Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az Indexnek adott interjút, amelyben főleg a kínai egyetemről és a felsőoktatási modellváltásról is beszélt. A miniszter válaszai alapján semmi se tudja eltántorítani a kormányt az építkezéstől, Palkovics szerint nincs B terv.
„Nézze, megállapodás van a két kormány, a két oktatási minisztérium között és az egyetemmel is. Vállaltuk, hogy megépül az egyetem, úgyhogy meglátjuk, bízom polgármester asszony és főpolgármester úr bölcsességében”
– válaszolta Palkovics arra a kérdésre, hogy akkor is megépül-e a Fudan egyetem az eredetileg tervezett helyszínen, ha a Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester által kezdeményezett népszavazás eredménye az lenne, hogy a helyiek többsége ezt nem szeretné.
Baranyi múlt héten jelentette be, hogy a fővárosi közgyűlés tagjaként népszavazást szeretne kezdeményezni a Fudan Egyetem ügyében. A polgármester szerint az egyetem tervezett campusa területének több mint a fele Ferencváros tulajdonában van, de a Főváros is rendelkezik ott „némi ingatlantulajdonnal.” Ezeket a területeket tehát a kerületnek át kellene adnia az egyetemnek, de ehhez Baranyi nem rendelkezik a ferencvárosiak felhatalmazásával. Emiatt szeretne népszavazást kezdeményezni arról, hogy a kerület „odaadja-e vagyonát egy magánegyetemnek, amelynek költségeit még az unokáink is fizetni fogják”.
A kezdeményezést az is akadályozza, hogy egy múlt kedden benyújtott törvényjavaslat értelmében a Fidesz minden bizonnyal meg fogja hosszabbítani a veszélyhelyzetet szeptemberig, addig pedig biztosan nem lehet népszavazást tartani.
Palkovics is megerősítette, hogy a beruházás területének egy része magántulajdonban van, de van tulajdona a fővárosnak, az államnak, illetve a kerületnek is, így ha Ferencváros úgy dönt, hogy nem adja el a telkét, akkor a kormánynak újra kell terveznie. Ugyanakkor a miniszter szerint ha az a kérdés, hogy „épüljön-e egy új egyetem kollégiumokkal Budapest egyik leglepusztultabb rozsdaövezetébe”, akkor nem valószínű, hogy ” van Magyarországon olyan ember, aki nemmel szavazna.”
Palkovics szerint a népszavazás kérdésétől függetlenül a kormány „egyelőre nem szeretne” B tervvel foglalkozni.
Palkovics a mellett is határozottan kitartott az interjú során, hogy a Fudan tervezett campusa semennyit se fog elvenni a Diákváros helyéből.
„A tervek szerint a földcsík déli része a kollégiumoké, ez a terv nem változott, középen áll a vásárcsarnok, ennek a tervpályázata jövő héten zárul, a terület harmadik, északi része egyetemi, intézményi övezet, itt épülne a Fudan, a negyedik földdarab pedig a Soroksári út Pest felé eső oldala, ide terveink szerint cégek érkezhetnek, kutatóintézetek épülhetnek. Nem értjük, ki és miért állítja, hogy kiszorul a diákváros a területről”
– fejtette ki a miniszter, aki szerint csupán félreértés történhetett. Palkovics „próbálja kideríteni”, „Karácsony Gergely főpolgármester úr milyen anyagot kaphatott meg arról, hogy mi a diákváros kollégiumi helyének terhére akarjuk megépíteni a Fudan Egyetemet”, mivel „erről szó sincs”.
Balogh Samu, Karácsony kabinetfőnöke azonban még egy április 15-i posztban a Fürjes Balázs és Vitézy Dávid közös sajtótájékoztatóján bemutatott tervekre hivatkozva állította azt, hogy a kormány a diákszállások nagyobb részének helyet adó területet adná oda a Fudan Egyetem campusának. Később Balogh arról is írt, hogy a tervek alapján a kínai egyetem campusa a tervezett csepeli közpark területét is csökkentené.
Fürjest egyébként egy április 16-i kormányhatározat leváltotta a Budapesti Diákváros projekt éléről, helyébe Palkovics László lépett. Palkovics szerint csupán annyi történt, hogy a Fudanért felelős kormánybiztosi poszt eddig is nála volt, Fürjes pedig a Déli Városkapu projektért felelt. A miniszter szerint Fürjes „nem mondott semmi rosszat”, tehát nem ilyesmi miatt váltották le.
Palkovics a felsőoktatásban zajló alapítványosítási folyamatról is beszélt, szerinte a modellváltások az egyetemek stabilitását garantálják, ahogy az is, hogy az alapítványok működését sarkalatos törvény rögzíti. „Az egyetem természeténél fogva nagyon lassan képes reagálni, és az szolgálja a jó működését, ha van stabilitása. Úgy gondoltuk, hogy a pénzügyi és jogi stabilitás érdekében kétharmados törvénnyel szabályozzuk a működést” – mondta a miniszter.
Arra a megjegyzésre, hogy az egyetemi kuratóriumokba több esetben fideszes politikusokat vagy kormányhoz köthető személyeket neveztek ki élethosszig tartó posztokra, Palkovics lényegében annyit reagált, hogy nem csak kormányközeli személyek kerültek be ezekbe a testületekbe, illetve, hogy a határozatlan ideig tartó bebetonozásuk is a stabilitást biztosítja.
„Ellenzéki politikusokat is bebetonoztunk. Ha egyenként végignézzük a kuratóriumokat, azt azért nehéz lenne mondani, hogy csak fideszesekkel lennének tele” – jelentette ki Palkovics.
