Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Törökország válaszlépésekkel fenyegette meg az USA-t az örmény népirtás elismeréséért

„Válaszolni fogunk többféle formában, módon és súlyossággal a következő napokba és hónapokban”

szögezte le az amerikai Reuters hírügynökségnek adott interjújában Ibrahim Kalin, Recep Tayyip Erdoğan török elnök szóvivője és tanácsadója vasárnap.

Évtizedek diplomáciai óvatoskodása után a Fehér Ház részéről, Joe Biden elnök szombaton beszédében népirtásnak nevezte a Törökországban 1915-től kezdődően éveken át folytatott mészárlás-sorozatot, amelyet a török hadsereg és egyéb állami szervek követtek el az országban élő örmény kisebbség ellen.

Kalin „egyszerűen felháborítónak” titulálta Biden nyilatkozatát, és válaszlépések egész sorozatával fenyegette meg Amerikát miatta. A török elnöki szóvivő nem fejtette ki, hogy pontosan milyen lépéseket terveznek  a közeljövőben, de szerinte  Erdoğan elnök a hétfői kabinetülés után nyilatkozik majd a továbbiakról.

„Az általunk megválasztott megfelelő helyen és időben megválaszolunk majd erre a nagyon szerencsétlen, igazságtalan nyilatkozatra.”

Törökországban az 1915-ös eseményeket mind a mai napig nem lehet népirtásnak nevezni, a hivatalos álláspont szerint ugyanis 1915-ben az Oszmán Birodalomban élő örmények fellázadtak a török uralom ellen, a hatóságok pedig csupán e lázadó örményeket gyűjtötték össze és szállították a Szír-sivatagba. Arról meg nem tehetnek, hogy az örmények nagy része nem bírta sokáig étlen-szomjan, vagyis az a másfél millió örmény áldozat csak amolyan járulékos veszteség volt.

A török büntetőjog (Türk Ceza Kanunu) 301-es paragrafusa szerint a törökség megsértésének számít, ha valaki az 1915-ös eseményekkel kapcsolatban a népirtás kifejezést használja a „kitelepítés” vagy a „tragédia” helyett. Eddig nem is kevesen kerültek bíróság elé ezért, például Orhan Pamuk író is, aki nem mellesleg az első török Nobel-díjas, és 2019-ben közel 10 év börtönre ítéltek egy ellenzéki politikust többek közt azért, mert népirtásnak nevezte az örmények lemészárlását.

A népirtás kérdése még a különböző politikai pártok tajait is megosztja. Egyedül a kurdok pártja, a HDP (Népek Demokrata Pártja) ismeri el a genocídium tényét.

Egy lerombolt trabizon-i templomban pózoló emberek. A templomot az örményektől elrabolt vagyontárgyak kiárusítására használták a népirtás után. Kép: Wikimedia Commons

Az örmény népirtás tényéről széleskörű szakmai konszenzus van a nemzetközi történész közösségen belül. Államilag kizárólag Törökország és Azerbajdzsán tagadja megtörténtét.

(Reuters)