Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az azeri külügyminiszter szerint csak addig tart a karabahi tűzszünet, amíg a felek kicserélik a halottakat

Örményország és Azerbajdzsán szombaton tűzszünetben állapodott meg a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) közreműködésével, az egyezség délben lépett életbe. A Hegyi-Karabah területe fölött kitört fegyveres konfliktus felfüggesztéséről döntöttek a felek, hogy „kicserélhessék” a foglyokat és a halottakat.

A humanitárius tűzszünetről kötött megállapodásról Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tájékoztatta a nyilvánosságot, a felek által Moszkvában aláírt dokumentum szerint Jereván és Baku megállapodott arról, hogy érdemi tárgyalásokat kezd az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportjának közvetítésével a konfliktus békés rendezéséről. A tárgyalások pénteken kezdődtek meg Szergej Lavrov orosz, Zograb Mnacakanjan örmény és Ceyhun Bayramov azeri külügyminiszter között.

A tűzszünet tartósságával kapcsolatos reményeket azonban Bayramov gyorsan eloszlatta: a Reuters szerint az azeri miniszter egy bakui sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a megállapodás mindössze addig tart, amíg a Vöröskereszt megszervezi és lebonyolítja a konfliktus során elhunytak holttesteinek a kicserélését.

Ez látszólag ellentmond a megállapodás egyik pontjának, amely kikötötte, hogy az aláírók a tartós békekötés érdekében tárgyalásokat kezdenek. Emellett az is kételyeket vet fel a fegyvernyugvás hatékonyságát illetően, hogy mindkét fél előtte és utána is azzal vádolta a másikat, hogy megszegte azt és lakott területeket támad.

Azerbajdzsán miniszterelnöke, Ilham Aliyev az RBK orosz hírcsatornának adott interjúban arról beszélt, a béke fő feltétele az, hogy Örményország végleg elismerje, hogy Hegyi-Karabah Azerbajdzsán része (Örményország egyébként a területen kikiáltott köztársaságot nem ismeri el), és soha többé ne tegyen arra kísérletet, hogy fegyveres úton elfoglalja.

Aliyev azt is kijelentette, hogy a fegyveres szakasznak a tűzszünettel vége, innentől kezdve olyan politikai úton kell rendezni a konfliktust, amely biztosítja, hogy Azerbajdzsán megkapja azt, ami „neki jár”.

Előző nap, október 9-én Aliyev azt nyilatkozta, hogy ha az örmény külügyminisztérium vezetője a moszkvai tárgyalásokon azt mondja, hogy Karabah Örményország része, akkor tárgyalásokról szó sem lehet. Ezen kívül követelte, hogy az örmények hagyják el Azerbajdzsán „megszállt” területeit.

Az örmény-azeri konfliktus szeptember végén lángolt fel újra, miután örmény források szerint azeri helikopterek bombázással terrorizálták Hegyi-Karabah fővárosát, Sztepanakertet és a környékén található örmény falvakat. Az örmény hadsereg erre szeptember 27-én lelőtt két azerbajdzsáni helikoptert és tíz azeri tankot is ártalmatlanná tett. Bár a konfliktusban résztvevő felek gyakran egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tesznek, az biztos, hogy az összecsapásokban már több száz katona és civil is életét vesztette.

Az örmény lakosságú, de hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó Hegyi-Karabah 1988-tól folyamatos feszültségek forrása a régióban, ami a Szovjetunió széthullása után csak súlyosbodott. Státuszát az 1994-es tűzszüneti egyezményben mondták ki a harcoló felek. A hegyi-karabahi kormány hivatalosan független, valójában szoros szálakkal kötődik Örményországhoz, egyetlen szárazföldi de facto, működő határa is Örményországgal közös, ahogy menetrend szerinti repülőjárat is csak Jerevánba közlekedik Sztepanakertből – legalábbis békeidőben.

Arról, hogy miért újulhatott most ki az évtizedek óta húzódó konfliktus, itt írtunk bővebben.