Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Szita Károly mit tenne, ha a környéken minden város kapna pénzt, csak Kaposvár nem?

A 2022-es országgyűlési választástól remélik a helyzetük jobbra fordulását az ellenzéki vezetésű önkormányzatok, addig pedig a tartalékok felélésével és a nadrágszíj összehúzásával próbálnak elevickélni – ez volt az egyik fő tanulsága annak az Önkormányzatok a NER szorításában címet viselő online konferenciának, amelyet a Republikon Intézet  szervezésében tartottak csütörtökön öt ellenzéki polgármester részvételével.

A résztvevők általános helyzetértékeléssel kezdtek, amely során mindannyian megegyeztek abban, hogy a kormány büntetőhadjáratának eredményeképpen kerültek a csőd szélére a 2019 őszén ellenzéki vezetőt választó városok. 

Cserdiné Németh Angéla, a XV. kerület DK-s polgármestere szerint a kormányzat arra játszik, hogy kivéreztesse a neki politikailag nem szimpatikus önkormányzatokat, aminek az lesz az eredménye, hogy igen kevés fejlesztést fognak tudni felmutatni majd a 2021-es év végén. Szerinte nem szabadna a kormánynak különbséget tennie fideszes és ellenzéki települések között, mert mindenkinek egyformán joga lenne igénybe venni az önkormányzata által nyújtott szolgáltatásokat. A rákospalotai városvezető azt reméli, 2022 tavaszán egy esetleges ellenzéki győzelemmel az országgyűlési választáson pontot tudnak tenni a „büntetőhadjárat” végére.

„A politika logikáját értjük, de az a kormány, amelyik szándékosan kárt okoz hatalmi célból az állampolgároknak, az nem érdemes a bizalomra”

– ezt már Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere tette hozzá ugyancsak a 2022-es választásra utalva. Karácsony szerint a központi hatalom számára valamilyen ellensúlyt jelentő maradék rendszerek mind veszélyben vannak –  példaként a felsőoktatást említette -, és az egyik utolsó ilyen intézményrendszer az önkormányzatoké. A főpolgármester felidézte: bár az 1990-ben elfogadott önkormányzati törvény akkor konszenzust élvezett, és egyetértés volt az önkormányzatiság és a szubszidiaritás tiszteletben tartásában, ami ma az önkormányzatokkal történik, az mégis a demokrácia szisztematikus felszámolásának a tágabb kontextusába illeszkedik. Ma központi kormányzás helyett uralkodás folyik, de az önkormányzatok szintjén – pártállástól függetlenül – van valódi kormányzás – mondta Karácsony. Szerinte ezt akarja ellehetetleníteni a kormány.

Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere úgy véli, ha az ellenzék nyer jövőre,  olyan fékeket és ellensúlyokat kell beépítenie a rendszerbe, amelyek garantálják az önkormányzatok függetlenségét. Magáról az önkormányzatiságról általánosságban véve azt mondta, eleve egy elavult, korszerűtlen struktúra a jelenlegi önkormányzati rendszer Magyarországon: amellett, hogy a „vállalati szemléletet” és kultúrát hiányolta a helyhatóságok működéséből, szerinte döbbenetes az is például, hogy még mindig papíron kell levelezniük a kormányhivatallal; minderre pedig rárakódik a kormány által alkalmazott anyagi ellehetetlenítés, ami szerinte csak azt szolgálja, hogy 2022-ben elmaradjon a kormányváltás.

Az elmúlt 10 év egyébként is a központosításról szólt, a korábbi évekhez képest az a változás, hogy a kormány nagyon erősen különbséget tesz önkormányzat és önkormányzat között – ezt már Nemény András, Szombathely MSZP-s polgármestere mondta.Nemény felidézte a Megyei Jogú Városok ezen a héten tartott szekcionális találkozóját, amelyen az derült ki, hogy az ellenzéki városok, ha kapnak is valamilyen fajta anyagi kompenzációt az elvonásokért, arra valószínűleg megint hatáskörök megszüntetésével fog válaszolni a kormány. A szombathelyi polgármester szerint személyes találkozókon a fideszes városvezetők sem tudják megmagyarázni, hogy egy zalaegerszegi, kaposvári vagy veszprémi lakos miért kap több támogatást a kormánytól, mint egy szombathelyi.

