Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Más tagállamokra mutogat a kormány az uniós jogállamisági jelentésre adott válaszában

A magyar kormány jogállamisági gyakorlatát kritizáló tagállamokat veszi célba az a háromoldalas dokumentum, amelyben a magyar kormány reagál a szeptember 30-án közzétett jogállamisági jelentésre. A levél, amelynek tartalmáról a Népszava számol be, hibás nézőpontok és módszertan, megalapozatlan állítások és kiegyensúlyozatlan források miatt ostorozza az Európai Bizottság által összeállított jelentést.

A levélben a kormány újra aláhúzza egyik központi kommunikációs paneljét, miszerint a jogállamiságnak nincsen általánosan elfogadott, egységes meghatározása, így a Bizottság témaválasztása eleve önkényes. A kormány szerint ugyanis a jelentésbe bekerültek olyan területek, amelyek nem a jogállamiság részei (pl. médiapluralizmus), de kimaradt a nemzeti kisebbségek védelme vagy épp az antiszemitizmus elleni harc.

A korrupció tárgyalásánál is ugyanezt kifogásolja, úgy látja, hogy a pénzmosás problematikája egyáltalán nem került be ebbe a tárgykörbe, holott ez Dániában és Svédországban is rendszerszintű jelenség.

Azt is felróják a brüsszeli testületnek, hogy a kormány által beküldött elemzéseket nem vették figyelembe, cserébe olyan civil szervezetekét igen, amelyeket a kormány szerint Soros György pénzel.

A levélben több másik tagállammal szemben is kritikát fogalmaz meg a kormány: Hollandiában és Belgiumban szintén a korrupciót, Finnországban pedig a médiapluralizmus hiányát emeli ki uniós intézmények megállapításaira hivatkozva. Budapest szerint a mostani jogállamisági jelentések ezeket a kérdéseket azonban nem tárgyalják.

A levél kettős mérce alkalmazásával vádolja a Bizottságot, illetve a felek tisztességes meghallgatását, az egyenlő bánásmódot, az előreláthatóságot, az objektivitást és a pártatlanságot kér a jogállamisági eljárások során.

Ahogy arról a Mérce is beszámolt, a szeptember 30-án közzétett jogállamisági jelentés az igazságszolgáltatás függetlensége, a kormánypártokkal összefonódó nagyvállalkozók korrupciógyanús ügyei, a médiatanács elfogultsága és a fékek és ellensúlyok rendszerének kiiktatása miatt fogalmaz meg kritikákat a magyar kormánnyal szemben. Megjelenése után közvetlenül Varga Judit igazságügyi miniszter abszurdnak és valótlannak minősítette a jelentést.

Az Európai Unión belül jelenleg is folyik a vita a következő költségvetési ciklus, illetve a koronavírus mentőcsomag pénzeinek jogállamisági feltételekhez kötéséről. A magyar kormány kategorikusan elutasítja az a koncepciót, amely szerinte ideológiai szempontokat kényszerítene a magyar kormányra az uniós forrásokon keresztül.

A tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács júliusban állapodott meg a 2021-27-es időszakra vonatkozó, 1074 milliárd euróra rugó közös költségvetésről, illetve a 750 milliárd eurós helyreállítási alapról, amelyekkel kapcsolatban az Európai Parlament – amelynek szintén rá kell bólintania a dologra – komoly kifogásokat fogalmazott meg.

Az EP-képviselők több pénzt követelnek bizonyos elhanyagolt területeknek (pl. egészségügy és kutatás), nagyobb beleszólást kérnek a helyreállítási alap kiosztásába és jogállamisági kritériumokhoz kötnék a források elosztását.

Bár hosszú ideig stabil parlamenti többség állt ezen célkitűzések mögött, a brüsszeli Politico a napokban arról írt, hogy a járvány kiújulásával egyre sürgősebbé vált a helyreállítási alap elfogadása, így egyre több képviselő, főként a déli tagállamok szociáldemokratái gyorsabb kompromisszumot kezdtek sürgetni. És a második hullámban érintett tagállamok vezetői is sürgetik az EP-t, mondjon le fenntartásairól.

Az lap arról is ír, a képviselők nagy eséllyel nem kaphatják meg a kért többletforrások a költségvetésbe, ám nagyobb beleszólást kaphatnak a helyreállítási alap működtetésébe és a jogállamisági kritériumokkal kapcsolatban is „készülőben van” egy kompromisszumos megoldás. A lapnak nyilatkozó egyik parlamenti forrás szerint „kreatív megfogalmazással” próbálják elérni, hogy a források elosztásában legyen valamilyen jogállamisági kontroll, de az mégsem váltsa ki a magyar és lengyel kormány vétóját.

Címlapkép: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs