Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

USA-ellenes tüntetéseket tartottak több közel-keleti országban Kászim Szulejmáni meggyilkolásának évfordulóján

Több ezer iraki megemlékezéssel egybekötött demonstrációt tartott vasárnap Bagdadban az egy évvel korábban meggyilkolt magas rangú iráni vezető, Kászim Szulejmáni emlékének adózva. A főként síita paramilitáris szervezetek által meghirdetett megmozduláson az Egyesült Államok elleni felkiáltások hangzottak el, az ilyen tüntetésekre jellemző zászlóégetés sem maradt el. Emellett az egybegyűltek követelték az amerikai csapatok kivonását Irak területéről.

2020. január 3-án, Donald Trump amerikai elnök parancsára amerikai dróntámadás végzett Kászim Szulejmánival, az iráni Köztársasági Gárda elit egységének, az al-Kudsz Brigádnak a parancsnokával, illetve Abu Mahdi al-Muhandisszal, a Népi Mozgósító Erők nevű, iráni támogatást élvező iraki milíciákat tömörítő ernyőszervezet vezetőjével.

A két katonai vezető elleni merénylet óriási hullámokat vert a Közel-Kelet lakosságának egyes szegmenseiben, az iraki parlament pedig a beavatkozás után pár nappal határozatot fogadott el, amely kiutasította az amerikai és külföldi csapatokat az ország területéről. A 2003-as, főként félrevezető, hamis állításokra hivatkozva megindított invázió óta Irakban állomásozó csapatok kivonására azonban azóta sem került sor.

Szulejmáni halála komoly érvágást jelentett a teheráni iszlamista rezsimnek, ugyanis ő építette ki azt a teljes régióra kiterjedő síita milíciahálózatot, amely jelentősen növelte Irán befolyását a szomszédai belpolitikájára. Ezt a befolyásnövekedést persze közvetve az USA is elősegítette, hiszen az iraki megszállás utáni űrben felemelkedő szunnita Iszlám Állam terrorszervezet elleni harc lehetőséget adott Szulejmáninak katonai hálózata kiépítésére.

Az iráni katona-politikus meggyilkolása után sok elemző a Teherán és Washington közötti nyílt konfliktus kirobbanását sem zárta ki, az iráni vezetés pedig komoly válaszcsapásokat helyezett kilátásba. Ám néhány Irakban található amerikai támaszpont elleni rakétatámadást leszámítva, komolyabb katonai összecsapásra végül nem került sor. Ennek részben a két ország közötti erőbeli egyenlőtlenség, másrészt a koronavírus-járvány katasztrofális iráni kezelése is gátat szabott.

Az egy éves évforduló alkalmából Donald Trump egy nukleáris tengeralattjárót rendelt a Perzsa-öbölbe, és B-52-es bombázók demonstratív módon átrepültek az iráni légtéren is, azt jelezve, hogy az USA felkészült az évforduló alkalmából potenciálisan felmerülő iráni lépésekre.

Donald Trump elnöksége idején fokozatosan eszkalálódott a két ország közötti feszültség, amelyet a még 2015-ben, Barack Obama elnöksége alatt megkötött iráni nukleáris egyezmény csökkenteni próbált. Trump ugyanis kivonult az atomalkuból, és annak ellenére is fenntartotta az iráni társadalmat sújtó gazdasági szankciókat, hogy Teherán tartotta magát a megállapodáshoz, és leállította a hadi célra használható urán dúsítását.

Az iráni vezetés épp hétfőn jelentette be, hogy most már újrakezdi az atomalku által tiltott arányú urándúsítást.

Kérdés, hogy Joe Biden hivatalba lépése után számíthatunk-e a helyzet normalizálódására, a megválasztott demokrata elnök ugyanis többször jelezte, szeretne visszatérni valamilyen formában a tárgyalásos útra. Ezt nehezíti, hogy miközben az USA-ban Iránnal szemben mérsékeltebb politikai vezetés készül hivatalba lépni, addig a perzsa országban az elmúlt évek viszontagságai épp a kompromisszumkerülő radikális  politikai szereplőket erősítették meg, akik – miután megnyerték a tavalyi parlamenti választásokat – a júniusi választásokon az elnöki pozíciót is átvenni készülnek a mérsékeltként számon tartott Hasszán Rohanitól.

Szulejmáni és al-Muhandisz meggyilkolásának egy éves évfordulóján nemcsak Irakban emlékeztek meg, de a Teheránnal szoros kapcsolatot ápoló Libanoni Hezbollah és a Jemen huti lázadói is. (Utóbbiban a Közel-Kelet két vezető hatalma, Irán és Szaúd-Arábia folytat véres proxy-háborút folytat 2014 óta, amely eddig több százezer ember halálához és legalább 3 millió meneküléséhez vezetett.)

(via Washington Post)

Címlapkép: Wikimedia Commons