Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Fizessen az Amazon! – összehangolt globális tiltakozáshullám indult fekete péntek alkalmából

Ez a cikk több mint 4 éves.

Bangladesi varrónők, Fülöp-szigeteki call centerek dolgozói, szakszervezetek, techdolgozók, környezetvédelmi és társadalmi igazságosságért küzdő aktivisták 15 országra kiterjedő, összehangolt tiltakozóakcióba kezdtek pénteken a 21. század talán legnagyobb monopolvállalatának, az Amazonnak a dolgozói jogokat és környezeti fenntarthatóságot veszélyeztető, illetve adófizetést megkerülő gyakorlatai ellen.

A Brazíliára, Mexikóra, az USA-ra, Nagy-Britanniára, Spanyolországra, Franciaországra, Németországra, Belgiumra, Luxemburgra, Lengyelországra, Indiára, Bangladesre, Fülöp-szigetekre és Ausztráliára kiterjedő akciónaphoz a nemrégiben alakult Progresszív Internacionálé (Progressive International) koordinációja mellett több mint 50 szervezet csatlakozott.

Az esemény időzítése nem véletlen, ugyanis az USA egyik legfontosabb ünnepének, a hálaadásnak a másnapja, a fekete péntek mára világszerte a vásárlás „ünnepévé” vált, az Amazon pedig hagyományosan ezen a napon bonyolítja le a legnagyobb forgalmát.

A #FizessenAzAmazon (#MakeAmazonPay) névre keresztelt tiltakozássorozat honlapján a szervezők úgy fogalmaznak, a COVID-19 járvány idején az Amazon egy billiós multinacionális vállalattá vált, vezérigazgatójának, Jeff Bezosnak a személyes vagyona pedig a világtörténelemben először elérte a 200 milliárd dollárt. Mindeközben gyári dolgozói megfélemlítve, közelről megfigyelve, megfelelő védőfelszerelések nélkül dolgoznak, a cég környezeti lábnyoma gigantikus és adóelkerülés tekintetében is a világ élvonalába tartozik. (Az Amazon központi telephelyén, az USA-ban tavaly csupán 1,2 százalékos tényleges adóterhet viselt, az azt megelőző két évben pedig egyáltalán nem is adózott.)

Casper Gelderblom, a #FizessenAzAmazon kampánykoordinátora az indiai The Wire honlapon megjelent publicisztikájában kiemeli, Bezos vagyonának növekedése egyenesen arányos az Amazon által okozott emberi és környezeti károkkal:

„vállalata rosszul bánik a dolgozókkal, tönkreteszi az éghajlatot, és és útközben aláássa a demokráciáinkat fenntartó közintézményeket.”

Az aktivista arra is felhívja a figyelmet, hogy az Amazon a kortárs globális kapitalizmus központjában helyezkedik el, a kiskereskedelem, az internetes szolgáltatások és megfigyelési technológiák, illetve a kormányzatokkal és nyersanyag-kitermelő ágazatokkal (pl. olajipar) kötött együttműködései révén a világ társadalmainak élete fölött szerzett jelentős befolyást.

És miközben felfutásához erősen támaszkodott az állampolgárok által létrehozott, jogbiztonságot és üzleti kiszámíthatóságot garantáló közintézményeire, abba vissza igen keveset ad adók formájába, cserébe világszerte azon dolgozik, hogy könnyebbé és elterjedtebbé tegye az adóelkerülést.

Az Amazon egy globális vállalkozás, ezért a vele szembeni ellenállás is csak globális lehet – vélik a kampány szervezői.

Gelderblom szerint az Amazon erejének egyik titka, hogy ki tudja használni a világ különböző országainak jogrendjében fennálló eltéréseket, és egymás közt versenyeztetve őket a munkajogi és környezetvédelmi szabályozások lazításáért folytatott hajszát generál.

Emellett a nagyvállalat rengeteg az élet különböző területeire, a gazdaság különböző szektoraira gyakorol jelentős befolyást, így ezeknek a különböző szektoroknak az együttműködésére is szükség van.

Épp ezért a pénteki napon igen változatos tiltakozóakciókra kerül(t) sor:

  • kb. 3000 német dolgozó tart figyelmeztető sztrájkot az országban található hét Amazon-raktárban;
  • Banglades fővárosában, Dakkában a cég által értékesített ruhákat gyártó varrónők ezrei tiltakoznak az Amazon beszállító központja előtt;
  • ausztrál szakszervezetek törvény adta betekintési jogukkal élve egészségügyi és munkabiztonsági ellenőrzéseket tartanak a cég telephelyein;
  • több nagyvárosban aktivisták #FizessenAzAmazon feliratokat vetítenek a cég épületeinek falára;
  • szakszervezeti és környezetvédelmi aktivisták tüntetnek a cég európai székháza előtt Luxemburgban, hasonló tüntetések lesznek több Egyesült Államokbeli helyszínen is;
  • az Amazon Ring Fülöp-szigeteki call centeres munkatársai, akiknek brutális munkakörülményeiről nemrégiben közölt riportot a Financial Times online tiltakozást tartanak.