„Az emberek nagyobb része valamilyen módon a kormány függésében van, a megélhetését félti, meg vannak félemlítve. Azt kell elhitetni az emberekkel a 2022-es választásokig, hogy ezzel az erkölccsel szemben az ellenzék tud alternatívát mutatni” – így szólt Nyirati Klára helyzetértékelése. Úgy véli, a pártoknak erős kompromisszumkészséget kell gyakorolni a Fidesz leváltása érdekében. Szerinte gyorsan halad előre az a folyamat, amely során a hatósági intézkedések szintjére fokozza le Orbán az önkormányzati hatásköröket.

Mekkora a kár?

A polgármesterek a számok nyelvén is érzékeltették, mit jelent számukra a NER ellenszele:

A járvány okozta bevételkiesések és a kormányzati intézkedések együttes hatására

  • Bajának 700 millióval lett kevesebb a bevétele a 2020-ban;
  • Hódmezővásárhelyen 600 milliós kiesést jelent az iparűzési adó megfelezése, a kormányzati elvonások miatt tavaly 200 milliós hiányt regisztráltak, az iparűzési adó „természetes” válság miatti csökkenése még néhány százmilliót ad ki, ami Márki-Zay Péter szerint összesen 1,6 milliárdos hiányt eredményez;
  • Szombathelyen 2020-ban 1,6 milliárd forint esett ki, 2021-ben 3,6 milliárddal számolnak, ami Nemény András szerint „kezelhetetlen” méretű hiány.
  • A XV. kerületben az optimista becslés szerint minimum 3 és fél millárd forint fog hiányozni 2021-ben.
  • Ami pedig a fővárost illeti, a város működési költségeinek 40 százaléka hiányzik, ennek a fele Karácsony szerint kifejezetten az ellenzéki önkormányzatokra szabott döntések miatt. A főpolgármester kitért arra, hogy inkább a tartalékok feléléséből próbálják ezt pótolni, de ahhoz nem asszisztálnak, hogy a kormány az önkormányzatokkal végeztesse el a megszorításokat. Karácsony leszögezte: miközben kommunikálják ezt a problémát a polgárok felé, nem akarják hagyni, hogy a bőrükön érezzék azt, például oly módon, hogy nem működnek a közszolgáltatások.

A négyszemközt szolidáris fideszesek

A konferencián felmerült az a kérdés is, hogy a kormánypárti vagy független vezetésű városok részéről érezhető-e bármilyen szolidaritás a kialakult helyzetben.

Karácsony Gergelynek az a tapasztalata, hogy van ugyan szolidaritás a nem kormánypárti önkormányzati szereplők között, de a teljes önkormányzati szektort nézve ez már sokkal kevésbé van jelen. A kormánypárti polgármestereket nagyon „óvatosnak” látja a főpolgármester, ha az egymásért való kiállás kerül szóba, de mint elmondta, nem rájuk haragszik ezért, hanem a pártjukra. „Most épp olyan projekteket próbálunk megmenteni, amik fideszes kerületekben vannak” – hozta ellenpéldaként a fővárosi önkormányzat munkáját, miközben amellett érvelt, hogy nem azt a következtetést kell levonni a jelenlegi a helyzetből, hogy meg kell feledkezni a fideszes önkormányzatokról és a fideszes állampolgárokról.

Rákospalotán már kevésbé voltak megértőek a fideszes hozzáállással: Cserdiné Németh Angéla szerint aszerint kell viszonozni a másik politikai oldal gesztusait, ahogyan az viselkedett velük szemben.

Márki-Zay Péter úgy fogalmazott, hogy neki „lesülne a bőr a képéről”, ha a 2022 utáni esetleges ellenzéki kormány az összes akkori kormánypárti városnak adna pénzt, de az ellenzékieknek nem. A hódmezővásárhelyi városvezető azt állította,

hogy bár négyszemközt több fideszes polgármester, akiket nem nevezett meg, azt mondták neki, ők hajlandóak lennének kiállni az önkormányzatiságért és a kárt szenvedett ellenzéki városokért is, nyilvánosan nem mernek felszólalni.

„Mit tenne, ha az összes környező város kapna pénzt, csak ők nem?” – a Megyei Jogú Városok találkozóján Szita Károly kaposvári fideszes polgármesternek szegezte ezt a kérdést Nemény András. A szombathelyi polgármester elmondása szerint Szita azt válaszolta neki, hogy nagyon ideges lenne, és higgyék el neki, hogy ő zárt ajtó mögött megpróbált érvelni a megkülönböztetés ellen.

Nyirati Klára „kétarcú” fideszesekről beszélt, akik négyszemközt kritikusak ezzel a jutalmazó-büntető politikával szemben, de nyilvánosan nem vállalják ezt fel, nem akarnak kilépni a Fidesz által garantált komfortzónából.

„Reméljük, ‘22-ben vagy a kormány hozzáállása változik meg, vagy a kormány maga”

Számba vették a városvezetők azt is, hogy saját településeiken melyek azok a fejlesztések, amelyeket elsodor a mostani helyzet, melyek azok, amihez tűzön-vízen át ragaszkodnak.

Ha Budapesten a működési költségek hiányát a közszolgáltatások visszanyesésével akarnák orvosolni, akkor azok összeomlanának – magyarázta Karácsony Gergely. Így inkább a város pénzügyi tartalékainak felélését választják, ugyanakkor a fővárosi önkormányzat már jelenleg is nettó befizetője a költségvetésnek, ami Karácsony szerint egy perverz dolog, különösen válság idején. A főpolgármester azt is elmondta, van egy fejlesztési hitelkerete Budapestnek, amit az Európai Fejlesztési Bank biztosít a városnak, ezt sikerrel tárgyalták újra, így fejlesztések tekintetében van valamennyi mozgástere a fővárosnak. Ahhoz viszont nem kaptak a kormánytól hozzájárulást, hogy ezt a csomagot bővítsék.

Karácsony szerint nem mondtak le a tervezett járműbeszerzésekről (a klímasemlegesség szempontjából fontos trolikról és villamosokról); valamint a Biodómot és a pesti alsó rakpart felújítását is a mindenképp befejezendő projektek közé sorolta. Ugyanakkor Karácsony szerint a város nem is bír el több nagyberuházást, hiszen egyidejűleg lesz lezárva a rakpart, a Lánchíd és a 3-as metró középső szakasza.

A főpolgármester szerint ha fizetésképes marad Budapest 2022-re, akkor egy viszonylagos gazdasági talpraállásban bízhatnak, illetve abban, hogy addigra vagy a kormány politikája változik meg, vagy maga a kormány.

Márki-Zay Péter és Nyirati Klára is arról számolt be, hogy csak kisebb fejlesztéseket valósítanak meg városaikban, elsősorban olyanokat, amelyek nemcsak az élhetőséget, hanem a fenntarthatóságot is javítják gyors megtérüléssel.

Szombathelyen a fejlesztések nagy része olyan státuszban van már, ahonnan nincs hátraarc, önerőből viszont csak olyan további fejlesztéseket hajtanak majd végre, ami a nagy cégeket segíti, mert ezektől munkahelyeket és plusz ipa-bevételt remélnek – mondta Nemény András. Hozzátette azonban, hogy előreláthatóan nem lesz pénz érdemben sportra, kultúrára (a város híres Savaria-karneváljának megrendezése is kétséges idén), és kevesebb jut szociális területre is, például a város háziorvosi életpályamodell-programjára.

