük a tálibok uralmának megszilárdulása ahhoz vezetne, hogy újból afgánok milliói kényszerülnének szülőföldjük elhagyására.

Szolidaritási tüntetés Afganisztánnal. 2021. 08.28. Fotó: Szikra Judit.

A pastu, angol és magyar nyelven elhangzó beszédek amellett, hogy emlékeztették a hallgatóságot az afgán helyzet súlyosságára, kritikával is illették a nyugati országokat, akik széttárt karokkal nézték, ahogy a talibán néhány nap alatt elfoglalta Afganisztánt.

A Magyarországon élő menekültek segítésében már hosszú évek óta aktívan részt vevő (és tapasztalatairól a Mércén is gyakran publikáló) Szikra Judit így értékelte az afganisztáni helyzetet:

„Az afganisztáni helyzet elképzelhetetlenül tragikus, minden egyes embernek, akit ismerek, van ott rokona, akiért retteg. Vannak Kabulban, akik mehetnének az USA-ba, de nem mernek felmenni a háztetőre várni a helikoptert. És vannak az ország más részein, akik nem tehetnek mást, mint félelemben számolják a napokat, amíg náluk is megtörténik a tényleges hatalomátvétel.

Az ismerőseim közt van olyan, aki politikai újságíró volt otthon, majd menekülnie kellett, amikor keresték a tálibok. Miután az apját és a bátyját elvitték, ő pedig Európába menekült, az öccse vette át a kis helyi rádióadó üzemeltetését. Ő és az édesanyja most rettegve várja, hogy odaérjenek a tálibok. Kis vidéki település egy távoli tartományban, ott nincs hova elbújni, és menekülni sincs esély, mert akkor menetközben érik őket utol… A bátyjuk semmit sem tehet innen, Európából. Szóval akik ma kimennek tüntetni Budapesten, és van még otthon család, nagymama, unokatesók, jóbarátok, szomszédok, iskolatárs… mind ugyanígy félnek, féltenek valakit.”

A legtöbb kritika az Egyesült Államokat érte, amely két évtizednyi afganisztáni jelenlétre ellenére sem volt képes legyőzni a tálibokat és létrehozni egy stabil államberendezkedést, mi több az amerikai kormány elmúlt években annak ellenére folytatott tárgyalásokat az iszlamista szervezettel, hogy az a felszólalók véleménye szerint semmilyen formában nem képviseli az afgán népet.

Egy résztvevő ironikusan megjegyezte, hogy „ha valaha haszontalannak érzed magad, gondolj arra, hogy az USA-nak húsz évre, négy elnökre és több milliárd dollárra volt szüksége ahhoz, hogy a talibánt lecserélje a talibánra”

Az USA mellett Pakisztánt is erősen bírálták a résztvevők, mivel a dél-ázsiai ország hosszú éveken át támogatta a tálibokat, akiknek hatalomátvétele egyenlő „a rabszolgaság láncainak letörésével” Imrán Hán pakisztáni miniszterelnök szerint.

Az egyik felszólaló szerint ha a nemzetközi közvélemény elfordítja a fejét egy ilyen óriási humanitárius katasztrófa közepén, azzal végső soron saját magát csapja arcul.

Az esemény végén a jelenlévők átvonultak az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének Lövőház utcai irodájához átnyújtani a kéréseiket.

A budapesti afgán közösség tagjai átadják kéréseiket az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletén a második kerületi Lövőház utcában augusztus 28-án. Fotó: Mérce

A résztvevők szerint csakis nemzetközi összefogással lehetséges a tálibok legyőzése. Emellett óva intettek mindenkit, hogy bármilyen formában legitimálja a tálib rendszert, mert ahogy ők fogalmaztak, a szervezet vezetőinek mostani, kompromisszumkeresőnek és békésebbnek tűnő nyilatkozatai ellenére a tálib szó továbbra is csak annyit jelent: „sötétség, a boldogság és Afganisztán ellensége, szülőföldünk elpusztítója”.

A demonstráción elhangzott az afgán himnusz, valamint nagy számban jelent meg a fekete-piros-zöld afgán zászló, amit a tálibok nemrég cseréltek le a saját lobogójukra, amin fehér alapon olvasható az iszlám hitesküje, a Shahada. A jelenlévők szerint az afgán trikolór-amely a felszólalók szerint a tálibok rezsimével szemben az egyetlen legitim Afganisztánt jelképezi- színei jelképes erővel bír a jelenlegi helyzetben. A zászlóban található fekete azoknak a sötét időknek állít emléket, amikor a teljesen magára maradt afgánok mellett szinte csak „a saját árnyékuk maradt társként”. Ezzel szemben a piros a háborúk során elhullajtott vért, míg a zöld az afgán népben örökké ott élő reményt jelképezi.

 

 

 

 

Címlapkép: Szolidaritási tüntetés Afganisztánnal a budapesti Széll Kálmán téren 2021 augusztus 28-án. Fotó: Mérce