Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Alapjövedelem 2021: permanens sztrájkalap a dolgozóknak

A Párbeszéd és pártalapítványa bemutatta alapjövedelem-tervezetükről szóló kiadványukat. A munkavállalás, a nők helyzete és a biztonság alapú társadalom is szóba kerültek. A kiadvány szerzői amellett érvelnek, hogy az alapjövedelem megfizethető lenne, és az emberek „munkakedve” sem menne el. A párbeszédesek abban egyetértenek a javaslat baloldali kritikusaival, hogy az alapjövedelem mellett számos másik reformra is szükség lenne.

Október 3-án szerdán tartották meg az Alapjövedelem 2021: Út a biztonságba! című kiadvány bemutatóját, melynek társszerzői Büttl Ferenc és Kis Miklós közgazdászok. (Mindkettőjüknek több cikke is megjelent már a Mércén.) Az alkalmon Büttl Tordai Bencével, a Párbeszéd Magyarországért politikusával prezentálta a füzetet, mely az alapjövedelem magyarországi bevezetésének lehetőségeit és hatásait tárgyalja, és magát az intézkedést is szorgalmazza.

A Megújuló Magyarországért Alapítvány (MMAA), illetve a Párbeszéd által kiadott füzet alapállítása, hogy a biztonságos és élhető társadalom az alapjövedelem útján érhető el. A kiadvány kapcsolódik a 2020. szeptember 25-én indult nemzetközi kampányhoz, mely az alapjövedelem valamilyen formájának Európai Unióban történő bevezetését szorgalmazza.

A baloldali párt által javasolt alapjövedelem-program négy fő intézkedése a lakosságot csoportokba osztva határozná meg a támogatás összegét. Minden 18 éven aluli fiatal után 50.000 forint támogatás járna, a 18 éven felülieket 100.000 forint illetné meg, a várandós anyák a terhesség 12. hetétől kezdve a magzat után is megkapnák a gyermek alapjövedelmét, tehát összesen 150.000 forintot.

A program emellett a minimálbért bruttó 250.000 forintra emelné. Ugyanakkor azok, akik jóval az átlag felett keresnek, nem kapnának alapjövedelmet. A program szerzői a küszöböt havi 510.000 forintban határozták meg.

Eszerint tehát nem egy klasszikus feltétel nélküli alapjövedelemről beszélünk, hiszen nem mindenkire egyformán vonatkozik, a juttatás meghatározása különböző társadalmi csoportok közti differenciálás mentén történik.

A kiadvány mindenképp alkalmas arra, hogy számos fogalmi, illetve számításbéli kérdést tisztázzon. Erre korábban Büttl Ferenc Mércén megjelent cikkében is kísérletet tett. Az általa felsorolt érvek a kiadványban is kifejtésre kerülnek, például leszámol azzal a mítosszal, hogy az alapjövedelem rendkívül sokba kerülne és elsődlegesen adóztatás útján valósítható meg. Kitér továbbá arra is, hogy idejétmúlt érvnek tartja annak a hangoztatását, hogy az emberek nem akarnak majd munkát vállalni alapjövedelem mellett, hiszen, ahogy Büttl írja, a tapasztalatok ezt nem támasztják alá.

Megfizethető társadalmi perspektívaváltás

A beszélgetés során Tordai Bence kifejtette, szerinte az alapjövedelemnek nincs reális alternatívája az Európai Unióban, ez az egyetlen olyan tervezet, ami a jövő kihívásaira kész társadalmat hozhat létre. A program alapja egy társadalomfilozófiai perspektívaváltás, mely szerint a bizonytalanság alapú társadalmat, melyben ma élünk, felváltaná a biztonság alapú, amely felszámolná a szegénységet, szociális biztonságot nyújtana azoknak, akik elvesztik az állásukat.

A várakozások szerint az alapjövedelem bevezetésének számos hosszútávú szociális következménye lenne. Ezek közé tartozik például az egészségesebb életmód szélesebb körben való elterjedése – hiszen egészségesen étkezni költséges, illetve külön figyelmet is igényel: ha valakinek az alapvető szükségletei biztosítottak, több energiát és pénzt fordíthat az egészségére. A depresszió, alkoholizmus és öngyilkosságok száma is csökkenhetne a munka és anyagiak felett érzett stressz jelentős csökkenésével.

A kiadvány konklúziója szerint a hosszútávú társadalmi hatások, az életminőség javulása, melyet szerintük az alapjövedelem bevezetése eredményezne, nem csupán egy elérhetetlen utópiában jelenhetnek meg, hanem a mai Magyarországon is.

Gazdasági számításaik szerint akár már 2021-től bevezetésre kerülhetne, adóemelés vagy külön adó bevezetése nélkül.

A 3389,7 milliárd forintos forrásigény fedezetét biztosító pillérek a következők lennének: a felesleges állami beruházások csökkentése, ilyennek minősül például a paksi atomerőmű bővítése, a Belgrád-Budapest vasútvonal kiépítése vagy a stadionépítések. A második pillér a közbeszerzési túlárazások megszűntetése, a Transparency International és a kormány adataira támaszkodva Büttl Ferenc és Kis Miklós számításai szerint 710,45 milliárd forint szabadulna fel ezen intézkedés nyomán.

Bevételt generálnának a progresszív gazdaságpolitika másodlagos visszacsatolásának hatásai, mint az egészségesebb életmód, aminek következtében bizonyos egészségügyi kiadások is csökkennének. A szerzők szerint a rendfenntartáson is spórolnánk: a növekvő jólét következtében csökkenne a bűnözés. Az állampolgárok növekvő bevétele növeli a fogyasztást is, ez pedig forgalmi adókból befolyó többletet generálna. Nem elhanyagolható a negyedik pillér sem, mely a minimálbér-emelés és alapjövedelem következtében növekvő bevételek miatt szintén növekvő személyi jövedelemadó sem.

