Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Ismét elővette az Állami Számvevőszék a Jobbikot

Súlyos hiányosságokra, szabálytalanságokra panaszkodik az ellenzéki Jobbik gazdálkodásának átláthatósága kapcsán az Állami Számvevőszék. A szervezet mai közleményében úgy fogalmaz, „saját tagságát és a közvéleményt is megtévesztette a Jobbik Magyarországért Mozgalom, mivel a párt gazdálkodása 2017-ben és 2018-ban sem volt átlátható és elszámoltatható. A Jobbik 2017-2018-ban több mint 1,4 milliárd forint közpénzt kapott. A párt 2017. évi és 2018. évi pénzügyi kimutatása sem mutat megbízható és valós képet a párt gazdálkodásáról.”

A vizsgálatot hivatalosan elvégző Nagy Imre, az ÁSZ felügyeleti vezetője, és a Számvevőszék Kommunikációs- és Kapcsolattartási Osztályának vezetője, Horváth Bálint rövid jelentésükben hangsúlyozták, a Jobbik elnökének, Jakab Péternek mindenféleképpen „intézkedési tervet” kell készítenie amely válaszol az ÁSZ által felvetett 11 szabálytalanságra, 30 napon belül, és ezt elő kell terjesztenie „a feltárt szabálytalanságok kijavítása érdekében.”

A vizsgálat jelentéstevője azt is hangsúlyozta, véleményük szerint a feltárt hibák 2005 óta jellemzik a párt gazdálkodásának működését.

Az ÁSZ hangsúlyozza a törvényi követelményeknek megfelelően a Jobbik 2017-ben 475,8 millió forint támogatást kapott a központi költségvetésből, 2018-ban pedig  961,4 forintot ugyaninnen, mindennek ellenére ezek elszámolása megítélésük szerint nem történt meg elszámoltatható és a jogszabályok által megkövetelt módon, sőt, ezek a hiányosságok egészen 2005-ig vezethetők vissza a párt gazdálkodásában és nyilvántartásában.

Kiemelték például,

„A párt 2018-ban magánszemélyektől kapott mintegy 161 millió forint összegű adomány átlátható nyilvántartásának feltételeit nem teremtette meg. A feltárt szabálytalanságok miatt a Jobbik 2017. évi és 2018. évi pénzügyi kimutatása sem mutat megbízható és valós képet a párt gazdálkodásáról. A pénzügyi kimutatásokat nem terjesztették a párt szélesebb tagságát képviselő Kongresszus elé, így a Jobbik a gazdálkodásának áttekinthetőségét és ellenőrizhetőségét a saját tagsága számára sem biztosította.”

Majd részletes táblázatban közölték, szerintük mi minden hiányzik ahhoz, hogy a párt tagsága és a választók valós képet kapjanak a párt gazdálkodásáról. Például kiadásaik és bevételeik ellenőrzési rendszere szabálytalan, és bizonylatok hiányát is felhánytorgatták.

Nem először vizsgálódnak

Emlékezetes az, hogy korábban, a 2018-as választások előtt ugyancsak a Jobbik háza táján vizsgálódott az állami szervezet. 2017-ben 330 milliós „tiltott kampányfinanszírozást” állapítottak meg a kampányra készülő pártnál, és az ÁSZ-jelentés nyomán végül 660 millió forint költségvetési támogatás visszafizetésére kötelezték őket emiatt.

Őket követően kisebb-nagyobb büntetéseket kapott szinte minden akkori ellenzéki párt, és idén áprilisban a Demokratikus Koalíciótól jóformán a a teljes állami támogatását is megvonták volna az őket érintő ÁSZ jelentés alapján.

A párt akkor, 2017 végén nemcsak tüntetést szervezett az ügyben, de végül a strasbourgi Európai Bíróságig is elment, igaz, keresetüket ott is elutasították 2020 júniusában.

Ráadásul a kormány éppen most fogadott el egy olyan törvényt is, amelynek értelmében a 2022-es választás előtti utolsó évben is érvényben marad az a rendelkezés, amelynek értelmében a politikai pártok állami normatívájának 50%-át a koronavírus ellen felállított „gazdaságvédelmi alapba” kell befizetni. Ennek az alapnak a pénzeit azonban a kormány rendre ugyancsak a olyan célokra költi el, amelyeknek a járványvédekezéshez nem túl sok közük van.