A XV. kerületben a főgyűjtőcsatorna építése befejeződik, valamint utak, közterek, parkok felújítására fog sor kerülni. Cserdiné Németh Angéla nem hajlandó engedni a köztisztviselők, közalkalmazottak béremeléséből sem, ez ugyanakkor a fejlesztések rovására fog történni: várhatóan elmaradnak idén az óvodák, bölcsődék felújításai, és a civilek, sportegyesületek, egyházak támogatása is biztosan csökkeni fog. Emellett a kormány az egészségügyi intézmények felújítására korábban megadott támogatást is visszavonta december 31-én.

Közteherviselés, értsd: „Fogjuk meg, és vigyétek!”

Arról, hogy mit tartanának még elfogadható mértékű hozzájárulásnak a közös teherviseléshez, nagyjából hasonlóan vélekedtek a polgármesterek: az önkormányzatok ereje elfogyott, inkább rajtuk kellene segíteni, mint megsarcolni őket.

Cserdiné Németh Angéla úgy véli, nehéz úgy közteherviselésről beszélni, hogy a járvány alatt az önkormányzatok osztották a maszkokat és szűrték a kerület dolgozóit, és segített bevásárolni a lakosoknak, ezért nem gondolja, hogy bármit is fel kellene ajánlaniuk. Szerinte amit a kormány közteherviselés alatt ért, az valójában a „fogjuk meg, és vigyétek” elv alapján a piszkos munka ráhárítása az önkormányzatokra, majd a költségek behajtása rajtuk.

Nemény András szerint ő kezdettől  kiegyezett azzal, hogy a szociális ellátást is beleértve a védekezés költségeit tudja állni a város, és a válság okozta gazdasági veszteségeket is be tudja vállalni. Ám az erre rárakódó, elvonások miatti kiesés terhét már nem bírják el, és

igazságtalan, hogy a válság okozta „infarktus” után a kormány még egy „sztrókot is okoz” a nem fideszes városoknak.

Márki Zay Péter azt emelte ki, hogy a kormány mindeközben milliárdokkal támogat gigaberuházásokat, Nyirati Klára szerint pedig a kormánnyal szemben nincs szolidaritási kötelezettsége az önkormányzatoknak, mert elég áldozatot hoztak már így is.

A válság kevésbé fáj a kormánynak, rálőcsölik a költségeket a bankokra és az önkormányzatokra – mondta Karácsony Gergely. Szerinte a vállalkozások segítése csak célzott támogatással lenne lehetséges, és az ipa megfelezése az utolsó, ami erre alkalmas. Úgy véli, önmagában az, hogy az önkormányzatok a recesszió miatti kiesést saját maguk kigazdálkodják, már egy óriási hozzájárulás a közös teherviseléshez. Mindeközben az állam pedig képes volt úgy eladósodni, hogy közben magukra hagyták az önkormányzatokat. Karácsony azt is kiemelte: a kormány ugyanígy politikai logika mentén akarja távol tartani az önkormányzatokat a tömeges oltás megszervezésétől, ami szerinte „agyrém” az államigazgatás állapotát tekintve, és nem szabadna ebből politikai kérdést csinálni.

Sokan jelezték, nem kérik a mentességet

Az ugyanakkor némi kapaszkodót jelenthet a megvonásoktól sújtott városoknak, hogy mind az öt polgármester beszámolt arról, vállalkozók egész sora jelezte, ők a kedvezmény ellenére is befizetik a helyi iparűzési adó teljes összegét. Nyirati Klára szerint Baján van egy olyan kör is, akik azt is külön kérték, hogy nyilvánosan kommunikálhassák is ezt a hozzájárulásukat, és Márki-Zay Péter is azt jelezte, kampány keretében szeretnék bátorítani  a teljes iparűzési adóösszeg megfizetésére azokat a vállalkozókat, akik a járvány alatt is prosperáló céget vezetnek. Karácsony Gergely hozzátette: leginkább ezeken a hozzájárulásokon fog múlni, hogy 2021-et ki tudja-e húzni a főváros anélkül, hogy becsődölne.

Az online beszélgetés teljes hosszában itt nézhető vissza:

Címlapkép: MTI/Szigetváry Zsolt