Náci szimbólumok, antiszemita és kisebbségellenes atrocitások, bántalmazás és gyűlöletgyilkosságok szerepelnek azon bűncselekmények listáján, amelyeket Németországban 2020 folyamán szélsőjobboldaliak követtek el. 2001 óta, tehát amióta az esetleges politikai motivációkat is számon tartja a német rendőrség még soha ennyi szélsőjobboldaliak által elkövetett bűnesetet nem regisztráltak.

A huszonnégyezer fasiszta atrocitás a tavalyi év folyamán mintegy hat százalékos emelkedést mutat az egy évvel korábbi méréshez képest.

A német szövetségi belügyminiszter, a konzervatív Horst Seehofer (CSU) a német társadalom „brutalizálódásával” igyekezett magyarázni a jelenséget, hozzátéve, hogy a „politikai motivációjú bűnözés általában is egyre nagyobb probléma”, és megoldásként több rendőrségi megfigyelést ajánlott fel.

Említést érdemel, hogy ugyanúgy a menekültekkel szembeni keményvonalassága miatt sokat kritizált Seehofer volt a belügyminiszter a chemnitzi zavargások idején is, 2018-ban, amikor egy bevándorlók által elkövetett gyilkosság után a szélsőjobboldal erőszakos demonstrációkat tartott a városban, és több atrocitást is elkövettek német állampolgárok és bevándorlók, valamint a rendőrök ellen.

Seehofer akkor nem volt hajlandó egyértelműen elítélni a szélsőjobboldali tombolást, és ezzel jelentős feszültségeket okozott a kormánykoalíción belül.

A 2020-as fasiszta indíttatású bűncselekmények főként bevándorlók, menekültek és afrikai származású németek ellen irányult, de növekedett az ázsiaiak ellen elkövetett atrocitások száma is.

A politikai indíttatású bűnesetek általában véve 9 százalékkal növekedtek, összesen majdnem 45 ezerre, ebből majdnem 11 ezer szélsőbaloldali hátterű (1526 erőszakos esettel), és Seehofer beszámolója szerint az iszlamista indíttatású esetek is jelentősen magasabbak voltak az előző években mértnél.

Az antiszemita atrocitások száma majdnem 16 százalékkal nőtt, ezeket főként online követték el.

„Ez azt mutatja, amit hivatalba lépésem kezdete óta mondok: a jobboldali szélsőségesség a legnagyobb fenyegetés országunk biztonságára, mivel a rasszista bűncselekmények nagy részét ez a csoport követi el”

– közölte a belügyminiszter.

Mint emlékezetes, éppen idén januárban ítélte a bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre azt a neonáci férfit, aki Walter Lübcke konzervatív kormányhivatal vezetőt 2019-ben meggyilkolta, annak menekültbarát nyilatkozatai és fajgyűlölet-ellenes fellépései miatt, ahogy arról a Mérce is beszámolt.

Szintén beszámoltunk róla a Mércén, amikor 2020 február végén a németországi Hessen tartomány Hanau nevű városában egy szélsőjobboldali terrorista 9 emberrel végzett egy fegyveres támadás során.

De további hírhedt pillanatai is voltak a német szélsőjobbnak a közelmúltban, például tavaly nyáron oknyomozó újságíróknak kellett kideríteniük, hogy Szentpétervár mellett konkrét fegyveres, félkatonai kiképzésben részesítenek neonáci politikus-palántákat (az erről szóló Mérce-beszámoló itt). Említésre méltó továbbá, hogy Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter júliusban jelentette be, hogy hiányzik több tonnányi robbanóanyag és éles lőszer a német hadsereg (Bundeswehr) kötelékébe tartozó Különleges Erőktől (KSK – Kommando Spezialkräfte) (Mérce-beszámoló itt). A riasztó mértékű hiányra éppen azután derült fény, hogy a védelmi minisztérium átfogó vizsgálatot kezdett a KSK soraiban, az egységnél egy ideje megfigyelhető, egyre terjedő szélsőjobboldali szimpátia és szerveződés miatt.

Az eset után nem sokkal német újságírók derítették ki, hogy tavasszal példátlan módon egyfajta amnesztiában részesítették azokat a KSK-tagokat, akik megadott időszakban visszaszolgáltatták az általuk eltulajdonított éleslőszereket, így semmiféle retorziótól nem kellett tartaniuk az ismeretlen mennyiségű hadianyagot eltulajdonító katonáknak.

(The Guardian, DW)