Gulyás Gergely múlt csütörtökön jelentette be a Kormányinfón, hogy március 1-től megemelik a közfoglalkoztatottak bérét. Pénteken meg is jelent az ezzel kapcsolatos kormányrendelet, de a megítélt többletpénz még az inflációt se pótolja.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön azt mondta, a Belügyminisztérium javaslatot tett a közfoglalkoztatási béremelésre: a közmunkabér 85 ezer, a szakképzettséggel rendelkező közfoglalkoztatottaké pedig 110 ezer forint lesz. A mostani emelés előtt az előbbi összege bruttó 81 530 forint volt (nettó 54 217), utóbbié 106 555 (nettó 70 859), a nettó emelkedés így nagyjából kétezer forintot jelent, írja a Népszava.

Utoljára 2017-ben emelte meg a kormány a közmunkások bérét, azóta viszont a fogyasztói árak 11,9 százalékkal emelkedtek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A legalapvetőbb élelmiszerek ára ennél még durvábban emelkedett, 2017 óta 19,6 százalékkal nőtt, a Népszava szerint „innen nézve ötödével kevesebbet ér a közmunkásbér mint négy éve”.

A tavaszi gazdaságvédelmi akcióterv részeként a kormány korábban a közfoglalkoztatási program kibővítésével igyekezett volna megoldani a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági válságot. A miniszterelnök májusban úgy nyilatkozott, készen állnak arra, hogy akár 200 ezer közfoglalkoztatottnak is munkát adjanak.

A gazdasági elemzők  és a kormány is arra számított, hogy a hátrányos foglalkoztatási helyzetű térségekben ugrásszerűen megnő majd a közfoglalkoztatás szerepe, de nem így történt. A KSH január 28-án közzétett foglalkoztatottsági gyorstájékoztatója szerint 2020 októbere és decembere között mindössze 92 ezren dolgoztak Magyarországon közfoglalkoztatottként, amely az előző év azonos időszakához képest 16 ezres, azaz 14,8 százalékos csökkenést jelent.

A Belügyminisztérium ehhez képest némileg magasabb számokat tett közzé 2020 decemberi tájékoztatójában: eszerint tavaly év végén „a közfoglalkoztatásban részt vevő személyek havi átlagos száma 2020 decemberében 94,6 ezer főt tett ki, amely az előző hónaphoz képest 1,0 százalékkal (945 fővel), az előző év decemberéhez viszonyítva pedig 8,1 százalékkal (8,4 ezer fővel) csökkent.”

Kóti Tibor, a Debreceni Egyetem kutatója decemberben a közmunkaprogramban bekövetkezett szemléletváltás káros hatásaira és a piaci integráció hiányára hívta fel a figyelmet a Népszavának adott nyilatkozatában. A kutató szerint akiknek csak a közmunkás bér jut, azok kivétel nélkül a szegénységi küszöb alatt élnek, ezért  mezőgazdasági idénymunka végzésére kényszerülnek,  melynek idejére átmenetileg kilépnek a közfoglalkoztatásból.

Rengeteg közmunkás kénytelen más munkát is keresni, mert a közfoglalkoztatással megszerezhető bér nem elég egy család megélhetéséhez.

Ezen láthatóan a most bejelentett béremelés sem segít, hiszen a közmunkáért kapott fizetés már 2017-ben is csak a legalapvetőbb élelmiszerek megvásárlására volt elegendő. „Nem véletlen, hogy ez a foglalkoztatási forma a válság ellenére tavaly tovább vesztett népszerűségéből, már valóban csak azok dolgoznak közmunkásként, akiknek semmi más esélyük nincs, hogy valamilyen munkából származó jövedelemhez jussanak” – írja a Népszava.

Év elején a minimálbér emeléséről is született döntés: január 25-én nem konszenzusos megállapodás (a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem írta alá a megegyezést) eredményeképp 4 százalékkal emelkedett az összege, így a minimálbér bruttó 167 400 forintra, a garantált bérminimum pedig 219 000 forintra nőtt februártól. A 4 százalékos minimálbér-emelkedés annyit tesz, hogy úgy emelkedett az összege, hogy az értéke csökkent. A 2021. január 27-i árfolyam szerint ugyanis a megemelt minimálbér nettó 309 eurót ér, míg tavaly januárban a magyarországi nettó minimálbér még 317 euró volt.