Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Közel kétharmaddal nyert zöld baloldali jelölt a szélsőjobboldali ellen a zágrábi polgármester-választáson

Ez a cikk több mint 2 éves.

Frissítés:

A szavazatok összeszámolása után a végeredmény 65, 25 százalék Tomislav Tomašević-nek és 34.75 százalék Miroslav Škoronak.

Korábban írtuk:

Toronymagasan, több mint kétharmaddal (68.27%) nyerte az exit pollok szerint a Zágrábi polgármester-választás második fordulóját a Zágráb a Miénk (Zagreb je Naš, röviden ZjN) polgármester-jelöltje, a zöld baloldali Tomislav Tomašević, lesöpörve ellenfelét, a szélsőjobboldali Haza Mozgalom jelöltjét, Miroslav Škorot (31.73%).

Tomašević a helyhatósági választás első fordulóját is fölényesen nyerte (45%), több szavazatot összegyűjtve, mint az utánakövetkező három jelölt összesen. Ellenfelei közül végül az énekes-borász populista Škoro állt ki ellene a második fordulóban.

A ZjN-t 2017-ben alapították szakszervezetek, szociális vállalkozók és kulturális dolgozók és aktivisták, akik az idén év elején váratlanul elhunyt zágrábi polgármester, Milan Bandić által fémjelzett, 21 évig regnáló jobboldali-populista, korrupt városvezetést akarták megdönteni, és a helyére municipalista (helyi önkormányzatiságon keresztül politikai változást elérni akaró), baloldali, szociális igazságosságra és a fenntarthatóságra építő politikát állítani.

Tomašević és a ZjN programjának lényege, hogy a horvát főváros kevesebb energiát használó környezetbarát rendszerben, napelemekkel, biztonságos szemétfeldolgozással, felújított vízművekkel, újrahasznosítással, és jobban a város életébe integrált, kevés széndioxid-kibocsájtással járó közösségi közlekedéssel működjön.

Szintén programjuk markáns eleme megfizethető önkormányzati lakásokkal, több közösségi térrel, egyenlőbb hozzáférést biztosító egészségügyi, óvodai és szociális szolgáltatásokkal (kiemelt hangsúlyt helyezve a mozgássérültekre, mentális problémákkal élőkre, az idősekre, családi erőszak áldozataira, stb.) építő várospolitika. Tomaševićék ugyanakkor nép által hozzáférhetőbbé, atyáskodó centrális vezetés nélkülivé tennék a városházát.

A ZjN indult a 2020-as horvát országgyűlési választásokon is, mégpedig a szintén újbalos Mozemo! (Képesek Vagyunk!) platformmal koalícióban, és sikerült is rögtön 7 százalékot szereznie a formációnak, ami hét képviselői helyet hozott. Bár belső viták végül decemberben koalíciós szakítást hoztak, a két progresszív politikai irányzat továbbra is egymással szoros kapcsolatban dolgozik.

A mostani zágrábi polgármester-választás két fordulója között – ahogy arra számítani lehetett – kemény csatározások folytak az ideológiai paletta két ellentétes oldalán álló Tomašević és Škoro között. Utóbbi egyenesen a

„megállítjuk a szélsőbaloldalt, Isten engem úgy segítsen”

felkiáltással indult neki a második fordulónak, ahogy arról az Azonnali beszámolt. Škoro előhúzta a „nemzetközi NGO”-kártyát is a jelölti vitán, és partizán-romantikával is megvádolta Tomašević-et, aki viszont ellenfele átláthatatlan kampányfinanszírozásával, és az előző városvezetéstől való pénzügyi függésével támadt vissza, kiemelve, hogy a Haza Mozgalom sose támadta Bandić korrupt rendszerét.

Ha a ZjN-hez hasonló magyar szerveződésekre (A Város Mindenkié, Magyar Természetvédő Szövetség, Levegő Munkacsoport, Utcáról Lakásba Egyesület, Utcajogász, szakszervezetek, mozgássérültek, stb.) gondolunk, a 2017 tavaszára, éppen a polgármester túlhatalmának korlátozására létrejött ZjN ezektől éppen abban különbözik, hogy a környezeti- és klímaaktivizmust, a szociális bérlakások ügyét, a hajléktalan emberek jogvédelmét egyszerre, egy közös koordináló bizottság égisze alatt képviselik, egységesen szerveztek akciókat minden fronton, és még a város általuk kívánatos politikájáról, annak kereteiről (több helyi demokrácia, részvételi költségvetés, autóforgalom korlátozása, társadalmi egyenlőség, környezetszennyezés korlátozása, dzsentrifikáció-ellenesség) is együtt, egymással szerves egységben szerepelnek a kiáltványukban, ahogy arra Tóth Csaba 2020-as cikkében emlékeztetett a Mércén.

A civil társadalom szintjéről tehát a szervezeti háló végül a direkt politikai erő szintjére lépett tovább.

(dnevnik.hr, Azonnali, Mérce)