Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Vasas alelnök: az AB döntése egy apró lépés egy sikeres társadalom felé vezető úton

László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke volt az Új Egyenlőség podcastjának a vendége, az adás témája pedig a rabszolgatörvény volt, amiről az Alkotmánybíróság a napokban mondta ki, hogy több pontjában is alkotmányellenes.

Az Új Egyenlőség podcastját az alább lehet meghallgatni:

Kiss Ambrus műsorvezető kérdésére László Zoltán dióhéjban összefoglalta a rabszolgatörvénnyel kapcsolatos fontosabb tudnivalókat, melyekkel itt, a Mérce hasábjain is rengeteget foglalkoztunk. 2018 végén és 2019 elején a fideszes kétharmaddal könnyedén elfogadott törvény miatt országos szintű, rég látott tiltakozáshullám vette kezdetét, ami egyrészt a szakszervezetek komoly mozgósításának, másrészt az ellenzék korábban nem látott egységének is volt köszönhető.

A rabszolgatörvény lényege nagy vonalakban, hogy a maximális munkaidőkeretet három évre növelték, vagyis ennyi idő alatt nem kell kifizetnie a cégeknek a munkások túlóráit, hanem lepihentetheti őket, ilyen hosszú munkaidőkeret ugyanakkor csak kollektív szerződés mellett lehetséges. Magyarán egy évben ledolgoztathat a cég a munkással bizonyos számú túlórát, ha a rákövetkező két évben kiutal ennyi szabad órát. A túlórák száma pedig akár 400 is lehet évente.

A szakszervezeti vezető emlékeztetett, hogy csaknem száz különböző megmozduláson tiltakoztak az emberek országszerte a törvény ellen.

László szerint noha eleinte mind a szakszervezetek, mind a közvélemény úgy vélte, az autóipar kiszolgálására született a törvény – akár így volt, akár nem – az ágazatban jelenlévő cégek igyekeztek eltávolítani maguktól, minden bizonnyal tisztában voltak vele, hogy túlmegy a társadalom tűréshatárán.

Mint mondta, nem is nagyon találkoztak vele az autóiparban. A Vasas területén mindössze egy dohányipari gépgyárról tudnak, ahol alkalmazzák a rabszolgatörvény adta lehetőségeket, de ott sem telt le a hároméves időkeret – és már nem is fog, két-két és fél év között lesz valószínűleg az aktuális megállapodás szerint. A vezető szerint a törvény egy krízishelyzetre készült, de valójában a profitmaximalizálásról szól, és olyan szinten megy szembe az alapjogokkal, ami már az Alkotmánybíróság szerint is elfogadhatatlan, és alkalmazásával a munka és magánélet egyensúlya teljesen felborulna.

László szerint a politika sok szereplője elfeledkezik arról, hogy az embereknek is vannak szükségleteik, nemcsak a gépeknek.

Ennek ellenére míg a gépek igényeit a gépkönyvek instrukciói alapján messzemenőkig figyelembe szokás venni, a munkásokról ez sajnos nem mondható el. Míg Magyarországon 2 020-40 órát dolgozik egy munkás egy évben, a rabszolgatörvény lehetővé tette volna, hogy 2 400 fölötti óraszámokat határozzanak meg, ami példátlan lenne az egész Unióban. Az Alkotmánybíróság határozata is rámutat arra, hogy a munkásoknak szüksége van a rekreációt lehetővé tévő időkre.

Magyarországon már jelenleg is nagyon rosszak a társadalom egészségügyi mutatói, és a betegségek nagyon jelentős hányada a munka világából származik. A munkahelyeken rossz az ergonómia, a fizikai környezet, ráadásul a rabszolgatörvény jellegű foglalkoztatási rendszerben az emberek életritmusa is felborul, ami tovább rontja egészségi állapotukat.

László kiemelte, hogy az alkotmánybírósági döntésnek az üzenete nagyon fontos.

Kimondható ugyanis, hogy az embernek vannak olyan szükségletei, melyeket már nem írhatnak felül a gazdaság szükségletei. Ahogy arról is szól az üzenet, hogy bizonyos mélységen túl nem vállalhatja fel a politikai elit, hogy a társadalmi-gazdasági érdekek közül mindig az utóbbit részesítse előnyben.

Nagyon fontos döntés, hogy nem rúghatják ki azt, aki nem vállalja az elrendelt túlórákat, amiket egyébként sokszor nem megfelelően tartanak nyilván, fizetnek ki. Másik nagyon fontos kérdés, hogy a túlórákat el kell számolni, nem lehet évekig elhúzni a kifizetésüket. Erre egyébként a munkáltatók a szakszervezeti vezető szerint nem is képesek, beleértve a nagy cégeket is.

Az adásban kitértek arra is, hogy sok munkavállaló nem mer nemet mondani a túlórákra, mivel attól fél, hogy ha hivatalosan nem is emiatt, de kirúghatják a munkahelyéről. László szerint valóban nehéz kérdés az önkizsákmányolásra való hajlandóság, ami azért fordulhat elő, mert elképesztően alacsonyak a bérek.

Mikor azt halljuk, hogy a dolgozók többet akarnak dolgozni, akkor valójában arról van szó, hogy a fizetésük nem éri el az igényeiket.

Az alapbérek, melyek a tiszta helyzetet kellene hogy mutassák, rendkívül alacsonyak. Ez nagyon meglátszott a járvány idején, mikor a dolgozók állásidőn csak az alapbért kapták meg, ami jellemzően kevés a megélhetéshez – ráadásul előfordult, hogy azt sem kapták kézhez teljes mértékben.

A szakszervezeti vezető kitért arra is, hogy a magyarországi dolgozók sokszor alapvető kérdésekkel nincsenek tisztában, és erre a szakszervezeteknek rá kell tudniuk mutatni. Ilyen például az, hogy a dolgozó egészsége és hosszú távú jövedelemtermelő képessége között szoros összefüggés van, és itt nemcsak a munkahelyi környezetre kell gondolni, hanem például arra, hogy milyen ágybetéten alszik – a példában szereplő jó ágybetétet pedig kevesen engedhetik meg maguknak.

Mindazonáltal nagyon fontos a szakszervezeti vezető szerint, hogy az AB döntése értelmében a munkások egészségét már nem lehet olyan szinten rombolni, amilyet a rabszolgatörvény eddigi formája lehetővé tett.

László szerint az AB döntése egy apró lépés afelé, hogy

„politikai ideológiáktól függetlenül elindulhassunk egy olyan úton, ami azt ígéri, hogy ez a társadalom sikeres lesz.”

Az AB döntése mindenképp örömteli fordulat, de ahogy korábbi cikkünkben írtuk egyelőre nem hirdethetünk győzelmet, ugyanis – miképp László szavaiból is kiderül – alkalmazása eddig sem volt különösebben széles körű, és nem is a teljes Munka Törvénykönyvét marasztalták el. Amiben a munkaidőkeret, noha más feltételekkel is, de továbbra is benne marad.

Címlapkép: László Zoltán, a Vasas Szakszervezet alelnöke a Vasas akcióján 2021. május 1-jén a győri Nemak Alumíniumöntödénél. A szakszervezet az ellen tiltakozott, hogy a győri munkáltató az éjszakai műszakpótlékot 40%-ról 30%-ra csökkentette. / Fotó: Vasas Szakszervezet