Noha többször vizsgálódott a kormánypártok táján is a szervezet, a Domokos László egykori Fidesz-képviselő által vezetett ÁSZ a Fidesz és a KDNP pártkasszájában sohasem talált semmiféle hibát.

Az Állami Számvevőszék jelentésének ügyében kerestük a Jobbik sajtóosztályát is, akik a helyzet áttekintésére időt kértek, és későbbre ígértek részletes választ.

Frissítés 2020.12.19. 10:30

A Jobbik Sajtóosztálya a következő közleményt juttatta el a szerkesztőségünk részére:

„Megalapozatlan az Állami Számvevőszék azon állítása, mely szerint a Jobbik nem biztosította a részre nyújtott adományok átlátható nyilvántartását. A valóság ezzel szemben az, hogy a párt minden egyes adományt az adományozó nevével és az adomány pontos összegével rögzítette a könyvelésében és ennek ellenkezőjére vonatkozóan a jelentésben sem szerepel semmilyen konkrét bizonyíték. Vélhetően ezért ezen állítás a jelentés 13. oldalán szerelő Megállapítások részébe már be sem került.

Fontosnak tartjuk továbbá megjegyezni azt is, hogy az Állami Számvevőszéki vizsgálat folyamán – a korábbi, a jogállamisággal összhangban lévő gyakorlattól eltérően – jelenleg hiánypótlásra nincs lehetőség, így, ha az adatok beküldésére szolgáló rövid határidő alatt bármely dokumentum kimarad a feltöltésből azt az Állami Számvevőszék a való tényekkel szemben úgy kezeli, mintha nem is létezne és megállapítást tesz.

Nem megalapozott az Állami Számvevőszék azon állítása sem, hogy a Jobbik nem biztosította gazdálkodásának átláthatóságát. A párt gazdálkodásának átláthatóságát ugyanis nem csupán az biztosítja, hogy a párt a kongresszusa elé terjeszti a párttörvény szerinti beszámolót. A Jobbik a 2017-2018-as években több alkalommal is tájékoztatta gazdálkodásáról a párt Felügyelőbizottságát, Számvizsgáló Bizottságát, Országos Választmányát, illetve a Kongresszust is. A párttörvény szerinti beszámolót ezen túl a Jobbik a honlapján és a Hivatalos Értesítőben is megjelenítette a törvényi határidőn belül.

A probléma alapja az, amelyet az Állami Számvevőszék korábban minden jelentésében fel is tüntetett, mely szerint: „a párttörvény 1. sz. melléklete szerinti beszámoló minta a számviteli törvény rendelkezéseivel nem harmonizál, nem felel meg sem a mérleg, sem az eredmény-kimutatás követelményeinek. A beszámoló mintához magyarázatot, útmutatót nem készítettek a jogalkotók, így ennek kitöltése pártonként – kialakított számviteli politikájuknak megfelelően – eltérő lehet. A hiányosságok miatt az ÁSZ évek óta javasolja a kormánynak jelentéseiben a párttörvény módosítását.”, valamint az Állami Számvevőszék rendszeresen javasolta az illetékes miniszternek, hogy: „Kezdeményezze a pártfinanszírozás átláthatóságának, a pártok elszámoltathatóságának fokozott érvényesítése érdekében a párttörvény módosítását, figyelemmel a pártok számviteli nyilvántartási és beszámolási rendszerét érintő ellentmondások feloldására, amelyek a párttörvény és a Számv. tv. között évek óta fennállnak.” Ezen problémákat az elmúlt 10 évben sem orvosolták, így azok továbbra is fennállnak és lehetőséget adnak arra, hogy a pártok működését vizsgálva az Állami Számvevőszék észrevételeket, megállapításokat tegyen.

Hasznos lenne ezért, ha az Állami Számvevőszék végre ismét felvállalná ezen probléma felvetését, és akár szabályozási javaslatot is tenne a Kormány részére, amely alapján – az egyesületekhez hasonlóan – a pártok gazdálkodására is mindenben a Számviteli Törvény előírásai vonatkoznának. Ezzel érdemben segíthetné a pártok gazdálkodásának átláthatóságát és elejét vehetné a törvényi ellentmondásokból következő értelmezési vitáknak és a szükségtelen megállapításoknak, bírságoknak.”

Címlapkép: MTI/Soós Lajos