Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Gulyás: a jogállami feltételrendszer csak a bevándorlás elfogadtatásának az álneve

Ez a cikk több mint 3 éves.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő az eheti Kormányinfón több vitás kérdést is érintett a magyarországi vakcinabeszerzéstől az uniós költségvetésen át Deutsch Tamás Néppártból történő kizárásáig. Mindemellett Gulyás a decemberi, azon belül is a karácsonyi és szilveszteri járványügyi szabályzásokra is tett utalásokat.

A Kormányinfó a vakcinabeszerzéssel kapcsolatos információk ismertetésével indult. Gulyás Gergely elmondása szerint egy európai uniós tisztviselő tájékoztatása alapján a Pfizer, amelynek a vakcináját az Egyesült Királyságban a tegnapi nap folyamán engedélyezték,

először az Egyesült Államokba és az Egyesült Királyságba szállít, az európai szállítás ennek fényében hónapokat csúszhat.

A kormány éppen ezért minden szállítóval tárgyal, az EU-s, az orosz és a kínai cégekkel is. Gulyás szerint minden olyan oltókapacitást le kell kötni, amelyre Magyarországnak lehetősége van, ez már 50 milliárd forint értékben meg is történt.

A korlátozásokkal kapcsolatban a miniszter elmondta, hogy a kormány hamarosan egyeztetésekbe kezd a szakértőkkel (egészségügyi, gazdasági stb.), majd ezt követően a miniszterelnök az operatív törzzsel együtt hoz döntést arról, hogy december 11. után milyen szabályokra lesz szükség. Gulyás szerint azonban függetlenül attól, hogy fennmaradnak-e a jelenlegi „szigorú” korlátozások, a karácsonyi és szilveszteri időszakra mindenképpen megengedőbb, speciális szabályokat kell majd hozni, hogy a családok együtt ünnepelhessenek.

Gulyás beszélt a gazdaság helyzetéről is, amely a januárban vártakhoz képest 10%-kal rosszabb teljesítményt fog ebben az évben nyújtani. A kormány erre hivatkozva tiltotta meg az adóemelést a rendkívüli helyzet idejére, mivel a gazdaság újraindítását minden lehetséges úton segíteni kell. Gulyás szerint ebben a helyzetben megengedhetetlenek voltak például a Fővárosi Önkormányzat vagy az első kerületi önkormányzat adóemeléssel kapcsolatos tervei, mivel ebben a helyzetben inkább csökkenteni kellene az adókat.

A kormány kedden megjelent rendeletében tiltotta meg, hogy 2021-ben az önkormányzatok megemeljék a helyi és a települési adókat, új adót vezessenek be, illetve eltöröljék az eddigi adókedvezményeket. A tiltás február 8-án hatályát veszíti, de a rendelet szövege a teljes 2021-es évről szól, így feltehetően a kormány meghosszabbítja majd az intézkedést. Az önkormányzati hatáskörbe tartozó adónemek (pl. az ingatlanadó, az idegenforgalmi adó, az építményadó, valamint a kommunális adó) befagyasztását az Iparkamara javasolta a kormánynak novemberben, a rendelet több önkormányzat terveit húzta keresztbe.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elfogadhatatlannak tartja, hogy az önkormányzatok jövő évi költségvetését nagyban befolyásoló döntésről semmilyen egyeztetés nem történt az önkormányzati érdekszövetségekkel, ezért azonnali tárgyalást kezdeményez Varga Mihály pénzügyminiszterrel és Pintér Sándor belügyminiszterrel.

A Kormányinfón szóba került az Európai Unió következő hétéves költségvetése is, amelynek az elfogadását Magyarország és Lengyelország blokkolja azért, mert a két tagállam nem tartja elfogadhatónak az uniós támogatások kifizetésének jogállami feltételekhez történő kötését. A tagállamok vezetői július közepén, maratoni tárgyalássorozat végén hozták tető alá az 1074 milliárd eurós közös költségvetés és 750 milliárd eurós koronavírus mentőcsomag részleteit, majd november elején állapodott meg az Európai Tanács és az Európai Parlament abban, hogy a jogállamiság bizonyos feltételeihez fogják a jövőben kötni az EU-s fejlesztési pénzek tagállamok közötti szétosztását. A magyar-lengyel szavazatok a költségvetés elfogadásához elengedhetetlenek.

Gulyás Gergely szerint a jogállamisági feltételek csupán azt szolgálják, hogy megfosszák a bevándorlást ellenző tagállamokat azoktól az eszközöktől, amivel meggátolhatják azt. A miniszter felháborodva hozta fel, hogy az Európai Bizottság a napokban tette közzé a Gulyás által csupán „migrációs akciótervnek” nevezett integrációs irányelveit a migrációra vonatkozóan. A kormány szerint döbbenetes, hogy a járványhelyzet közepén ezzel foglalkozik a Bizottság, és egyértelmű, hogy az EU a jogállamiságra hivatkozással csupán a bevándorlók befogadására akarja kényszeríteni azokat, akik eddig nem mentek ebbe bele.

Gulyás szerint a jogállami kondicionalitás csupán a migrációs akcióterv elfogadtatásának az álneve.

Az Európai Bizottság által kiadott irányelvek fókuszában egyébként a bevándorlók szakképzése és oktatása, valamint munkaerő-piaci alkalmazásának fejlesztése, továbbá az egészségügyi és szociális hálóhoz való hozzáférésének javítása áll. A kormánypárti Magyar Nemzet csütörtök reggeli cikke szerint „Brüsszel több politikai jogot adna a migránsoknak”, ennek következményeképp pedig „még több bevándorló érkezhet, amely újabb többletjogokat és többlettámogatásokat eredményezhet számukra.”

Újságírói kérdésre válaszolva Gulyás kijelentette, hogy a költségvetés elfogadásának akadályozásával Magyarország semennyi pénztől nem esik el, mivel a vitás csomag egyik, 750 milliárd eurós fele hitel, amit Magyarország ha akar, fel tud venni máshonnan is, az EU rendes, hétéves költségvetését pedig előbb-utóbb muszáj lesz elfogadni, történjen bármi. Az pedig a magyarországi EU-s pályázatokat nem befolyásolja, ha hónapokat csúszik a költségvetés konkrét elfogadása.

Kérdésekre válaszolva Gulyás röviden reagált a Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő Néppártból történő kizárása érdekében indított kezdeményezésre és az iparűzési adó emelésére is. Előbbivel kapcsolatban a miniszter elismételte a kormányzati állásfoglalást, miszerint Deutsch csupán a véleményszabadság jegyében fejezte ki gondolatait, ráadásul sokkal „finomabb” módon, mint például a Néppárt elnöke, Manfred Weber tette, amikor Orbán Viktort Carl Schmitthez hasonlította, azaz amikor a kormány szerint „lenácizta” a magyar miniszterelnököt. Gulyás szerint Deutsch csupán eljárásrendet kritizált, szemben Weberrel, aki személyesen sértegette  pártcsaládjának tagját. Deutsch a kezdeményezést Twitteren „pártcsaládon belüli erőszaknak” nevezte.

Az iparűzési adó emelésével kapcsolatban Gulyás kijelentette, hogy a kormány még nem hozott döntést a kérdésben. A teljes kormányinfót itt lehet visszanézni:

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán