Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Ezen a napon, 50 éve kaptak szavazati jogot a nők Svájcban

1971. február 7-én népszavazás útján döntötte el Svájc, hogy szavazati jogot kaphatnak a nők. Svájc az utolsó európai országok között adott szavazati jogot a nőknek – Svájcnál csak Portugáliában és Lichtensteinben tartott tovább választói jogot adni a lakosság felének, ott 1974-ben, illetve 1984-ben fogadták el a női választójogot. Magyarországon 1945 óta van szavazati joguk a nőknek.

Mi tartott ilyen sokáig? – tehetjük fel a kérdést, hiszen a legtöbb európai országban ekkor már szavazhattak a nők.

Tudvalévő, hogy Svájc politikai rendszerében gyakoriak a népszavazások, a legfontosabb kérdésekben a lakosság dönt.

A ’71-es népszavazást 12 évvel megelőzően, 1959-ben is népszavazást tartottak a nők szavazati jogáról, amelyen csak férfiak szavazhattak. Ezen a népszavazáson a férfiak 67%-a leszavazta a nők szavazati jogát.

A svájci nők több mint száz évig küzdöttek a szavazati jogukért. Először 1868-ban tiltakoztak, egy alkotmánymódosítás idején, sikertelenül. Majd a Női Dolgozók Svájci Föderációja követelte a nők szavazati jogát, míg végül 1904-ben a svájci Szocialista Párt volt az első párt, ami programpontjának tette meg a női szavazatot. 1918-ban két indítványt terjesztettek be a parlamenthez a nők szavazati jogáért.

1929-ben a Svájci Szövetség a Nők Szavazatáért a Föderális Tanácshoz intézett egy petíciót, amit kb. 250 ezren írtak alá. A 30-as évek konzervatív és fasiszta korszelleme viszont Svájcot is elérte, így a nők szavazati joga ideiglenesen lekerült a politikai napirendről.

A legtöbb európai országban a II. világháború után kaptak szavazati jogot a nők, a svájci kormány azonban még az ötvenes évekre sem látta elérkezettnek az időt a  népszavazás kiírásához. A hidegháború miatt kormány viszont priotizálta a kötelező polgárvédelmi szolgálat bevezetését, ami ellen a női szervezetek tiltakoztak, mondván, miért teljesítenének szolgálatot, ha egyszer nincsenek egyenlő jogaik. Így végül 1959-ben sor került a bukott népszavazásra.

Az ’59-es népszavazáson bevett érv volt az egyenjogúság ellen, hogy ‘a férj úgyis szavaz a feleség helyett’, ‘a nők szavazati joga természetellenes’ és ‘a nők agya túl kicsi’. Azonban, mégha a népszavazás összességében el is bukott, egy kanton (a kantonok Svájc föderális államának tagállamai), Vaud kanton viszont megszavazta a nők (helyi) szavazati jogát. Vaud példáját később az évek során követték más kantonok, de föderális választásokon továbbra sem szavazhattak a svájci nők. (Appenzell Ausserrhoden kantonban 1989 óta szavazhatnak helyi szinten a nők, Appenzell Innerrhoden kantont a svájci föderális kormány 1991-ben kényszerítette arra, hogy adjon helyi szavazati jogot a nőknek.)

1968-ban a svájci kormány szándékozott aláírni az Emberi Jogok Európai Egyezményét, de anélkül, hogy elfogadná a nők politikai jogaira vonatkozó passzust. Hatalmas tüntetések alakultak ki az ügy körül, így három évvel később, 1971-ben új népszavazást írt ki a kormány a nők szavazati jogáról. Ezúttal a férfiak 65,7%-a szavazott igennel. A svájci Föderális Gyűlésben 1971 óta ülnek megválasztott női képviselők.

Címlapkép: Pixabay