A Színház- és Filmművészeti Egyetem ügyében tartott vitát ma az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Szakbizottsága, az ülésen a meghívottak online vehettek részt. A kormány részéről György László, az ITM államtitkára, valamint Vidnyánszky Attila kuratóriumi elnök vett részt, az intézményt Upor László, volt rektor és Milovits Hanna hallgató képviselték.
Sabine Verheyen az Európai Néppárt képviselője a diskurzust azzal nyitotta meg: sok európai médiumban elhangzott már, hogy Magyarországon kritikus helyzet állt elő azzal, hogy a kormány meg akarja változtatni az intézmény struktúráját. Ezután röviden ismertette az elmúlt hónapok történéseit, a felszólalók pedig 4-4 percet kaptak, hogy ismertessék álláspontjukat, véleményüket.
Az egyetem hallgatói szeptember 1-jén vették blokád alá az SZFE Vas utcai épületét, hogy ezzel fejezzék ki tiltakozásukat az új kuratórium ellen. Azóta a hallgatók két másik épületet is elfoglaltak, az egyetem Szentkirályi és Rákóczi úti épületét is. Az SZFE polgárai leginkább azt sérelmezik, hogy az új kuratórium tagjainak kiválasztása, illetve az új egyetemi alapszabály elfogadása konzultáció nélkül, önkényesen történt a kormány részéről. Ennek következtében a korábbi tanári kar nagy százaléka is felmondott, illetve a jelenlegi oktatói gárda nagy része sztrájkba kezdett október elején. A fejleményekről rendszeresen beszámolunk a Mércén, cikkeink itt olvashatóak.
„Kérdés, hogy érvényesül-e ily módon az oktatási függetlenség, az akadémiai szabadság? Súlyos a vád, mert ennek a megsértése az európai elvekkel szembe megy”
-mondta Verheyen.
A vitát György László állmatitkár kezdte, szerinte az SZFE helyzetét a magyar felsőoktatási rendszer megújításának keretében kell értelmezni – sikeres, külföldi egyetemek példáját szerették volna követni, a hallgatókat pedig közelebb hozni a filmpiachoz. A jelenleg legsikeresebb filmművészeti egyetemek mind magánkézben vannak, a legtöbb Oscar-díjas ilyen intézményekből kerül ki.
Szerinte az új modellben ráadásul nagyobb autonomitással rendelkezne az intézmény: már hét egyetemen sikeresen megtörtént az átállás az új rendszerre, konfliktus mindössze az SZFE esetében állt fenn. Elmondta azt is: a kormány és az egyetem tizenkétszer folytatott tárgyalásokat a modellváltás előtt, ráadásul a négyszeresére tervezik növelni az egyetem költségvetését.
Az államtitkár szerint a konfliktusra túl érzékenyen reagált mindkét oldal, a megegyezéshez türelemre és empátiára lesz szükség.
A következő felszólaló Upor László volt rektor volt, aki szerint az ügy fontosságát az mutatja, hogy egy szolidaritási demonstárció az előző héten nagyjából 15 ezer embert vonzott az utcára.
Upor megjegyezte, hogy az átalakítást valójában kikényszerítették, ráadásul még azokat a garanciákat is elvesztették, amelyek az autonómiát biztosíthatnák. Illetve a magánosításban is van egy csavar: az átalakított egyetemek ugyanis közpénzt kapnak, ám ellenőrzés nélkül és a kuratórium irányít, amelynek tagjait viszont minisztériumok nevezik ki, így megvan rá az esély, hogy beleavatkoznak majd az egyetemek életébe. Az egyetem vezetői már korábban is kifejezték ezzel kapcsolatos aggályaikat, illetve a diákok is többször szerveztek demonstrációt. Ennek ellenére az egyeztetések során egyetlen kérdésüket sem hallgatta meg a minisztérium, ráadásul sokszor arrogáns módon próbálják megoldani a problémát, ilyen volt az is, amikor az új kancellár, Szarka Gábor lekapcsoltatta az internetet és bezáratta az osztálytermeket.
A volt rektor után az új kuratórium elnöke, Vidnyánszky Attila kapott szót, ám mikrofonja nem működött, ezért a technaikai probléma elhárultáig a diákok képviseletében Milovits Hanna, a Hallgatói Önkormányzat alelnöke szólalt fel.
Milovits elmondta: régóta tudatában voltak az átalakítási szándéknak, innovációt és nemzetközi kapcsolatokat ígértek nekik, ehelyett úgy vezényelték le az egész eljárást, hogy közben nem voltak érdemi tárgyalások: az egyetem közössége a sajtóból tudta csak beszerezni az információkat.
Szerinte a blokádot kénytelen fenntartani, hiszen időközben minden épületet elzártak előlük, beleértve a kollégiumot is. Az alelnök szerint az intézményi átalakítás csak látszólagos autonómiát garantál, valójában a kormány alá besorolódást jelenti.
Egy pontos sikerült Vidnyánszyt is bekapcsolni, a kuratórium elnöke meg is jegyezte: az, hogy elsőre nem tudott felszólalni, metaforája annak, mennyire nem tudnak kommunikálni az egyetemmel.
Vidnyánszky arról beszélt: szerinte azért nem jó, hogy ennyire zárt az egyetem világa, mert nem szolgálja ki a színházakat. Már korábban is jelezték: a munka folytatódhat az egyetemen, nem akarnak kirúgni senkit, mindössze azt szeretnék, ha színesebb lenne az intézmény.
Az Upor által említett tüntetésre is kitért: úgy gondolja, a pénteki demonstráción azért voltak ennyien, mert a „baloldali politikusok kampánynyitót tartottak”, a diákok közül páran pedig már korábban kiképzést is kaptak – és ez a kisebbség buzdította fel a többieket is.
Zárásként megjegyezte, hogy nyitottak lennének minden tárgyalásra, ám ehhez az kellene, hogy a diákok beengedjét az egyetem területére a teljesen jogszerűen kinevezett kancellárt.
Vidnyánszky ezután fotókat mutatott arról, hogy mennyire borzasztó higiéniai és tűzvédelmi állapotok uralkodnak az egyetemen, egyenesen anarchia van. Szerinte az érintetteknek érezniük kellene a jó az átalakításban meglapuló jó szándékot, illetve komoly lehetőség van egy új kampusz megépítésére is.
Upor ezután hozzátette: a tárgyalások a két fél között sosem voltak valódi egyeztetések, mindössze az igazgatótanács autonómiája nőtt, nem az egyetemé. Milovits Hanna utolsó felszólalóként még elmondta: tanáraik soha nem manipulálták őket, mindössze a valódi autonómiáért és a szabad oktatásért harcolnak és lehetséges, hogy emiatt az Alkormánybírósághoz fordulnak majd.
A teljes vita egyébként visszanézhető itt, körülbelül 10 óra 7 perckor kezdődik:
