Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Helyi közlések szerint tiltott kazettás bombákkal támadta Azerbajdzsán Hegyi-Karabah fővárosát

Azeri rakéta- és bombatámadások érték Hegyi-Karabah fővárosát, Sztepanakertet, több civil áldozatról tudni, és komoly károkat szenvedett a civil infrastruktúra is – írja az Armenpress alapján a 168 óra.

„Ismét támadnak, károk és civil áldozatok is vannak”

– mondta el Artszrun Hovhanniszján, az örmény védelmi minisztérium illetékese az ügynökségnek.

Hovhanniszján szerint ráadásul a nemzetközi jog által tiltott, kazettás bombákat is bevetett a hadsereg Hegyi-Karabah fővárosa ellen, ami áram nélkül is maradt az infrastruktúra károsodása.

Az örmény hadsereg pedig válaszul a karabahi határtól nem messze északra fekvő azeri Gandzsa városát bombázták, ellentmondó értesülések vannak azzal kapcsolatban, hogy a város katonai repülőtere – ahonnan az azeri légierő gépei felszállnak – ugyanakkor az azeri hatóságok tagadják, hogy bármiféle találatot kaptak volna.

Az elmúlt napokban folyamatosan érték támadások Sztepanakertet, helyi beszámolók szerint a lakosság és a helyszínről tudósító újságírók gyakran kényszerülnek óvóhelyekben bujkálni, miközben a közszolgáltatások működése akadozik.

A BBC szerint az egy hete kiújult harcokban eddig nagyjából 220 ember veszítette életét, nagyrészt katonák, Örményországban pedig megkezdődött az általános mozgósítás, ahogy az örmény hírügynökség – némiképp propaganda-jellegű – tudósítása szerint rengeteg önkéntes is útnak indult már, hogy Hegyi-Karabah Azerbajdzsántól való függetlenségéért harcoljon.

Az örmény lakosságú, de hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó Hegyi-Karabah 1988-tól, tehát a Szovjetunió széthullása előttől kezdve is folyamatos feszültségek forrása a régióban, ami a SZU széthullása után csak súlyosbodott, és státuszát az 1994-es tűzszüneti egyezményben mondták ki a harcoló felek.

Mindazonáltal az azeri vezetés évtizedek óta köszönheti legitimitását legalább részben annak, hogy folyamatosan igényt formál a területre, ahogy ez elmondható a mindenkori – bár az azerinél mindenképp változatosabb – örmény kormányról is.

A hegyi-karabahi kormány hivatalosan független, valójában szoros szálakkal kötődik Örményországhoz, egyetlen szárazföldi de facto, működő határa is Örményországgal közös, ahogy menetrend szerinti repülőjárat is csak Jerevánba közlekedik Sztepanakertből – legalábbis békeidőben.

Míg a ’90-es évek elején Hegyi-Karabah helyzete azért alakulhatott a napjainkban ismert módon, mert Örményország jelentősen jobb gazdasági helyzettel és nagyobb katonai erővel rendelkezett, mint Azerbajdzsán, ez az elmúlt évtizedekben megfordult. Baku a szénhidrogének bányászatával és kereskedelmével szerzett bevételei jelentős részét fordította hadserege modernizálására, ahogy az ország anyagi forrásai is jóval jelentősebbek nyugati szomszédjánál.

Örményország – és Hegyi-Karabah – területi integritását gyakorlatilag Oroszország garantálja, Moszkva Jereván fontos szövetségesének számít, míg Bakut az Egyesült Államok, Izrael és nem utolsó sorban Törökország támogatja – utóbbi már fegyveres harcban is részt vett, azeri oldalon.

Mindazonáltal Oroszország sincs különösen távol Bakutól, az elmúlt években még harceszközöket is adott el az országnak – miközben az örmény haderőt részben orosz segítséggel tartják fenn. Az orosz vezetés az elmúlt hét során többször próbált meg tűzszünetet tető alá hozni a térségben, ugyanis amennyiben Azerbajdzsán további támadásokat intéz örmény-lakta területek ellen egy bizonyos pont után elkerülhetetlennek tűnik, hogy beavatkozzon a konfliktusba, ami így voltaképpen orosz-török proxyháborúvá is fajulhat – bár ezt minden bizonnyal az évek óta Örményország leradírozásával kampányoló azeri vezetés is szeretné elkerülni.