Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Mazsihisz: a magyar társadalom felülmúlja gyűlölködésben az európai átlagot

Tegnap mutatta be a Mazsihisz (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) a Mediánnal és a Goldziher intézettel közösen végzett, 2019-2020-as antiszemitizmus-kutatását. Ebből kiderül, hogy bár Magyarországon biztonságban élnek a zsidók, ugyanakkor a társadalomban az antiszemitizmus élő jelenség.

Heiszler András, a Mazsihisz elnöke elmondta, hogy ugyan a kormány pozitív intézkedései az antiszemitizmus tekintetében vitathatatlanok, ennek ellenére a jelenség tapasztalható és jelen van a társadalomban. Bár Magyarországon nincsenek olyan jelenségek, amikből a félelem közvetlenül következne, és a zsidók helyzete is biztonságosabb Nyugat-Euóropához képest, Heiszler szerint azonban kérdéses, hogy itt érdemes-e más országokhoz hasonlítanunk magunkat.

Félix Anikó, a nemrégen alapított Goldziher Ignác Zsidó Történeti és Kulturális Kutatóintézet operatív vezetője kifejtette, ugyan jóval kevesebb a zsidókkal szembeni atrocitások száma a Nyugat-Európában mért adatoknál, ugyanakkor az antiszemitizmus mégis jelen van a mindennapokban. Ezt mutatja az is, hogy az olyan kategóriákban, mint az összeesküvés-elméletek, a gyűlöletbeszéd és a „közéleti antiszemitizmus” nőttek a számok 2019-ről 2020-ra:

2019-2020-ban a legnagyobb esetszámot a gyűlöletbeszéd kategória produkálta, 2019-ben 20, míg 2020-ban 31 ilyen esetet regisztráltak. A Mazsihisz Biztonsági Szolgálatának adatgyűjtése 2019-ben összesen 53, míg 2020-ban összesen 70 esetet regisztrált.

A felmérést 2013 óta rendszeresen, azonos metodika alapján, 1200 ember személyes megkérdezésével végzik. Mazsihisz az IHRA (International Holocaust Remembrance Alliance) munkadefinícióját veszi alapul az antiszemita összeesküvés-elméletek definiálásánál, amely azt a következőképpen határozza meg: „A zsidókról vagy a zsidóság hatalmáról valótlan, lealacsonyító, démonizáló vagy sztereotípiákon alapuló kijelentések tétele, ide tartozik például különösen, de nem kizárólag a zsidó világ-összeesküvés elmélet vagy az a mítosz, hogy a zsidók uralják a médiát, a gazdaságot, a kormányzati vagy egyéb társadalmi intézményeket.”

A kutató hozzátette azt is, az antiszemita verbális esetek, valamint különböző cikkek, online kommentek, tartalmak növekedése részben feltehetőleg a vírus okozta „bezártságnak” tudható be, másrészt a koronavírus okozta válságból eredő feszültségekkel, amelyek különböző csoportokkal szembeni agresszióban vezetődnek le.

Ráadásul a koronavírus jó táptalajt is nyújtott az összeesküvés-elméletek gyártóinak, akik olyan elképzeléseket terjesztettek, hogy a vírus okozói a zsidók, akik ártani szeretnének az emberiségnek a vakcinákkal. Ugyanígy az említett időszakban bevezetett 5G telekommunikációs rendszerrel kapcsolatos álhírek középpontjában is hasonló elméletek álltak: a mobilinternet technológiát egy „Cionista Világösszeesküvés” népirtásra fogja használni.

Félix Anikó elmondta azt is, a gyűlöletbeszéd kategória elkövetői leggyakrabban a Mi Hazánk mozgalomhoz köthetőek voltak. A közéleti antiszemitizmus kategóriában (amikor egyes történelmi eseményeket a zsidóság szempontjából aggályos módon mutatnak be, vagy nyíltan antiszemita személyek kapnak közéleti elismerést) felülreprezentált volt a kormányzat és a kormányközeli média.

„Soros György ellen például évek óta egy olyan kampány folyik, amely antiszemita sztereotípiák és összeesküvés-elméletek bizonyos meghatározó elemeit is tartalmazza.”

Erre jellemző eset a tavaly novemberben megjelent, Demeter Szilárd által írt, a Szájer ügy árnyékában feledésbe merült cikk is, amelyben a Petőfi Irodalmi Múzeum „Soros György gázkamrájának” nevezte Európát.

Hann Endre a Medián ügyvezetője elmondta, hogy a zsidósággal kapcsolatos negatív tévképzetekre való fogékonyság, az úgynevezett kognitív antiszemitizmus tekintetében 2019-ig fokozatos emelkedést, ezután azonban egy enyhe csökkenést találtak: a kognitív antiszemiták aránya egy év alatt 21-ről 16 százalékra csökkent.

A nem antiszemiták aránya 71 százalékon stagnál, de erre a számra reagálva Hann elmondta, hogy eléggé sokkoló, hogy a népesség 30 százaléka, közel egyharmada mérsékelten vagy erősen antiszemita.

Hahn Endre ugyancsak sokkolónak nevezte azt is, hogy a megkérdezettek 23 százaléka helyeselné a numerus clausust. Ennek a fajta antiszemitizmusnak az alulinformáltság a gyökere, s az „igazság utáni vágy”:  a kaotikusnak tartott világban az emberek vágynak az egyszerű magyarázatokra – a kutató szerint.

Magyarországon a „zsidó ügy” nem forró ügy – azaz a megkérdezettek számára a zsidósággal kapcsolatos események, hírek, jelenségek, dolgok nem bírnak kiemelt jelentőséggel. A zsidók megítélése még valamelyest javult is a kutató szerint, de ez nem azt jelenti, hogy elfogadóbbak lettek az emberek, hanem azt, hogy a gyűlöletüket mások irányába (arabok, feketék) célozzák.

Ezt jól mutatja a kutatás azon eredménye is, hogy gyűlölködésben felülmúljuk az európai átlagot.

Hann szerint leginkább a rendpárti, konzervatív, szélsőjobboldali gondolkodással jár együtt az antiszemitizmus, azok hajlamosabbak az előítéletre, akik erkölcstelen dolognak tartják a homoszexualitást, korlátoznák az országban a színesbőrűek számát, szigorítanák a terhességmegszakítást és a menekültek befogadását, vagy támogatják a halálbüntetést. Ugyanakkor valamennyi párt szavazói között megtalálhatók az erősen antiszemiták, a többi között 40 százalékuk a Fideszt, 16 százalékuk a Jobbikot, 9 százalékuk a DK-t, 8 százalékuk az MSZP-t, 2 százalékuk pedig a Momentumot támogatta.

(Mazsihisz, Népszava)

Címlapkép: Mérce fotó