Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Németország milliárdos kártérítést fizet Namíbiának az afrikai országban elkövetett népirtásért

1,1 milliárd euró kártérítést fizet Németország Namíbiának az 1904 és 1908 között elkövetett népirtásért kárpótlásul. Az összeget 30 év folyamán költheti el Namíbia, amit földreformra, a mezőgazdaság és a vidéki infrastruktúra fejlesztésére, valamint vízellátásra terveznek fordítani.

A több mint 100 évvel ezelőtt elkövetett népirtásért való kártérítésről hat éven keresztül tárgyalt a német és namíbiai kormány. Heiko Maas szövetségi külügyminiszter üdvözölte a döntést:

„Örülök és hálás vagyok, hogy sikerült megegyezni Namíbiával abban, hogyan kezeljük közös történelmünk legsötétebb fejezetét.”

A namíbiai népirtást a XX. század első népirtásaként tartják számon. A Német Birodalom 1884 és 1915 között tartotta gyarmati uralom alatt a mai Namíbiát, az egykori Német Dél-Nyugati Afrikát. 1904-ben Lothar von Trotha német főparancsnok vezetésével a helyi hererók és námák ellenállását a katonaság erőszakkal leverte, a 80 ezerre becsült hererók közül kb. 65 ezret pusztítottak el, a námáknak pedig a felét – mintegy 20 ezerből 10 ezer embert – ölték meg.

Jürgen Zimmerer, a Hamburgi Egyetem afrikai történelemmel foglalkozó professzora szerint „von Trothanak már megérkeztekor megrögzött elképzelései voltak a fehérek és feketék között zajló faji háborúról”, és akinek „világképe szerint ez csakis az egyik oldal megsemmisülésével érhet véget”.

A német szövetségi külügyminiszter 2015 óta nevezi hivatalosan is népirtásnak az 1904 és ‘8 közötti történteket. A „népirtás” mint jogi kategória csak 1948 óta létezik, amikor a holokausztból levonva a tanulságokat az ENSZ Közgyűlése egyezményt fogadott el a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről.

A német szövetségi kormány azonban leszögezte, hogy nincs jogi kötelezettsége kompenzálni a népirtás leszármazottait – politikai és morális kötelezettsége van.

A namíbiai népirtást történészek a holokauszt előképeként tartják számon. A már említett Jürgen Zimmerer az Újkor-nak adott interjújában elmondta, hogy a német gyarmatosítás elől sok bennszülött elszökött, ami kapcsán felmerült a telepesek részéről, hogy ezt megakadályozandó számokat kéne tetoválni a bennszülöttekre. Ezt az ötletet végül a helyi közigazgatás elvetette, mert túl brutálisnak ítélte meg. Egy másik párhuzam, hogy a námák egy része újonnan létrehozott koncentrációs táborokban hunyt el.

A német jóvátételt nem minden náma és hereró szervezet üdvözölte. Az Ovahereró Tradícionális Hatóság és a Náma Tradícionális Vezetők Szövetsége petíciót nyújtottak be a Bundestagnak, amiben elmondták, szerintük Németország „PR-puccsot” hajt végre, a namíbiai kormány pedig csak figyelemelterelésre használja az ügyet. Az utóbbi két szervezeten kívül viszont még sok más szervezet képviseli a két etnikumot, akik más véleménnyel vannak a német-namíbiai megállapodásról.

Címlapkép: Wikimedia Commons