Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Vadsztrájkok, tüntetések: a járvány a dolgozói önszerveződés megerősödését hozta

Szombat reggel a magyar sajtó is beszámolt annak a detroiti buszsofőrnek a haláláról, aki két hete a közösségi médiában panaszkodott a szájuk eltakarása nélkül köhögő utasokra, akik fertőzésveszélynek teszik ki a sofőröket. Időközben sorban kapjuk a híreket a világ különböző tájairól, hogy milyen nagy arányban fertőződnek meg az egészségügyben dolgozók.

A koronavírus-járvány nem mindenkinek hozott távolságtartást és otthonmaradást, a létfontosságú szolgáltatásokat végző dolgozóknak továbbra is be kell járniuk munkahelyükre, és rengetegen vannak olyanok is, akiknek a munkája ugyan nem kapcsolódik a járvánnyal szembeni védekezéshez, munkaadójuk mégis kötelezi őket a munka felvételére.

Ezek az emberek mind aránytalanul kitettek a fertőzésveszélynek, így az lenne a minimum, hogy munkáltatók a védekezőeszközök (maszkok, fertőtlenítők stb.) és procedúrák legszélesebb körét bevetnék az érdekükben. Ez azonban rengeteg helyen nincs így, és rengeteg helyen a dolgozók közösen próbálnak szembeszállni ezekkel a gyakorlatokkal.

A koronavírus-járvány egyik meglepő következménye világszerte, hogy dolgozók állnak ki a biztonságos munkahelyhez való jogukért, és azért a sajnos csöppet sem magától értetődő elvért, miszerint az emberi élet prioritást élvez az anyagi haszonnal szemben.

A járvány által erősen sújtott Olaszországban már hetek óta vadsztrájkok tucatjai bukkannak fel országszerte. Egy Nápoly melletti Fiat-gyár dolgozói egyetlen nap alatt elérték, hogy a cég vezetése felfüggessze a munkát, egy torinói Carrefour bevásárlóközpont alkalmazottai addig nem voltak hajlandók felvenni a munkát, amíg nem kaptak védőfelszereléseket.

A napi koronavírus összefoglalóinkban már írtunk az Amazon cég amerikai telephelyein kirobbanó tiltakozóakciókról és vadsztrájkokról is. A hét elején a vállalat egy New York-i dolgozóját ki is rúgta, amiért tiltakozást próbált megszervezni a védőfelszerelések érdekében. Hétfőn a cég egyik chicagói logisztikai központjából vonult ki kb. 30 dolgozó, miután egyik kollégájuknál koronavírus-fertőzést azonosítottak. A dolgozók azt követelték a cégtől, hogy tisztítsa meg a munkahelyet, és biztosítson védőfelszerelést mindenkinek. A dolgozók pénteken folytatták a tiltakozóakciót, miután egy második fertőzéses esetre is fény derült.

Hasonló tiltakozások robbantak ki az Amazon tulajdonában lévő kiskereskedelmi láncnál, a Whole Foods-nál is, de a cég olaszországi és spanyolországi telephelyein is tiltakozásokról és vadsztrájkokról számolt be az UniGlobal nemzetközi szakszervezeti föderáció.

Egy hetes leállás után hétfőn újra kinyitott Louisville-ben (Kentucky állam) a General Electrics által pár éve a kínai Haier cégnek eladott háztartásigép-gyár, a GE Appliances. A dolgozók keddre már tüntetést is szerveztek a szappan és fertőtlenítő szerek, illetve a távolságtartási intézkedések hiánya miatt.

„Az édesapám élete többet ér, mint a mosogatógép, amit gyárt” – szólt az egyik tiltakozó Facebook-poszt.

Kedden aztán az egyik alkalmazottnál fertőzés gyanúja merült fel, a tiltakozások folytatódtak, ezek hatására a cég maszkokat szerzett be alkalmazottainak.

A repülőipari GE Aviation massachusettsi gyárában is tüntettek a héten, hasonló okokból. A légi közlekedés járvány miatti összeomlása ennél a cégnél ráadásul leépítésekkel is jár: az 1200 dolgozó 10 százalékát rúgják ki.

Szerveződnek a munkások Törökországban is: szerdán több mint 600 vasipari dolgozó vonult ki a gyárból az Isztambul közelében található Gebze városában. A sztrájkok terjedésétől tartva Kocaeli régió kormányzója 15 napra megtiltotta a munkabeszüntetéseket és másfajta tiltakozásokat. Vadsztrájkokra került sor az isztambuli építőmunkások körében, a szír határ közelében található Hatay városának egyik gyárában pedig három órás munkabeszüntetéssel a dolgozók elérték, hogy április 30-ig nem fizetetlen, hanem fizetett szabadságra vonulhatnak.

Múlt héten Törökországban a hatóságok őrizetbe vettek egy kamionsofőrt, aki a TikTok-on fakadt ki a kormányzat koronavírus idejére bevezetett intézkedései ellen: Malik Baran Yılmaz azt kifogásolta, hogy ő nem engedheti meg magának, hogy ne dolgozzon, és azt sem teheti meg, hogy otthoni munkavégzésre álljon át. Szerinte Erdoganéknak a kijárás korlátozása előtt elő kellett volna készíteniük annak feltételeit, hogy a bérből és fizetésből élők tényleg otthon tudjanak maradni.

„Ha a vírus nem öl meg, a rendszeretek fog megölni” – zárta rövid kifakadását.

A sofőrt végül egy nap után szabadon kellett engedni, videója felrobbantotta a közösségi médiát, és rengeteg tiltakozást inspirált. A járványintézkedések osztályvonzataira való rámutatás annyira sikeres volt, hogy Erdogan hétfőn nemzeti szolidaritási kampányt indított, amelyben a gazdagokat és nagyvállalatok felszólítja az alacsonyabb jövedelműeknek való adakozásra.

Válságidőszakokban, amikor a gazdasági tevékenységek nyereségessége csökken – márpedig most épp ez a helyzet – a munkáltatók nem ritkán próbálják meg a dolgozók vállára helyezni a kieső jövedelem terheit – fizetetlen szabadság vagy épp túlóra, a védőfelszereléseken való spórlás mind ilyen intézkedés. A létfontosságú tevékenységet folytató iparágakban azonban növekszik is a dolgozók alkuereje ezekben a vészhelyzetekben.

Ez a kettős tényező magyarázhatja, miért is hoz egyre látványosabb dolgozói tiltakozáshullámot és önszerveződést a mostani járvány. Az egyensúlyi állapotok visszaállásával a dolgozói önszerveződést újra erősebben tudja majd ellehetetleníteni a tőke, épp ezért létfontosságú, hogy a most kiépített közösségek a járvány után is fennmaradjanak.