Az LMBTQI emberek jogaiért küzdő Háttér Társaság jogsegélyszolgálatához fordult egy meleg férfi, miután a gyámhatóság arra hivatkozva nyilvánította alkalmatlannak az örökbefogadásra, hogy „el akarta titkolni” a párkapcsolatát. Pedig a férfi partnere végig részt vett az örökbefogadási folyamatban, amit a hatóság által elvégzett környzettanulmány és pszichológiai vizsgálat is tükrözött.
A Háttér Társaság ügyfele, R. tavaly márciusban az akkori jogszabályoknak megfelelően egyedül jelentkezett örökbefogadásra – az azonos nemű párkapcsolatban élők nem fogadhatnak közösen örökbe gyereket -, de a bevett gyakorlat szerint párját is bevonták a folyamatba. A környezettanulmány és a pszichológiai vizsgálat során mindent rendben találtak a szakemberek, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ) ezek alapján kérte a gyámhatóságtól az alkalmasság megállapítását.
Ezen a ponton jelentkezett először probléma: a gyámügy behívta R.-t egy beszélgetésre, amin közölték vele, hogy az ügye „valószínűleg nem fog átmenni, de ennél nem mondhatnak többet”.
R. decemberben kapta meg az elutasító végzést, még azelőtt, hogy az Országgyűlés elfogadta volna az örökbefogadás feltételeit szigorító törvénymódosítást, de már a javaslat tartalmának nyilvánosságra kerülése után.
Varga Judit igazságügyi miniszter november 10-én nyújtotta be a törvényjavaslatot, amelynek értelmében gyermeket csak házastársak fogadhatnak örökbe, egyedülállók csak kivételes, „különös méltánylást érdemlő” esetekben. Egyedül Novák Katalin családpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter személyes hozzájárulásával kaphatnak egyedülállók különös méltányosságot, ennek a feltételei azonban még nem ismertek, annak ellenére, hogy a törvény március 1-jével életbe lép. A törvény egyértelműen hátrányosan érinti az azonos nemű párkapcsolatban élőket, hiszen ők a magyarországi jogszabályok értelmében nem köthetnek házasságot.
Nemrég egy egyedülálló meleg férfi örökbefogadási történetéről közöltünk videót: Mészáros György és kisfia példája szemlélteti azt, hogy mitől fosztja meg a kormány az örökbefogadásra váró gyermekeket és szüleiket a feltélek szigorításával.
Az örökbefogadási törvény ezt megelőző, októberi módosítása értelmében, ha egy gyermeket örökbefogadhatónak nyilvánítottak, először a megyében élő házaspároknak kellett kiajánlani, majd ha a gyámhatóság helyi szinten nem talált, akkor következő lépésként országos szinten keresett örökbe fogadó házaspárt. Ezután kerülhetett vissza helyi szintre, hogy ismét a megyében keressenek szülőt, ilyenkor már egyedülállók is lehettek az örökbefogadók, végül pedig az országos listán kerestek örökbefogadót az egyedülállók között.
Ezen, az utolsó ponton jöhettek csak szóba az LMBT örökbefogadók, de a decemberben elfogadott módosítást követően már ez is jelentős akadályokba ütközik, ahogy azt R. esete is példázza.
Pedig ha egy gyermeknek az egyedülállók között se akad megfelelő szülő, akkor az állami gondoskodás rendszerében ragad, esetleg külföldi szülőkhöz kerül.
A Háttér Társaság szerint R. és párja elutasításában „a szakemberek által egyértelműen érzékelt politikai nyomásgyakorlás” érhető tetten, „amellyel a minisztériumi vezetés azt próbálja elérni, hogy a gyermekvédelemben dolgozók ne a szakmai szempontok és az örökbefogadásra váró gyermekek érdekei szerint, hanem a kormány ideológiájának megfelelően hozzák meg döntéseiket, és bármi áron akadályozzák meg, hogy LMBTQI emberek gyermeket fogadhassanak örökbe.”
Az örökbefogadás feltételeit szigorító törvény ellen már számos civil szervezet tiltakozott, mivel szerintük a szabályozás egyértelműen azt célozza, hogy az azonos nemű párok, akik a hatályos törvények értelmében nem köthetnek egymással házasságot, ne fogadhassanak örökbe gyermeket. A Háttér Társaság segítségével több szivárványcsalád létrehozta a #családazcsalád kampányt, amelynek célja, hogy párbeszédet indítsanak a helyzetükről, jobban megismertessék magukat és jogi problémáikat a társadalommal, valamint tematizálják azokat a kormányzati támadásokat, amelyek az elmúlt időszakban ezeket a családokat érték.
