Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Nemcsak a Megyeri Csárda, hanem egy kiskunmajsai étterem bértámogatását is lefoglalta a NAV

Ez a cikk több mint 3 éves.

Nem volt egyedülálló a budapesti Megyeri Csárda nevű vendéglő esete, amely az elmúlt napokban azzal vált híressé, hogy közzétette történetét az államtól kapott bértámogatás adóhatósági lefoglalásáról. A Blikk írt arról szerdán, hogy egy kiskunmajsai étterem, a BuborékTeer ugyanebben a cipőben jár.

Az üzletvezető a lapnak úgy nyilatkozott, náluk is éppen az történt, ami az újpesti vendéglővel: négy dolgozó után kértek támogatást, kettő után meg is ítélték, a másik kettőt elutasították. Ám végül a megítélt támogatások sem érkeztek meg, közölték, hogy tartozásaik miatt lefoglalta a NAV. A tulajdonos szerint ha valóban rendesen segítené a bajbajutottakat az állam, akkor adósság sem lenne, ám így képtelenség mindent kifizetni és még a dolgozókat is megtartani. A pizzériának két főtől meg is kellett válnia, mivel nem tudták kigazdálkodni a fizetésüket.

Mint ismert, a budapesti Megyeri Csárda ügyvezetője nyolc ember után kért bértámogatást, amelyet végül megítéltek. Ám az átutalt pénzt a NAV azonnal lefoglalta, mert a Covid-járványt kísérő bevételkiesés miatt a vállalkozás nem tudta befizetni a dolgozók utáni járulékokat, vagyis az állam egyik zsebéből a másikba tette a szorult helyzetben lévő vendéglős bértámogatását.

A Blikknek nyilatkozó adószakértő szerint ráadásul jogszerűtlen volt a döntés, mivel a dolgozók bérét a cég köztartozásai miatt nem foglalhatja le az adóhatóság.

Az egyre kilátásátalanabb helyzetben lévő vendéglátósok kálváriájának újabb fejezetéről számolt be szerdán a 24.hu: a pécsi Árkád menedzsmentje felmondott egy étteremnek, lefalazta az üzeletet, és rendőrt hívott a tiltakozó tulajdonosra.

A vendéglátóhelyek bezárását november 9-én jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, és bár még ugyanebben a hónapban arra is ígéretet tett a kormány, hogy a lezárások által érintett szektorokban átvállalja a bérköltségek felét, ám ezeket a bértámogatásokat csak utólag folyósítják, a munkáltatóknak előbb ki kell fizetniük a dolgozóik teljes bérét, ami sok helyen, épp a legnehezebb helyzetben lévő cégek esetén, kivitelezhetetlen.

Mint ismert, mostanra teljesen beragadt a járvány miatt padlóra került vendéglátósok bértámogatása, vannak, akik még a tavaly novemberi pénzüket sem kapták meg. A kormány emellett járulék kedvezményt ad ugyan, de mint a fenti példák is mutatják, ez nemigen segíti ki a bajba jutott cégeket.

Vasárnap a Hősök terén tüntetést is tartottak a vendéglátás megmentéséért, erről itt írtunk bővebben.

Sok vendéglátos kilátásba helyezte azt is, hogy a tiltás ellenére polgári engedetlenség keretében kinyitnak, a kormány azonban a sosem látott bértámogatás tényleges folyósítása helyett az eddiginél is szigorúbb szankciókat bevezetve fokozta az egyébként is pattanásig feszült helyzetet.

Január 29-i rádióinterjújában Orbán Viktor miniszterelnök a vendéglátósok megélhetési problémáival kapcsolatban azt mondta, „együttérez az érintettekkel” és hogy a múlt szerdai kormányülésen „határozott döntést hoztak” arról, hogy meggyorsítják a szektornak szánt bértámogatás kiutalásának a sebességét.

Végre segít a kormány?

A Magyar Nemzet hasábjain kedden üzente meg a kormány: változtatnak a bértámogatások kifizetésén, az állami bértámogatás ezután állítólag gyorsabban és egyszerűbben jut el a bajban lévő vállalkozásokhoz. Azt is ígérik, hogy a kormány egy összegben kifizeti február végéig a bértámogatást. Az éjszaka megjelent Magyar Közlöny alapján pedig valóban változnak a támogatás feltételei.

A mostani intézkedés lényege az, hogy az utólagos finanszírozás helyett az igénylők előre megkapják majd az állami bértámogatást (tehát nem az igényléssel érintett hónapot követően, hanem már a hónap elején). Emellett a bérek kifizetését, illetve a dolgozó megtartását csak az érintett hónapot követően ellenőrzik.

(Blikk)