Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az amerikai vállalatok a törvények felett állnak?

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága veszélyes üzenetet küldött, amikor a nagy élelmiszeripari vállalatok mellett állt ki abban a kártérítési perben, amelyet hat korábbi mali gyermekrabszolga indított az USA jogellenes károkozásra vonatkozó törvényei alapján. Úgy tűnik, a tisztesség és az emberi jogok nem ugyanazon normái érvényesek az amerikai vállalatokra külföldön, mint belföldön.

Adam Smith, a modern közgazdaságtan megalapítója úgy érvelt, hogy a magánérdekek érvényesítése – a nyereségre törekvés – természetszerűen a közjó előmozdítását szolgálja. Ez igaz lehet bizonyos helyzetekben, de nyilvánvalóan nem mindig: a bankok nyereségvágya vezetett a 2008-as pénzügyi válsághoz, a Purdue és más gyógyszeripari vállalatok kapzsisága eredményezte az opiátválságot, és a Texaco olajvállalat Franco-rezsimnek nyújtott támogatása segítette győzelemre a fasisztákat a spanyol polgárháborúban.

Az álnokságok listájának se vége, se hossza. Ám a kapzsi vállalatok által napjainkban elkövetett súlyos visszaélések közül még így is kiemelkedik a gyermekrabszolgaság. A csokoládérajongók nagy része világszerte nem tudja, de élvezetük sok esetben bűnben fogant: gyermekrabszolgák munkájában. A Nestlének, a Cargillnek és más élelmiszeripari nagyvállalatoknak eddig sikerült elkerülniük, hogy bíróság előtt kelljen válaszolniuk az ilyen vádakra.

Mivel a vállalatoknak vagy leányvállalataiknak az Egyesült Államokban van a központja, azzal tudtak érvelni, hogy nem vonhatók felelősségre a távoli Afrikában elkövetett vétségekért.

Tették ezt annak teljes tudatában, hogy azokban az országokban, ahol kihasználják a gyermekeket, nincs működő jogrendszer. És még ha a jogrendszer le is sújtana ezekre a vállalatokra külföldön, kis árat fizetnének. Egyszerűen áthelyeznék műveleteiket máshová – így a kicsi és szegény országok nehezen vagy sehogy sem tudnának érvényt szerezni a kimondott ítéleteknek.

Ezekről a kérdésekről is szólt az az ügy, amely idén került az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága elé. A Nestlé USA, Inc. kontra John Doe I, et al./Cargill, Inc. kontra John Doe I, et al. ügyekben a bíróság a hat mali felperes ellen döntött, akik a Nestlétől és a Cargilltől követeltek kártérítést gyermekrabszolgaként megélt szenvedéseikért. Az ügy érdemi elbírálása helyett a bíróság 8:1 arányú döntésében arra a szűkebb jogi kérdésre szorítkozott, hogy felelősségre vonható-e egy amerikai vállalat a mások számára külföldön okozott sérelmek miatt. A külföldiekkel szembeni jogsértések miatti polgári jogi felelősségre vonásra az Egyesült Államokban az Alien Tort Statute adna lehetőséget, ám a bíróság szerint ez nem alkalmazható az Egyesült Államokon kívül, mivel az az amerikai törvényeknek az USA határain túlra való kiterjesztését (extraterritorialitását) jelentené.

Az USA műveletei persze rendszeresen túlnyúlnak az ország határain, például amikor külföldi vállalatokat büntetnek az Iránnal szembeni amerikai szankciók megsértéséért. A különbség ebben az esetben az volt, hogy amerikai vállalatokat (vagy az ő megbízásukból dolgozókat) próbáltak felelősségre vonni.

A vállalatok javára döntő bíróság kikerülte azt a kérdést, hogy hogyan vonhatók felelősségre a külföldön törvénytelenül fellépő amerikai vállalatok. Milyen bíróság ítélkezhetne felettük, ha nem az amerikai?

Elszámoltathatóság hiányában az amerikai vállalatokat nem sok minden ösztönzi arra, hogy változtassanak külföldi hozzáállásukon. Ha gyermekmunkát használó beszállítókkal dolgozva alacsonyabb áron tudják a boltok polcaira juttatni a kedvenc csokoládéinkat, akkor az erkölcsi lelkiismeret-furdalástól nem szenvedők – és ezek a vállalatok nyilvánvalóan ebbe a kategóriába tartoznak – a piaci verseny logikájához szigorúan ragaszkodva meg is teszik ezt.

De akkor ki védi meg a gyermekeket? Ebben az ügyben nem kevesebb forgott kockán, mint az USA egyik középponti értéke: az emberi jogok.

Világos, hogy az Egyesült Államoknak érdeke, hogy megmutassa a világ többi részének: vállalatai tiszteletben tartják értékeit. Különösen fontos ez most, amikor az afrikai-amerikaiak elleni rendőri brutalitás a nemzetközi média reflektorfényébe került.

Az Oxfammal közösen amicus curiae levelet nyújtottunk be a Legfelsőbb Bíróságnak, amelyben amellett érveltünk, hogy az Egyesült Államoknak gazdasági érdeke felelősségre vonni az amerikai vállalatokat jogsértő magatartásukért. Hiszünk abban, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalás hosszú távon kifizetődik – a fogyasztók és a vállalatok számára egyaránt – azokban az országokban, amelyek ragaszkodnak ehhez. Végtére is a jó hírű országok és vállalatok több tőkét és képzettebb munkavállalókat tudnak magukhoz vonzani, mint kevésbé etikus versenytársaik, termékeik pedig a fogyasztók egyre tudatosabb nemzedékeinek tetszését nyerhetik el. A fiatalabb munkavállalók különösen érzékenyek arra, hogy mit tesznek és mi mellett állnak ki munkáltatóik. Ezért is foglalt állást sok vállalat a szavazókat elnyomó törvények ellen, és fogalmazott meg az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó célokat.

Azonban továbbra is túl sok vállalatot a rövid távú nyereség hajt. Míg ügyvédjeik a Nestlé és a Cargill elszámoltathatóságának megakadályozásán serénykedtek, a két vállalat a gyermekrabszolgaságot elítélő sablonos nyilatkozatot adott ki. De ha valóban kiállnak emellett, akkor miért nem akarták ügyüket a bíróság elé tárni? Jól fizetett ügyvédjeik bizonyára vannak olyan felkészültek, mint a mali felperesek képviselői. Ha a vállalatok veszítenének, annak oka nem az lenne, hogy nem rendelkeztek megfelelő ügyvéddel.

Hogyan biztosíthatjuk azt, hogy a vállalatok külföldön se tegyenek olyat, amivel idehaza próbálkozni sem mernének? A globalizáció szükségszerűen napirendre tűzte ezt a kérdést, minthogy a nyugati vállalatok mind erőteljesebben támaszkodnak a nagyon korlátozott jogi keretekkel rendelkező szegény országokra.

Az igazi kérdés nem az extraterritorialitás. Az a legfontosabb, hogy véget vessünk a kiszipolyozó versenynek.

Az Egyesült Államoknak biztosítania kell a világot arról, hogy az USA is és vállalatai is a tisztesség mellett állnak ki, kettős mérce nélkül. Emellett a Cargillt, a Nestlét és a külföldi emberi jogi és környezeti visszaélésekkel gyanúsított többi vállalatot a közvélemény ítélőszéke elé kell állítani. Fáradhatatlanul igyekeznek kibújni az elszámoltathatóság alól – ami rendkívül árulkodó.

A szöveg eredetileg 2021. július 12-én a Project Syndicate oldalán jelent meg.

Fordította: Piróth Attila