Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Megszavazták a rokkantnyugdíjasok kompenzációjáról szóló javaslatot, de az ellenzék szerint ez maximum „előleg” lehet

„Aljasság, gyalázat, gaztett” – reagáltak ellenzéki képviselők közös sajtótájékoztatójukon arra a törvényre, amit 2012-ben hozott a fideszes parlamenti többség, amellyel a rokkantsági nyugdíjakat tömegével minősítették át rokkantsági ellátásra.

A mai napon az Országgyűlés mindössze egyetlen ellenszavazattal megszavazta a törvény módosítását, ami szerint azok a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő emberek, akiknek 2012-es törvényt követő felülvizsgálat után alacsonyabb lett a juttatásuk, mint 2011 decemberében volt, 500 ezer forintos egyösszegű kompenzációt kaphatnak, ha 2022. február 28-áig nyilatkoznak arról, hogy az ellátási összeg csökkenésével összefüggésben további igényük nincs.

A fideszes többséget azonban nem az önkritika, hanem egy évekkel ezelőtti alkotmánybírósági döntés késztette arra, hogy kompenzálják a törvényük károsultjait: 2018. november 6-án mondta ki az Alkotmánybíróság, hogy a jogszabály több mint százezer embert érintett hátrányosan, mivel az egyén tényleges egészségi állapotának változása nem a jogi a keretek megváltoztatásától függ.

Azoknak, akiknél „állapotjavulás” történt, az új rendszerben a rokkantsági ellátásának összege a korábbi rokkantsági nyugdíjhoz képest jelentősen, adott esetben akár 50 százalékot meghaladó mértékben is csökkenhetett.

Az Alkotmánybíróság akkor egy konkrét ügyet is közzétett, mely szerint egy panaszos 2011 decemberében még 101 ezer forint rokkantsági nyugdíjat kapott, majd a néhány hónappal későbbi kötelező felülvizsgálatán olyan mértékű állapotjavulást állapítottak meg nála, hogy 2012 júliusától már csak 28 ezer forintra volt jogosult.

Az Alkotmánybíróság szerint ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével, hogy a felülvizsgálaton nem az egyének élethelyzetét érdemben meghatározó tényleges fizikai állapotjavulást veszik figyelembe, ezért felszólította az Országgyűlést, hogy a mulasztását 2019. március 31-ig pótolja. Hónapokkal a határidő lejárta után a Népszava felkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy kommentálja az ügyet.

Az EMMI szerint az AB nem konkrét intézkedésre tett javaslatot, csupán elvi döntést hozott, de ennek „gyakorlatba ültetését és a jogszabályi környezetet a kormány jelenleg is vizsgálja.”

Így húzódhatott el az ügy egészen 2021-ig. Az MSZP, a Jobbik és a Párbeszéd már az alkotmánybírósági döntés után azonnali kártalanítást és a törvénysértés megszüntetését követelte, majd a határidő lejártakor is felhívta a kormány figyelmét, hogy a legelesettebb honfitársaink jogait nem hajlandó biztosítani. A DK az év áprilisban nyújtott be egy törvényjavaslatot, ami rendezhette volna a helyzetet, a parlament Népjóléti Bizottságának kormánypárti többsége azonban júniusban leszavazta azt.

A mai online közös sajtótájékoztatón az ellenzéki képviselők aláhúzták: azért szavazta meg az ellenzék egységesen a javaslatot, mert a rokkantnyugdíjasok nehéz körülmények között élnek, nekik minden forint számít. Varga Zoltán DK-s politikus például csupán „előlegnek” nevezte a kompenzációt, és újraszámolást ígért 2022-től.

Schmuck Erzsébet LMP-társelnök szerint a most megítélt összeg az ötöde annak, amire valójában szükség lenne, Tordai Bence (Párbeszéd) pedig egyenesen szavazatvásárlási kísérletről beszélt.

Frissítés, 16:50

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) a rokkantsági ellátásról szóló törvény módosítását javasolja. A szövetség szerdai, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítása valamennyi kárvallottjának egyszeri, 500 ezer forintos kompenzációt kellene kapnia. Ez az összeg azokat a hozzátartozókat is megilleti, akiknek időközben elhunyt a rokkantsági ellátásban részesülő családtagjuk – írták.

A szaktárcának hétfőn benyújtott javaslatukban azt kezdeményezik: a kompenzáció erre irányuló külön kérelem nélkül járjon. Továbbá ne legyen a kifizetés feltétele az állapotvizsgálat újbóli elvégzése. Ugyanakkor aki a vizsgálat körülményeinek ismeretében mégis szeretné, kérhesse az állapotvizsgálatot.
A javaslat szerint a kompenzációt december 31-ig kellene átutalni az érintetteknek, ezzel egyidejűleg pedig tájékoztatni kell őket arról, hogy az állapotvizsgálat elvégzésére 2022. március 31-ig benyújtott kérelem esetén van lehetőség. A rehabilitációs hatóságnak az állapotvizsgálatot és az erről szóló határozatot a jelenlegi szabállyal szemben legkésőbb 2022. december 31-ig el kellene végeznie.

Az összeg a szövetség szerint

„a több évig tartó nélkülözést, a pénztelenségből adódó stresszt, frusztrációt, kiszolgáltatottságot hivatott kárpótolni”,

valamint az ellátás csökkenéséből vagy elvesztéséből eredő anyagi hátrány kiegyenlítésére, az állapotvizsgálatból következően az ellátás összegének korrekciójára és a különbözet visszamenőleges kifizetésére lehet alkalmas.

(MTI)

 

Címlapkép: MTI/Illyés Tibor