„Válaszolni fogunk többféle formában, módon és súlyossággal a következő napokba és hónapokban”
– szögezte le az amerikai Reuters hírügynökségnek adott interjújában Ibrahim Kalin, Recep Tayyip Erdoğan török elnök szóvivője és tanácsadója vasárnap.
Évtizedek diplomáciai óvatoskodása után a Fehér Ház részéről, Joe Biden elnök szombaton beszédében népirtásnak nevezte a Törökországban 1915-től kezdődően éveken át folytatott mészárlás-sorozatot, amelyet a török hadsereg és egyéb állami szervek követtek el az országban élő örmény kisebbség ellen.
Kalin „egyszerűen felháborítónak” titulálta Biden nyilatkozatát, és válaszlépések egész sorozatával fenyegette meg Amerikát miatta. A török elnöki szóvivő nem fejtette ki, hogy pontosan milyen lépéseket terveznek a közeljövőben, de szerinte Erdoğan elnök a hétfői kabinetülés után nyilatkozik majd a továbbiakról.
„Az általunk megválasztott megfelelő helyen és időben megválaszolunk majd erre a nagyon szerencsétlen, igazságtalan nyilatkozatra.”
Törökországban az 1915-ös eseményeket mind a mai napig nem lehet népirtásnak nevezni, a hivatalos álláspont szerint ugyanis 1915-ben az Oszmán Birodalomban élő örmények fellázadtak a török uralom ellen, a hatóságok pedig csupán e lázadó örményeket gyűjtötték össze és szállították a Szír-sivatagba. Arról meg nem tehetnek, hogy az örmények nagy része nem bírta sokáig étlen-szomjan, vagyis az a másfél millió örmény áldozat csak amolyan járulékos veszteség volt.
A török büntetőjog (Türk Ceza Kanunu) 301-es paragrafusa szerint a törökség megsértésének számít, ha valaki az 1915-ös eseményekkel kapcsolatban a népirtás kifejezést használja a „kitelepítés” vagy a „tragédia” helyett. Eddig nem is kevesen kerültek bíróság elé ezért, például Orhan Pamuk író is, aki nem mellesleg az első török Nobel-díjas, és 2019-ben közel 10 év börtönre ítéltek egy ellenzéki politikust többek közt azért, mert népirtásnak nevezte az örmények lemészárlását.
A népirtás kérdése még a különböző politikai pártok tajait is megosztja. Egyedül a kurdok pártja, a HDP (Népek Demokrata Pártja) ismeri el a genocídium tényét.
Az örmény népirtás tényéről széleskörű szakmai konszenzus van a nemzetközi történész közösségen belül. Államilag kizárólag Törökország és Azerbajdzsán tagadja megtörténtét.
