Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az európai parlamenti képviselők szerint is szabályozni kéne a közösségi médiákat

Az Európai Parlament februári plenáris ülésének keddi napján a képviselők a közösségi médiák demokráciát és szabadságjogokat veszélyeztető hatásairól és azok szabályozások általi kiküszöböléséről vitáztak. Az ülésen jelen volt Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke is.

Az Európai Parlament közleménye szerint a legtöbb hozzászóló bírálta a közösségimédia-platformok hatalmas erejét és aggasztó befolyásukat a politikára és a szólásszabadságra. A képviselők nagy része a bizonyos tartalmak és egyes felhasználói fiókok letiltásáról született döntésekre hivatkozva kiemelte: nem ismertek egyértelműen a döntések alapjául szolgáló szabályok, és nem átlátható a technológiai óriások által alkalmazott gyakorlat.

A legtöbb felszólaló a tartalmak eltávolításának jogi alapját hiányolta, kijelentve, hogy ezen döntéseket a szólásszabadság védelmében demokratikusan elszámoltatható hatóságoknak, nem pedig magáncégeknek kellene meghozni.

A vita arra is kitért, hogy a tech-óriások üzleti modelljét akkor lehet gyökeresen átalakítani, ha átláthatóvá tesszük az algoritmusok működését, a személyes adatok felhasznállását, és tiltjuk a mikro-szintű célcsoport-meghatározást és a profilalkotást. A képviselők kritizálták a tech-monopóliumok kialakulását is, mely szerintük negatív hatással lehet többek között a médiapluralizmusra is.

A magyar delegációból Hidvéghi Balázs fideszes, Gyöngyösi Márton jobbikos és Donáth Anna momentumos képviselők szólaltak fel a vitában.

Hidvéghi Balázs arról beszélt, hogy a nagy közösségi médiaplatformok ma már nem csupán olyan felületek, amelyek megkönnyítik a kapcsolattartást az emberek között, hanem az élet minden területére befolyással vannak, a művészettől a közszolgáltatásokon át a politikáig. A fideszes képviselő szerint a technológiai óriások nem lehetnek a nyilvánosság döntőbírái, ezért olyan jogszabályokra van szükség, amelyek garantálják ezen cégek átlátható, ellenőrizhető működését.

Gyöngyösi Márton úgy fogalmazott, a közösségi médiaplatformok önszabályozása nem elégséges, nemzetközi szabályokat kell kialakítani. Ugyanakkor a magyar kormány szabályozási szándékát szerinte az ellenzék ellehetetlenítése motiválja.

Donáth Anna örömét fejezte ki, hogy az Európai Unió is rájött, szabályozni kell a nagy techcégeket, ugyanakkor ezt olyan autokrata kormányok, mint a lengyel és a magyar is felismerték, ők pedig nem az emberek érdekében, hanem „saját hatalmuk megszilárdítása” érdekében akarják megtenni. A Momentum képviselője szerint részben ennek megakadályozásához van szükség közös európai szabályozásra, illetve azért, hogy a technológiai óriáscégek helyett a mindennapi emberek érdekében lépjünk fel.

Az elmúlt hetekben felgyorsultak az események a Facebook és más monopolisztikus techóriások (Google, Amazon, Microsoft) szabályozását illetően. Ahogy arról elemzésünkben beszámoltunk, decemberben az Európai Bizottság két jogszabály-javaslatot is bemutatott, amelyek egyrészt a tartalom-moderációt és a techcégek algoritmusainak átláthatóvá és ellenőrizhetővé tételét írnák elé, másrészt pedig keményen fellépnének a cégek kvázi-monopolisztikus, piactorzító gyakorlatai ellen.

Magyarországon is egymást érik a javaslatok:

előbb Varga Judit igazságügyi miniszter jelentette be, hogy a lengyel kormányt követve a magyar is előterjesztést nyújt be a Facebook-cenzúra megakadályozására. A kormány ezidáig nem tette közzé konkrét szabályozási javaslatait, így azt nem tudhatjuk, hogy a tervezett Facebook-törvény mit is fog tartalmazni.

Tett viszont közzé konkrét javaslatokat Donáth Anna, aki egyrészt maga is a moderálási gyakorlatok és algoritmusok átláthatóbbá tételét írná elő, illetve fizetési kötelezettséget a felhasználók és médiatermékek felé, a platform által értékesített adatainkért cserébe.

Ez utóbbi javaslat egyébként szintén nem unikális, ahogy a 444.hu csütörtöki összeállításából kiderül, Ausztráliában például már célegyenesben van egy hasonló javaslat, amely arra kötelezné a techplatformokat, kompenzálják a sajtóterméket a tőlük elszipkázott hirdetési bevételekért.