Cáfolják a Debreceni Egyetem vezetésének állítását, miszerint „széleskörű és intenzív egyeztetés történt” az intézmény modellváltása kapcsán, a 21 Debreceni Professzor Facebook-oldalt működtető oktatók. A 21 professzor, aki mind az MTA doktora is, úgy látják, az egyetem alapítványi tulajdonba adásáról szóló múlt heti döntést az egyetemi nyilvánosság kizárásával és elhamarkodottan hozta meg az intézmény szenátusa.

Úgy fogalmaznak „az egyetem közössége sem a 2021-24. évekre szóló Intézményfejlesztési tervet, sem a modellváltási stratégiát előzetesen nem ismerhette meg”, majd hozzáteszik:

„Szemben a közleménnyel, nem történt széleskörű és intenzív egyeztetés az egyetem történetében talán legnagyobb horderejű változás tervéről, céljáról, indokairól, előnyeiről és hátrányairól, következményeiről. A szenátus tagjai sem kaptak és így nem is osztottak meg dokumentált információkat választóikkal, jóllehet ez az egyetemi, de nem csak az egyetemi demokrácia alapja. A következmények mindenkit érintenek! Ennek ellenére a javaslat – megdöbbenésünkre – nagyarányú támogatást kapott.”

Az egyetem munkatársai úgy látják, semmi sem indokolta, hogy a döntés a szenátus rendkívüli ülésén már meg is szülessen, és itt példaként felhozzák a szegedi és pécsi egyetemek döntéshozatali módját, mely szerintük sokkal nagyobb teret enged a nyilvános vitának.

„Ez az itteni rendkívüliség és zártság most is erős kételyeket és ellenérzéseket ébresztett sokunkban, kétségeket demokráciánk működésében. Egyetemünk átvitele állami alapítványi formába – bár sok szempontból nem tűnik logikusnak (egyes jogszabályok megváltoztatása, a most beígért költségvetés-növelés az eddigi működési formán is sokat segítettek volna) – akár még elfogadható is lehetne az egyetemi polgárság többségének, de ha ez szinte titokban, diskurzus nélkül, a széles nyilvánosság kizárásával és néhány nap alatt történik, akkor erős a gyanú, hogy az átalakítás elsődleges célja nem az oktatás és tudományos színvonal emelése” – írják.

A DE szenátusa múlt csütörtökön döntött arról, hogy a kormány javaslatának megfelelően, követi a Corvinus-modellt, vagyis az állam által átruházott, saját vagyonnal rendelkező alapítvány fenntartásába kerül át, amelynek kuratóriumába jellemzően kormányközeli szereplők kerülnek. A döntést a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzata is támogatta.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, január 7-én röppent fel a hír, hogy a Corvinus és az SZFE után a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem is alapítványi fenntartású modellbe kerülhet át. Az Információs és Technológiai Minisztérium hivatalos közlései szerint erről az egyetemek dönthetnek, de egy kiszivárgott prezentációban már kész tényként kezelik a fent említettek mellett a Dunaújvárosi, a Pécsi és a Semmelweis Egyetemek modellváltását is.

Az egyetemek kuratóriumába kinevezettek (és lehetséges jelöltek) között olyan prominens fideszesek neveit találhatjuk, mint a Szent István Egyetemnél Lázár Jánost, a Szegedi Egyetemnél Novák Katalint, vagy a Miskolci Egyetemnél Varga Juditot.

A modell értelmében az intézmények élére kinevezett kuratóriumok teljhatalmat kapnak az egyetemi irányítás fölött, az egyetemi szenátusok jogköreit erősen leszűkítve: a szenátustól elveszik a rektori pályázatokkal, a szervezeti és működési szabályzattal, az intézményfejlesztési tervvel és a költségvetéssel kapcsolatos jogköreit.

Az így kialakított egyetemeket továbbra is az állam fogja finanszírozni, de az államtól a fenntartói jogot az alapítványok kezébe helyezik át. Ennek értelmében az alapítványi kuratóriumok rendelkeznek majd az intézmények költségvetése, éves beszámolója, szervezeti és működési szabályzata, intézményfejlesztési és vagyongazdálkodási terve fölött.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Szegeden és Pécsett is komoly vita zajlik a modellváltásról. Szegeden sokan attól tartanak, hogy a modellváltás egyúttal az SZTE szétverését is hozza majd, egyes karok pedig az új alapítványi intézményből átkerülnének a szeged-csanádi megyéspüspök, Kiss-Rigó László saját alapítású egyeteméhez. Pécsett szélesebb körű tiltakozás alakult ki, a Bölcsésztudományi Kar például elutasította a modellváltást. Mindkét felsőoktatási intézményben múlt héten tárgyalt a szenátus az ügyről, de döntést még nem hoztak.

(via Debreciner)