Újra tárgyalóasztalhoz ült a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, ahol ezúttal – a múlt heti eredménytelen kör után – három szakszervezeti szövetségből egy, a Munkástanácsok elfogadta a munkaadók javaslatát, ez alapján jó eséllyel 4 százalékkal emelkedik idén a minimálbér – értesült a hvg.hu. A lap úgy tudja, a másik két szakszervezeti tömörülés, a Liga Szakszervezetek és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) továbbra is kitart az 5 százalékos emelés mellett, Kordás László, a MASZSZ elnöke szerint viszont a munkaadói oldal ragaszkodott a 4 százalékhoz.

„A kormány megint nem mondott semmit” a mai tárgyaláson- tette hozzá Kordás, utalva rá, hogy korábbi gyakorlatával ellentétben a kormány aktívan nem vett részt a tárgyalások alakításában, a megállapodást kizárólag a munkáltatók és a dolgozók képviselőire bízta, illetve 2-3 hét haladékot kért.

A lap úgy tudja, a tervezetet már szövegezik, aláírni pedig leghamarabb pénteken fogják, a Liga Szakszervezetek, illetve a Magyar Szakszervezeti Szövetség ugyanis eddig kapott időt, hogy döntsön, elfogadja-e a követelésénél 1 százalékkal alacsonyabb emelést,

amivel a minimálbér 2021 februárjától bruttó 161 ezerről 167 ezer 400 forintra, míg a garantált bérminimum bruttó 210 ezer 600 forintról 219 ezer forintra nőne.

Ahogy arról korábban a Mérce is beszámolt, a tárgyalások decemberben kezdődtek, a szakszervezetek eredetileg 5-6,5% közötti emelkedést szerettek volna elérni, a munkáltatói oldal azonban az infláció szintjével megegyező 3 százalékhoz ragaszkodott.

A HVG úgy tudja, a felek megállapodtak, hogy a tervezetbe belekerülnek a következők:

• bérajánlást adnak a vállalatoknak, mennyivel emeljék idén a béreket,
• a szociális hozzájárulási adó esetleges csökkenésével együtt tovább nő a minimálbér,
• a magyar gazdaság féléves teljesítményét értékelik, hogy lesz-e lehetőség további emelésre,
• a szociális juttatásokból élők nem szenvednek hátrányt az elhúzódó tárgyalások miatt, a kormány jogszabály-változással lehetővé teszi, hogy visszamenőleg megkapják a különbözetet.

Ez utóbbi azért szükséges, mert a minimálbérről szóló megállapodás nem lehet visszamenőleges hatályú, így ha sikerül is megállapodni, legkorábban csak februártól léphet érvénybe a növekedés, miközben ehhez az összeghez van kötve a  a szociális háló szinte minden fontos eleme is.

Így a nagyszülői GYED havi összege, de bizonyos betegségekre a minimálbér 5%-ában megállapított pótlék jár, a táppénz maximális összege is a minimálbér kétszeresének egyharmincada, az álláskeresési járadék pedig ugyancsak nem lehet magasabb mint a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér összege. De ehhez van kötve a megváltozott munkaképességűek havi járadéka is, ami nem lehet magasabb, mint a hatályos minimálbér kétszerese. Az utólagos kompenzációra nagy szükség van, hiszen a járványhelyzetben egy sor, a minimálbér összegétől függő támogatás érintettje kapja idén januárban is a 2020-as összeget.