Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A legszegényebb településeken két és félszer keresnek kevesebbet, mint a leggazdagabb járásokban

Ez a cikk több mint 2 éves.

Hiába emelkedik folyamatosan az átlagkereset – amellyel nem mulaszt el büszkélkedni a kormány idén sem – , a legszegényebb településeken akár 2,5-szer kisebb az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem, mint a leggazdagabb járásokban – ezt a Pénzcentrum szerdán megjelent elemzése mutatja meg szemléletesen.

A KSH adataiból készített elemzés szerint, amely a kereseti tizedek szerinti megoszlás alapján vizsgálja a helyzetet az rajzolódik ki, hogy a jól kereső kevesek húzzák fel az átlagbér mutatóját.

A bruttó átlagfizetés 440 ezer forint felett jár Magyarországon. Egészen pontosan 2021. áprilisában, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 440 600 forint volt; de közfoglalkoztatottak nélkül számolva már eléri a 451 800 forintot. A nettó átlagkereset pedig, kedvezmények nélkül 293 000 forint, míg a kedvezményeket is figyelembe véve 301 800 forintra rúg.

A társadalom valós jövedelmi helyetébről sokkal többet eláruló mediánbért nézve már más képet kapunk: idén áprilisban 332 ezer forint volt a bruttó mediánfizetést.

De – ahogyan a Pénzcentrum is kiemeli – a földrajzi bontás mutatja leginkább, milyen nagy a szórás a jövedelemek között Magyarországon.

Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) nemrég publikált statisztikái szerint a legszegényebb magyar településeken élők anyagi helyzete igencsak kiszolgáltatott. A legszegényebb településeken hozzávetőlegesen 2-2,5-szer kisebb az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem, mint a leggazdagabb járásokban.

A szegénység és/vagy társadalmi kirekesztődés szempontjából a gyermekek, a fiatalkorúak, az egyszülős családok, és a roma származásúak a legveszélyeztetettebbek.

A Pénzcentrum top 10-es listát készített a legszegényebb járásokról, amelyen a legszegényebb öt területen az évi 800 ezer forintot sem éri el az egy lakosra eső összes nettó jövedelem:

5. Fehérgyarmati járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 795 782 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 690 054 Ft/év/fő

4. Vásárosnaményi járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 795 614 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 794 835 Ft/év/fő

3. Cigándi járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 794 160 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 662 032 Ft/év/fő

2. Kunhegyesi járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 791 553 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 692 811 Ft/év/fő

1. Csengeri járás

  • Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 783 631 Ft/év/fő
  • Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 728 791 Ft/év/fő

Az elemzés arra is rámutat, hogy az érintett területeken szoros az összefüggés a az alacsony jövdelem és a munkanélküliségi ráta között: mert míg a leggazdagabb államigazgatási járásokban bőven 3 százalék alatt mozog a munkanélküliségi ráta, de akad olyan járás, ahol az 1 százalékot sem éri el ez a mutató a legszegényebb államigazgatási járásokban bőven 10 százalék felett van a munkanélküliségi ráta. Sőt akad olyan járás is, ahol megközelíti a 15 százalékot ez a mutató (sőt, nemek szerint bontásban van, ahol a 17%-ot is átlépi).

(Pénzcentrum)

Címlapkép: Mérce