Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

„Mindig szerettem volna egy kislányt” – Csehországi roma nők százait tette meddővé az állam

Elena Gorolová mindössze 21 éves volt, amikor életet adott a második gyermekének. „Az orvos azt mondta, hogy császármetszéssel kell szülnöm, máskülönben veszélyeztetem a gyermekem életét”.

A szülőszobában vajúdás közben átnyújtottak neki egy aláírandó papírt, amelyet a szülési fájdalmak és az izgatottság miatt képtelen volt alaposan elolvasni és értelmezni. Később kiderült, hogy öntudatlanul a meddővé tételéről szóló dokumentumot írta alá.

A cseh kormány hivatalosan nem ismerte el és soha nem kárpótolta azokat a roma nőket – így például a ma már szociális munkásként dolgozó Elena Gorolovát –, akik az 1970-es évektől kezdve kényszersterilizáláson estek át.

Az eugenikai program 1993-ig tartott, de a legutóbb feltárt eset 2007-ben történt. Máig nem ismert, hogy hány roma nő esett áldozatául az orvosi beavatkozásoknak. Az Európai Roma Jogok Központja szerint a Cseh Köztársaságban nők százait sterilizálták az 1990-es évek folyamán.

A cseh képviselőház szerdán fogja megvitatni azt a törvénytervezetet, amely „kárpótolná” a kényszersterilizáláson átesett roma áldozatokat. A cseh állam ugyanakkor évtizedek óta nem hajlandó elismerni, hogy „népirtási kísérletet” hajtott végre.

Bár 2009-ben Jan Fischer akkori miniszterelnök bocsánatot kért az áldozatoktól, arról beszélt, hogy „kivétel nélkül egyéni orvosi mulasztásokról volt szó”, s nem ismerte el a meddővé tétel szisztematikus jellegét.

A 2019-ben megszövegezett kárpótlási törvénytervezet, amely 12 ezer eurót juttatna az áldozatoknak vagy a családtagjaiknak, elfogadása késik, noha a csehországi botrány kirobbanása óta már 17 év telt el.

Elena Gorolová csak a beavatkozás után ismerte fel, hogy a petevezetékét véglegesen eltávolították. Sírt, amikor megtudta, hogy a műtét visszafordíthatatlan.

„Mindig szerettem volna egy kislányt. Nem értettem, mit jelent a sterilizálás. Soha nem hallottam róla. Borzalmasnak és értéktelennek éreztem magam”, nyilatkozta a Guardiannak.

Éveknek kellett eltelnie, míg Elena feldolgozta, mi történt vele a szülőszobában. 2004-ben pedig sorstársaira bukkant egy önszerveződő roma csoportosulásban, amelynek hamarosan az élére állt. S bár az idők során Elena Gorolová felszólalt az ENSZ-ben, a csehországi roma nők pedig számos nemzetközi jogi fórumhoz fordultak, az ügyük egy tapodtat sem haladt előre.

A történelem során máskor, máshol is előfordult már, hogy kényszersterilizációt alkalmaztak kisebbségi csoportok ellen, írja az összefoglalójában a Romedia Alapítány. Az első dokumentált eseteket a 20. század eleji Egyesült Államokban rögzítették. Afroamerikai nőket operáltak meg akaratukon kívül, sokakat tudtukon kívül, amikor más okból kórházban tartózkodtak, egyeseket pedig akkor, amikor börtönbüntetésüket töltötték.

Több mint 65,000 nőt sterilizáltak 33 államban kötelező sterilizációs programok keretében. Az Egyesült Államok-béli gyakorlatot több más ország is követte, köztük Kanada, Oroszország és Németország is, akik jóváhagyták a kötelező sterilizációt, mint kormányprogramot.

Egy esztendeje a Mérce arról írt, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház És Egyetemi Oktatókórházban olyan beavatkozásokat hajtottak végre roma nőkön, amelyek után nem születhetett többé gyermekük.

A kényszersterilizálások ellen tiltakozva a Bódva-völgyi Közéleti Roma Nők Egyesülete és a nyíregyházi XXI. Századi Roma Nők Egyesülete tüntetést szervezett Miskolcon.

(WMN.hu, Guardian, Népszabadság, Romedia, Mérce)

 

 

 

 

Címlapkép: Pixabay