A szervezők azt is hangsúlyozzák, hogy a tiltakozás célja nem az, hogy Jeff Bezos „szívjóságára” apelláljanak, hanem hogy olyan szabályozási környezetet alakítsanak ki, amely megakadályozza az Amazon-modell terjedését, vagyi a munkavállalói jogokat, környezetvédelmi szempontokat és a közjót figyelembe nem vevő globális kvázi-monopóliumok konszolidációját.

A tiltakozók egy sor követelést is megfogalmaztak a cég felé:

  • javítsa a dolgozói munkakörülményeit tisztességes bérekkel, a megfigyelésük csökkentésével, betegszabadság biztosításával, a munkahelyi biztonság megteremtésével, stb;
  • tartsa tiszteletbe a dolgozók önszerveződéshez, például szakszervezet alapításához való jogát, kárpótolja vagy vegye vissza a járványvédelmi hiányosságok ellen szót emel és emiatt kirúgott raktári munkásait;
  • 2030-ra szüntesse meg üvegházhatású gázkibocsátását, ne finanszírozzon klímaváltozás-tagadó szervezeteket, az Amazon Web Services felhőalapú szolgáltatásait ne bocsássa olaj- és gázkitermelő cégek rendelkezésére;
  • hagyjon fel adóelkerülési és versenytorzító praktikáival és szüntesse be az állampolgárok megfigyelésére alkalmas technológiáinak fejlesztését, rendfenntartó szerveknek történő értékesítését.

Az Amazon ellen az elmúlt években is több helyen is tiltakozások alakultak is, és már évek óta alakul a különböző telephelyek és szektorok érintettjeinek együttműködése is, ahogy arról korábban több alkalommal is beszámoltunk itt, a Mércén. A mostani összehangolt tiltakozássorozat azonban kétségtelenül egy újabb szintet jelent ebben a küzdelemben.

A tiltakozások, főként Európában apróbb engedményekre tudták kényszeríteni az Amazont, ám visszaéléseiről azóta rendre lehet olvasni a sajtóban. A Vice például épp a napokban arról számolt be, hogy a mamutvállalat a Pinkerton nevű biztonsági céget bízta meg azzal, hogy kémkedjen raktári dolgozói, illetve a cégnek kellemetlenségeket okozó szakszervezeti és környezetvédelmi aktivisták után.

A történetben külön pikáns, hogy az 1850-ben, az USA-ban alapított Pinkertont a 19-20. század fordulóján amerikai cégek önszerveződő dolgozóik megfélemlítésére vették igénybe. Ez a kapcsolat jól szimbolizálja, hogy egy rövid centrumországokban tapasztalható jóléti kitérő után a globális kapitalizmus hogyan tért vissza 19. századi nyíltabban kizsákmányoló, fundamentalista fázisába.

Alex Cobhan, a tiltakozásban részt vevő brit székhelyű Tax Justice Network (Igazságos Adózási Hálózat) vezetője szerint rengeteg más cégnél is felfedezhetők hasonló problémák, de az Amazon „egy szélsőséges példa” mind a dolgozói jogok megsértése, mind a gazdasági monopolereje tekintetében. Másrészt pedig, az Amazon a jelenlegi járvány első számú győztese, ám profitját nem saját ügyességének, hanem az államok által bevezetett járványvédelmi beavatkozásoknak köszönheti, amelyek sok helyen a boltok bezárásához, sőt bedőléséhez is vezettek.

Cobhan szerint létfontosságú, hogy az Amazont megfelelő módon meglehessen adóztatni, és ezáltal arra késztetni, hogy a profitjaiból visszafektessen abba a társadalomba, amelyből kinyeri azokat.

„Ha engedjük, hogy az Amazon megtartsa mindezt a többletnyereséget, azt épp a saját monopol pozíciójának erősítésére fogja fordítani” – teszi hozzá a szakértő.

Az Amazon persze hárítja a vele szemben megfogalmazott kritikákat, a cég luxemburgi szóvivője úgy fogalmazott, azok nem mások, mint „egy sor félrevezető állítás rosszul informált és haszonleső csoportok által”.

(via Vice, Hindustan Times)