Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az ombudsman szerint teljesen rendben van a kulturális dolgozók közalkalmazotti státuszának elvétele

Április 28-án szerdán válaszolt Dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa Ungár Péternek, az LMP országgyűlési képviselőjének a kulturális dolgozók közalkalmazotti státuszának elvételét firtató, hónapokkal ezelőtt leadott kérdésére.

Mint kiderült, az ombudsman szerint voltaképpen semmi kivetnivaló nincs a kulturális dolgozók közalkalmazotti státuszának az elvételében.

Válaszában az ombudsman emlékeztet arra, hogy az Alaptörvény szerint noha mindenkinek jogában áll foglalkozását szabadon megválasztania és gyakorolnia, az Alkotmánybíróság korábbi döntése szerint a munkához való jog nem biztosít alanyi jogot egy meghatározott foglalkozás végzéséhez.

Ahogy arra is emlékeztet, hogy jogilag véleménye szerint és különböző korábbi alkotmánybírósági állásfoglalások alapján semmi sem kötelezi a jogalkotókat, hogy biztosítsák a közalkalmazotti jogviszonyt a kulturális dolgozók számára. Hivatkozik emellett arra is, hogy az Alkotmánybíróság véleménye szerint jogalkotó kénye-kedve szerint biztosíthat, vagy vehet el kedvezményeket egyes dolgozóktól. Persze alkotmányossági keretek között – például a  de ez még belefér. Mint írja,

A törvényhozó hatalomnak lehetősége van az egyes jogállási törvény átfogó felülvizsgálatára és újra szabályozására. Ennek keretében pedig a munkaidő, pihenőidő, szabadságok mértékét, kiadásának rendjét és az ezekkel összefüggő valamennyi egyéb szabály megváltoztatásához is joga van. Az újonnan kialakított szabály alkotmányosságának megítélése során azonban soha nem annak lesz döntő jelentősége, hogy a korábbi vonatkozó szabályozáshoz képest az új törvényi rendelkezések milyen irányú változást eredményeztek. Nem lesz eleve alkotmányos ugyanis egy a munkavállalóra nézve pozitív irányú változás, és nem lesz feltétlenül alaptörvényellenes egy a munkavállaló jogaira nézve szűkítő jellegű módosítás sem. Az új szabályozást mindig a maga egészében, és önállóságában kell vizsgálni, és ez alapján dönteni annak alkotmányosságáról.

Az LMP-s politikus ombudsmanhoz intézett beadványában nemcsak a kulturális dolgozók közfeladatot ellátó munkájára tért ki, de arra is kitért, hogy státuszuk elvétele veszélyezteti a kulturális örökség védelmének Alaptörvénybe foglalt kötelezettségét is. Az alapvető jogok biztosa szerint azonban a kulturális dolgozók munkavállalói státuszának, valamint a kulturális örökség védelmének összefüggése oly távoli, hogy nem hozhatók szoros összefüggésbe. Az indoklásban arról nem esik szó, hogy ha a szférában dolgozók létbizonytalanságba süllyednek, vagy elhagyják a pályát, akkor hogyan biztosított a kulturális örökség védelme.

Ungár véleménye szerint azonban a kulturális dolgozók közalkalmazotti státuszának elvétele nem fér be az alkotmányos keretek közé. Telefonon beszéltünk a képviselővel, aki szerint

„az Ombudsman hosszasan ecseteli, hogy nem alkotmányos alapjog a munkahelyi biztonság, ami egy érdekes állítás. [Az állásfoglalás] azért érdekes, mert egy éve volt nagyjából hogy kivették őket a közalkalmazotti státusz alól, és hat és tíz százalék közötti azok aránya, akik emiatt elhagyták az ágazatot”.

A politikus emlékeztetett arra is, hogy a kormány ígérete szerint a Munka Törvénykönyvének hatálya alá kerüléssel a korábbi közalkalmazottak kompenzációképp majd jobban fognak keresni, azonban mindezidáig ez sem történt meg.

„Mondtak egy hat százalékos béremelést, ami szintén nagyon-nagyon lassan csöpögött le. És így is nagyon rosszul keresnek, tehát az az állítás, amit megfogalmaztak, hogy ettől majd jobban keresnek, az sem igaz.

Ungár szerint noha a nominális béremelés követte az inflációt, a kulturális dolgozók tulajdonképpen nem keresnek többet ahhoz képest, mint amikor még közalkalmazotti státuszuk volt, és a 180 ezer forintos garantált bérminimumhoz képest a hat százalék mindössze néhány ezer forint.

Noha a kormánynak, kiváltképp kétharmados országgyűlési többséggel megtámogatva kétségkívül számtalan dologhoz joga van, az államilag foglalkoztatott kulturális dolgozók közalkalmazotti státuszának elvétele – noha mint láthattuk, lehetséges – igencsak nehezen indokolható.

A kultúra területén dolgozó közalkalmazottak többek között az alábbi előnyöket veszítették el:

  • magasabb felmentési idő,
  • nagyobb végkielégítés,
  • több pótszabadság,
  • nők esetében rosszabb feltételekkel érvényesíthető a 40 éves munkaviszonnyal történő nyugdíjazás;
  • az állásfelajánlás kötelezettségre nincs mód, valamint
  • megszűntek a közalkalmazottakat egyébként védő felmentési korlátozások.

A közszférában dolgozók esetében egyébként is nehezen értelmezhető a versenyszféra viszonyainak megfelelően alakított Munka Törvénykönyve, ami a magáncégek és dolgozóik viszonyának szabályozására jött létre (és egyébként kirívóan dolgozóellenes).

Az Országgyűlés 2020. május 19-én szavazta meg a kulturális dolgozók közalkalmazotti jogviszonyának elvételét, majd november elsején lépett hatályba az intézkedés. Ahogy a témával a kezdetektől fogva foglalkozó Ungár korábban emlékeztetett, a közalkalmazotti státuszt és bértáblát a magyar törvényhozás annak ellensúlyozására hozta annak idején létre, mert egyes létfontosságú szakmákban sohasem tudott volna a közszféra olyan fizetéseket adni, mint a piaci állásokban: azért cserébe pedig hogy a magyar állampolgárok az oktatásban és az egészségügyben, de kulturális területeken is ingyenes vagy olcsó szolgáltatáshoz jutottak, cserébe a közalkalmazotti státusz nehezebb elbocsáthatóságot, valamelyes kiszámíthatóságot ígért.

Ungárhoz hasonlóan a Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselők Szakszervezete már 2019 óta figyelmeztetett arra, a közalkalmazotti státusz elleni kétharmados támadás végső célja a teljes közalkalmazotti státusz „kivezetése” a rendszerből. Ennek keretében kulcsszerepet játszik az átalakításban Palkovics László Innovációs- és Technológiai Minisztériuma is, amely számos ezt a státuszt elveszítő állami alkalmazotti csoport fölötti rendelkezést is átvett 2020 folyamán, ez ellen pedig olyan csoportok, mint a felszámolt MTA kutatóhálózatból kialakított Eötvös József Kutatóhálózat munkatársai már többször felemelték a szavukat.

Címlapkép: MTI/Mohai Balázs