Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A koronavírus miatt túlterhelt egészségügyi rendszerben egyre több magyar keresi fel a magánkórházakat

Az egészségügy számára a covid-betegek ellátása mellett hatalmas kihívást jelent a nem koronavírus-fertőzöttek ellátása, a túlterheltség miatt egyre többen választják a magánkórházi szolgáltatásokat: ráadásul mivel a legtöbb magánintézményben dolgozó orvos az állami szférában is feladatot lát el, a magánkórházakban helyettesítésük is komoly kihívást jelent, derül ki a HVG riportjából.

Ahogyan a Mércén mi is beszámoltunk róla: november hetedikén, szombaton Kásler Miklós az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere újabb utasításokat adott ki valamennyi aktív fekvőbeteg ellátást nyújtó egészségügyi intézmény és az Országos Mentőszolgálat vezetőjének.

A november tizedikén érvénybe lépő rendeletben az alábbiakat rendelte el:

  • a halasztható műtéteket – ideértve az egynapos sebészetet is – függesszék fel,
  • valamennyi közfinanszírozott, aktív fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi intézmény – kivéve a korábban mentesítettek – köteles ellátni a középsúlyos és súlyos, igazolt Covid-fertőzött, valamint gyanús betegeket,
  • az intézmények kötelesek elkülöníteni a Covid-betegek ellátására a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által finanszírozott összes ágyuk 40 százalékát, további 7 százalékát pedig lélegeztetésre alkalmas ágyként kötelesek a Covid-fertőzöttek ellátására biztosítani.

Dr. Fábián Lajos Károly, a TritonLife csoport igazgatóságának elnöke szerint jelenleg rengeteg magyar szembesül azzal, hogy az olyan egészségügyi problémáival, amelyekkel egyébként eljutott volna különböző szakorvosokhoz, most egyszerűen nem jut el.

„Ennek oka egyrészt az indokolt biztonsági intézkedések által nehezített orvoshoz jutás, másrészről viszont az ellátórendszer túlfeszített üzemmódja, ami gondolom mindenki számára érthető sajnálatos valóság. Vannak azonban olyan esetek, amelyek kezelés nélkül tartós egészségkárosodáshoz vezethetnek, és vannak egyszerűen a természeti törvények miatt nem halasztható, vagy átütemezhető helyzetek”

-mondta Fábián.

Példaként a Róbert Magánkórházat említette, ahol jelenleg háromszoros védőgyűrűben üzemeltetik a szülészeti-nőgyógyászati osztályaikat, a szokásostól nagyobb terhelés mellett ellátva a nem covid-beteg pácienseket. Emellett a tesztelésben is részt vesznek, az általuk végzett tesztek a a Nemzeti Népegészségügyi Központ jelentési rendszerébe is bekerülnek. A Duna Medical Center marketing-és kommunikációs igazgatója, Bognár Bertalan is arról számolt be,

hogy megemelkedett az érdeklődés a műtétek iránt, az elsődleges kihívást a kieső orvosok és az egészségügyi szakszemélyzet pótlása jelenti, közülük többen az állami egészségügyben is dolgoznak.

A Dr. Rose magánkórház ügyvezető igazgatója, Papik Kornél azt mondta a lapnak: a koronavírussal fertőzött betegek központi eljárásrend szabályozza, amely egyértelműen meghatározza, hogy a betegeket az állami ellátórendszerbe kell irányítani.

A magánegészségügyi szolgáltatók ezért nem láthatnak el covid-fertőzött betegeket.

Arról is beszámolt, hogy bár a műtétek iránti kereslet náluk is növekedett, a páciensek járványhelyzetben sokkal óvatosabbak: félnek attól, hogy a műtéti utáni teljes gyógyulás időszakában megfertőződhetnek, vagy nem lesz segítségük otthon, esetleg elvesztik állásukat.  Így összességében az elmúlt hónapok jelentős növekedése után az utóbbi hetekben stagnált náluk a járóbeteg-ellátásban résztvevők száma.

Azt, hogy az ágyfelszabadítások és átirányítások miatt pontosan hány műtétet halasztottak el az állami szférában működő kórházakban, már az első hullám idején sem sikerült kideríteni: Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke mindössze az Országos Klinikai Idegtudományi Intézettől (OKII) kapott információkat, ők úgy nyilatkoztak, hogy a beavatkozások közel háromnegyedét kellett elhalasztaniuk.

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán