Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Oroszország békefenntartókat telepít be Hegyi-Karabah területére, tiltakozók törtek be az örmény parlamentbe

Oroszország közép-európai idő szerint négy órától megkezdi a békefenntartók betelepítését Hegyi-Karabahba, ezzel párhuzamosan pedig kivonják az örmény fegyveres erőket. A megegyezést követően tiltakozók törtek be a Jerevánban található örmény parlamentbe és több kormányzati épületbe, ablakokat zúztak be és azt kiabálták, hogy „Elárultál minket, Nikol”, utalva a Nikol Pashinyan miniszterelnök döntésére, írja a Guardian.

„Összhangban az Azerbajdzsáni Köztársaság elnöke, az Örmény Köztársaság miniszterelnöke és az Oroszországi Föderáció elnöke bejelentésével, 2020. november 10-én (moszkvai idő szerint) 6 óra 00 perctől az Oroszországi Föderáció megkezdi egy békefenntartó kontingens telepítését a hegyi-karabahi konfliktusövezetbe, párhuzamosan az örmény fegyveres erők kivonásával”

-áll az MTI tudósításában.

A parlament épületébe beszabaduló demonstrálók Pashinyan névtábláját is letépték a miniszter irodájának ajtajáról. Az országgyűlés épületében verekedés tört ki, a tüntetők feljutottak a pódiumra, Ararat Mirzoyan országgyűlési elnököt a például öntudatlanra verték.

A tűzszünetben Örményország és Azerbajdzsán szombaton állapodott meg, a Reuters szerint viszont Ceyhun Bayramov azeri külügyminiszter egy bakui sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a megállapodás mindössze addig tart, amíg a Vöröskereszt megszervezi és lebonyolítja a konfliktus során elhunytak holttesteinek a kicserélését.

Az MTI szerint az aláírt dokumentum nem részletezi, hogy az örmény csapatoknak Hegyi-Karabah melyik részéről kell kivonulniuk, de az az azeri elnök, az örmény kormányfő és az orosz elnök által aláírt egyezmény értelmében Jerevánnak november 15-ig a kelabdzsari régiót, november 20-ig az agdami régiót és gazahi régió megszállt területeit, december 1-ig pedig a lacsini régiót kell visszaszolgáltatnia Bakunak.

Az orosz békefenntartók megbízása öt évre szól és további öt évre meghosszabbodhat, amennyiben a felek hat hónappal a megállapodás lejárta előtt nem jelzik kilépési szándékukat.

Az örmény-azeri konfliktus szeptember végén lángolt fel újra, miután örmény források szerint azeri helikopterek bombázással terrorizálták Hegyi-Karabah fővárosát, Sztepanakertet és a környékén található örmény falvakat. Az örmény hadsereg erre szeptember 27-én lelőtt két azerbajdzsáni helikoptert és tíz azeri tankot is ártalmatlanná tett. Bár a konfliktusban résztvevő felek gyakran egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tesznek, az biztos, hogy az összecsapásokban már több száz katona és civil is életét vesztette.

Az örmény lakosságú, de hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó Hegyi-Karabah 1988-tól folyamatos feszültségek forrása a régióban, ami a Szovjetunió széthullása után csak súlyosbodott. Státuszát az 1994-es tűzszüneti egyezményben mondták ki a harcoló felek. A hegyi-karabahi kormány hivatalosan független, valójában szoros szálakkal kötődik Örményországhoz, egyetlen szárazföldi de facto, működő határa is Örményországgal közös, ahogy menetrend szerinti repülőjárat is csak Jerevánba közlekedik Sztepanakertből – legalábbis békeidőben.

Arról, hogy miért újult ki most az évtizedek óta húzódó konfliktus, hosszabb, elemző cikkünkben itt írtunk.