Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A Fidesz megszavazta a veszélyhelyzet meghosszabbítását, új „civiltörvénnyel” vegzálhatják az NGO-kat

Több más törvény mellett az Országgyűlés kedden megszavazta a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet meghosszabbítását.

A veszélyhelyzet a jelenlegi szabályozás szerint május 23-án járna le, de a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvényjavaslat ezt a parlament őszi ülésszakának kezdete utáni 15. napig meghosszabbítja. A javaslat egyúttal rögzíti, hogy a kormány a veszélyhelyzetet ezt megelőzően is megszüntetheti,  „ha a veszélyhelyzet fenntartásának alaptörvényi feltételei már nem állnak fenn”.

A javaslat indoklása úgy fogalmaz, a világjárvány elmúlt egy éve bebizonyította, hogy a korábban elfogadott rendkívüli és átmeneti jogi keretek jól szolgálták a gyors döntéshozatalt. A legfontosabb törekvés, hogy Magyarország mielőbb maga mögött hagyja a koronavírus-világjárvány időszakát, ennek pontos időpontja azonban jelenleg nem látható előre, ezért indokolt a szabályozás a miniszterelnök-helyettes  szerint.

A parlament a járvány első hullámában is elrendelte a veszélyhelyzetet, amely 2020. június 18-án szűnt meg. A járvány második hullámában a kormány 2020. november 4-től visszaállította a rendkívüli jogrendet, majd az Országgyűlés – ekkor még az ellenzék nagy részének támogatásával –  november 10-én meghosszabbította a veszélyhelyzet hatályát. A most módosítani tervezett törvény idén február 22-én lépett hatályba – az ellenzék ezt megelőzően már egységesen ellene szavazott, mivel a pártok szerint a kormány visszaélt a rendkívüli jogrenddel -, és május 23-án veszti hatályát.

A veszélyhelyzet meghosszabbítása egyben azt is jelenti, hogy többek között népszavazást sem lehet majd tartani (ahogyan azt hétfői sajtótájékoztatójukon Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere és Karácsony Gergely főpolgármester is kiemelték a kormány Fudan-campusával összefüggésben). Emellett a gyülekezési tilalmat is fenntarthatja a kormány, ugyanakkor ehhez érdemes hozzátenni, hogy az Alkotmánybíróság május 18-i, azaz mai ülésén dönt az ezzel kapcsolatos alkotmányjogi panaszról. (Erről természetesen be fogunk számolni a Mércén.)

A veszélyhelyzet meghosszabbítására a járványügyi korlátozások fokozatos feloldása közepette került sor, a hétfő este megjelent Magyar Közlöny alapján például május 25. után lehetőség nyílik az iskolai ballagások szabadtéren történő megszervezésére is.

Korrigálta a kormány a „civiltörvényt” is

Több mint 10 hónappal azután, hogy az EU Bírósága megállapította, hogy a 2017-es civilellenes törvény ellentétes az uniós szabályokkal, az Országgyűlés mai ülésén hatályon kívül helyezte a megbélyegző és a civil szervezetek működését megnehezítő jogszabályt. Ezzel együtt azonban elfogadtak egy olyan új szabályozást is, amely az érintettek szerint újabb veszélyt jelent a független civil szervezetekre.

A bírósági ítélet szerint a nyilvántartásba vételi, bejelentési és közzétételi kötelezettségek előírásával a törvény egyes szervezeteket hátrányosan különböztetett meg, ráadásul azon az „elvi jellegű, különbségtétel nélküli véleményen alapul, hogy a civil szervezetek bármilyen külföldi finanszírozása önmagában véve gyanús.”

A diszkrimináción túl a civiltörvény

  • a tőke szabad mozgásának elvét,
  • az egyesülés szabadságát,
  •  a magán- és családi élet tiszteletben tartását
  • és a személyes adatok védelméhez való jogra vonatkozó rendelkezéseket

is megszegte, márpedig ez mind EU-s jog, de emellett arra is alkalmas volt, hogy aláássa a civil szervezetek iránti bizalmat. Ezen jogok megsértése miatt indított már 2017 júliusában Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság, mivel azonban a kormány ennek ellenére nem változtatott a törvényen, ezért került az Európai Bíróság elé az ügy.

Korábban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet úgy kommentálta a „civiltörvény” hatályon kívül helyezését: több éves küzdelem zárul most le azzal, hogy a bizonyos civil szervezeteket hátrányosan megkülönböztető jogszabály kikerül a magyar jogrendből.

Azonban arra is felhívták a figyelmet: egy másik megkérdőjelezhető törvény lép helyette életbe, amely A közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról címet viseli.

A törvény értelmében ugyanis mindazon egyesületről és alapítványról, amelynek tárgyévi mérlegfőösszege eléri a 20 millió forintot, az Állami Számvevőszék külön törvényben meghatározott módon évente összefoglaló jelentést tesz közzé.

A TASZ furcsának találta, hogy miközben az ÁSZ feladata a közpénzzel gazdálkodó szervezetek ellenőrzése, a törvény hatálya alól kivonták azokat a szervezeteket, amik a legtöbb állami forráshoz férnek hozzá: az egyházi és a sportegyesületeket. Akiket vizsgálni fog a számvevőszék, szinten egyáltalán nem kapnak költségvetési forrásokat.

Az Amnesty International nemzetközi jogvédő civil szervezet keddi közleménye szerint „félő, hogy egy esetleges ÁSZ ellenőrzés a kormány intézkedéseivel szemben kritikus szervezeteket fogja elsősorban érinteni, miközben a civil szervezeteknek valódi ráhatása nem lesz arra, hogy az ÁSZ mit ír róluk a jelentésében”.

Címlapkép: MTI/Illyés Tibor