Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az ügyészség szerint nem volt elég alapos a rendőrség, folytatódik a nyomozás a Mátrai Erőmű ügyében

Bár szeptember 15-én lezárta a nyomozást a rendőrség a Mátrai Erőműben történt  szennyezési ügyben arra hivatkozva, hogy „nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése”, az erről szóló határozatot azonban október 12-én a Gyöngyösi Járási Ügyészség felülbírálta, és hatályon kívül helyezte – írja az Átlátszó.

Az ügyészség indoklása szerint ugyanis

„az eddig végzett nyomozás adatai alapján valóban nem állapítható meg, hogy megvalósultak-e a szóban forgó bűncselekmények vagy sem, ugyanakkor a nyomozó hatóság nem tett meg mindent a tényállás tisztázása érdekében, az hiányosan felderített, ebből adódóan az eljárás megszüntetésére megalapozatlanul került sor.”

Az erőmű környékén több szennyezési eset is történt az elmúlt években. Ahogy arról a Mércén beszámoltunk, legutóbb tavaly novemberben a helyiek elszíneződött, habzó vízre lettek figyelmesek a környező Bene- és Nyiget-patakokban. Ugyancsak ekkor a víztározó körül kén- és foszfortartalmú gáz keletkezett, amelynek bűze a szomszédos településen is érezhető volt, egy kiszivárgott belső levél tanúsága szerint pedig ebben az időben az erőmű dolgozói rosszullétről, hányásokról és a zsebükben elszíneződő pénzérmékről számoltak be.

A szennyezéssel kapcsolatban két nyomozás is indult: az egyik több orszűggyűlési képviselő feljelentése nyomán környezetkárosítás, és foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt, a másik pedig hivatali visszaéléssel kapcsolatban indult azután, hogy az Átlátszó áprilisban olyan  dokumentumokat hozott nyilvánosságra, amelyek bizonyították, hogy Mészáros Lőrinc szomszédos keményítőgyára, a Viresol a felelős a szennyeződésért (a két gyár ugyanis egy víztározót használ, ezért egy ideig homályos volt, honnan indult a szennyezés).

Az Átlátszó korábbi beszámolója szerint a dokumentum arról tájékoztatott, hogy a hatósági ellenőrzések során vett vízminták laboratóriumi mérési eredményei, valamint a helyszíni ellenőrzések tapasztalatai azt támasztják alá, hogy a Viresol telephelyéről „rendszeresen/folyamatosan történik tisztítatlan, magas szervesanyag koncentrációjú szennyvízkibocsátás, amelyet az Őzse-völgyi patak tovább vezet az Őzse-völgyi tározóba”, továbbá hogy egyértelműen azonosítható, hogy a magas szervesanyag koncentrációjú szennyvíz forrása kizárólag a gabona-feldolgozással foglalkozó Viresol Kft. telephelye”.

A szennyezés miatt a katasztrófavédelem az Őzse-völgyi víztározó üzemeltőjét összesen 5 millió forintos bírságra is kötelezte januárban; ám mint később Szél Bernadett független országgyűlési képviselő kérdésére kiderült, az időközben az állam által Mészáros Lőrinctől visszavásárolt – de a bírság fizetése idején még magántulajdonban lévő – Mátrai Erőmű fizetett a Viresol helyett.

A két ügyet végül egyesítették, a rendőrség konklúziója szerint azonban a katasztrófavédelem által megállapítottakon túl sem hivatali visszaélés, sem pedig foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés nem történt az ügyben.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság által lezárt nyomozás a Gyöngyösi Járási Ügyészség mostani határozata nyomán mégis folytatódik.

Címlapkép: Greenpeace