A kormánypárti Magyar Nemzet „Osztrák érdekeket szolgál a baloldal” című anyagában a Fertő-tavi (egykori) nyaralók tulajdonviszonyai alapján fejti ki a címben rejlő állítást, mondván 11 házból mindössze három volt magyar tulajdonban, a többi gazdái osztrákok voltak.

A tó védelmére szerveződő civilek szerint ez azonban nem igaz.

Mint posztjukban írják, az elbontott cölöpházak esetében – melyek bontási hulladékának egy részét egyébként leszállította a Párbeszéd Mészáros Lőrinc épülő villája elé – az arány éppen hogy fordított volt, és nyolc ház volt, magyar, három pedig osztrák tulajdonú.

A Magyar Nemzet cikkének ugyanakkor nem minden állítása problémás. Mint írják ugyanis,

„A Fertő tó fejlesztését a támadások ellenére a kormány nem fogja leállítani – értesült a Magyar Nemzet. Lapunk információi szerint a kabinet a Fertő tavat a Balatonhoz, a Velencei-tóhoz vagy a Tisza-tóhoz hasonló népszerű nyaralóhellyé szeretné fejleszteni, és a tó Nagy Tavak Koalíció adta lehetőségeket mindenki számára biztosítani kívánja.”

A probléma itt azonban többek között épp az, hogy a szállodafejlesztés megvalósulása esetén kétséges, hogy alkalmas lesz ezen magasztos célok beteljesítésére. A Mészáros Lőrinchez köthető szállodaberuházás eredményeként ugyanis a „mindenki számára” elérhető tóparti kikapcsolódás aligha valósul meg, a tervek és jelenlegi tudásunk alapján valószínűleg inkább a tehetős vendégeket fogja célozni a komplexum, legalábbis a szolgáltatásai jelentős részben a gazdagokra lesznek célozva.

Az még méltányolható lenne, ha hitelesen indokolnák azzal az említett cölöpházak elbontását, hogy a nagyobb társadalmi érdek kiszolgálására valósítanak meg fejlesztéseket.

A jelenlegi beruházás azonban a tehetősek és a befektetők érdekeit szolgálja, így igen álságos a közérdeket szolgáló fejlesztésként hivatkozni rá.

Erre hivatkozva bontatják el egyébként a cölöpházakat a leendő szálloda helyén, a tulajdonosoknak ugyanis abban az esetben kell átadniuk a magyar államtól bérelt mederterületüket, ha közösségi célú fejlesztés indul a területükön. Ezt is támadják többek között a tóvédők, mondván, ez bizony nem közösségi célú, hanem a kiváltságosaknak épül a vitorláskikötő- és szállodaberuházás.

A kormánypárti lap azt is kifejti, hogy

„A Fertő tó és környéke világörökségi kultúrtáj címe nem kizárólagosan az épített környezetre, hanem többek között a természeti környezetre, a különösen értékes néprajzi örökségre, a kiemelkedő gazdagságú növény- és állatvilággal rendelkező, ember uralta tájra vonatkozik.”

Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a beruházás keretében kirívó mértékű a környezetpusztítás, ahogy arra több környezetvédő szervezet, így a Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége, vagy a WWF is felhívták a figyelmet.

Noha a vízügyi főigazgatóság szerint például nem problémás a beruházás – ahogy számos kormányszerv nem meglepő módon nem emelte fel a hangját az ügyben – számos hivatal és szervezet felszólalt ellene. Így az ENSZ kulturális és oktatási Nagy Tavak Koalíciószervezete, az UNESCO is felszólította a kormányt a beruházás leállítására, és Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója szerint sincs rendben a fejlesztés. Neki a legnagyobb problémája a beruházással épp az, hogy magánérdekből végeznek rombolást a tóparton.

Az UNESCO tiltakozása esetében külön érdekes, hogy a Magyar Nemzet szerint

„Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület pontos és részletes tájékoztatást kapott, majd a tervek pontos ismeretében kijelentette, hogy »a fejlesztési területen nem található megőrzendő épített világörökségi érték, a beruházásnál világörökségi szempontból meghatározó, védendő építészeti érték nem sérül«.”

Ami azonban nem jelenti azt, hogy az ICOMOS szerint megfelelő a fejlesztés. Ahogy ugyanis az Átlátszó cikkéből kiderül, az ICOMOS, vagyis az UNESCO szakértői szervezete szerint a „Soproni Fertő Part fejlesztés”-projekt a bemutatott méretben és formában sértené a „Fertő-Neusiedlersee kultúrtáj” határon átnyúló világörökségi vagyon autentikusságát és integritását, valamint a világörökségi listán szereplő hely kiemelkedő egyetemes értéke is jelentősen sérülne. Vagyis attól, hogy nem sérülnek védendő építészeti értékek – a 70-es években épült cölöpházak eszerint nem minősülnek ilyennek – a beruházás a szervezet szerint igenis káros a természeti és kulturális környezetre.

Az pedig, hogy a magyar fürdőzők az osztrák oldalra járnak fürödni, nem utolsó sorban abból is fakad, hogy immár két éve kerítés fogadja őket a magyarországi partszakasz egyes részein, ahol a beruházást valósítják meg.

Amennyiben valóban társadalmi érdekeket szolgáló fejlesztés valósulna meg, például szabadstranddal, nem rombolva az értékeket, és nem lebetonozva a természetet, ahogy az aHangon elérhető petíció segítségével is követelik a Fertő-tó Barátai.