Sokan látnák szívesen az alapjövedelmet

Ahogyan arra többek között a párbeszédesek alapjövedelem weboldala is hivatkozik, a Republikon Intézet 1000 fős mintán végzett reprezentatív felmérése szerint a magyar állampolgárok legalább 76%-a támogatna valamilyen alapjövedelmet. A Pulzus piackutató felmérése ennél is magasabb százalékot mért, az ő eredményük szerint 80%-os támogatottsága van az alapjövedelem bevezetésének, ebből 53% a minél hamarabbi bevezetés preferálná, 25% pedig a fokozatos átállást. Amennyiben tehát ezeket a statisztikai adatokat vesszük alapul, elmondhatjuk, hogy az alapjövedelem társadalmi támogatottsága magas.

Kisebb kiszolgáltatottságot jelenthetne

A bemutatót „a tisztes munka világnapján” (október 7-én) tartották, ahogyan arra az előadók felhívták a figyelmet, a mindenki számára elérhető és adott biztos alap a munkások lehetőségein is sokat javíthatna. Amennyiben már nem a teljes megélhetésünk kerülne veszélybe a munkahelyünk elvesztésével, érdekérvényesítési képességeink is növekednének, keményebben tudnánk tárgyalni munkaadóinkkal, csökkentve ezzel a kiszolgáltatottságot és annak esélyét, hogy megalázóan alacsony bérekért kelljen dolgoznunk.

Ahogy Büttl Ferenc és Tordai Bence fogalmaztak: az alapjövedelem permanens sztrájkalapot jelent a dolgozók számára, és megkönnyíti a munkahelyváltást, nagyobb szabadságot adva ezzel nekik.

Az előadók abbéli meggyőződésüket is kifejezték, hogy a nők jövedelemhátránya is csökkenne a tervezet bevezetésével. A reproduktív munkák, így a főzés, takarítás, egyéb házimunka és a gyereknevelés ugyanis gyakran hárul rájuk, jellemzően fizetetlenül. Az ilyen láthatatlan munkák teszik lehetővé, hogy a család többi tagja fizetett munkát (bérmunkát) végezhessen. Mivel a fizetetlen, háztartásbeli nők anyagilag kiszolgáltatott helyzetben vannak, ez a struktúra a patriarchátusban fennálló elnyomását is újratermeli. Ennél fogva tehát a nők önrendelkezését és létbiztonságát is jelentősen javítaná a havi 100.000 forintos jövedelem, mely családjuktól és partnerüktől függetlenül járna nekik.

A konkrét összegen kívül lényeges a hozzáférhetőség is. Ahogyan azt Tordai Bence is elmondta, az alapjövedelem nem a jelenlegi szociális juttatásokon túl járna, hanem azokat emelné fel a meghatározott összegre. Tehát például, ha valaki jelenleg 20.000 forintot kap, akkor ezentúl nem 120.000 forint lenne a juttatásai összege, hanem mostani juttatásai helyett kapna 100.000 forint alapjövedelmet. Így tehát a kalkuláció során is le kell vonni a kiadásokból azokat a támogatásokat, amiket most kapnak az érintett állampolgárok. Ilyenek például a Gyermekgondozási Díj (GYED) vagy az egyetemistákat érintő szociális támogatás.

Ugyanakkor nem csupán az összegek közti differencia jelentené a különbséget az alapjövedelem és a jelenlegi támogatások között. A cél az, hogy ne legyenek lyukak a szociális hálón, Tordai pedig felhívta rá a figyelmet, hogy sokan, akiket ma megilletne a támogatás, nem veszik fel azt a bürokratikus akadályok miatt, melyek következtében a jelenlegi szociális háló nem hozzáférhető sok valóban rászoruló számára. Az alapjövedelem ezt kiküszöbölné, hiszen az érintettek automatikusan megkapnák.

Alapjövedelem és munkavállalói kedv

Ahogyan arra a Párbeszéd kapcsolódó oldala is kitér, gyakori érv, amely felmerül az alapjövedelemmel szemben, hogy csökkentheti a munkavállalói kedvet. Szerintük azonban egy ilyen alacsony összegnél ez nem jelentkezik, hiszen havi 100.000 forint nem biztosítja, hogy mindenki magas életszínvonalon éljen, csupán a nélkülözést igyekszik kiküszöbölni.

Több országban is bevezették már az alapjövedelmet (például Spanyolországban), és a tapasztalatok alapján nem befolyásolja negatívan a munkavállalási, illetve a munkakeresési hajlandóságot. Ellenben az alapjövedelem sok munkakereső esélyeit javíthatja, hiszen – ahogy Tordai Bence érvelt – az alapjövedelem kiküszöböli az olyan problémákat, mint hogy valaki eleve hátrányban van az állásinterjún, mivel anyagi helyzetéből kifolyólag nem tud odaillő ruhát vásárolni magának.

Alapjövedelem: baloldali kritika

Az alapjövedelem különböző koncepciói kapcsán nemcsak liberális gazdaságpolitikai ellenérvek szoktak elhangozni, de baloldalról is sokan kérdőjelezik meg. A Mércén például Végh Márton cikke fejtette ki egy megfontolandó nézőpontot.

Végh arra hívja fel a figyelmet, hogy a készpénz-transzfer jellegű juttatások – az olcsó vagy ingyenesen biztosított állami szolgáltatásokkal ellentétben – csak „kipótolják” a jövedelmet (növelve ezzel a vásárlóerőt, felpörgetve a gazdaságot), nem igénylik a nagyvállalatok korlátozását, és arra sem kényszerítik őket, hogy olyan olcsó szolgáltatásokkal kelljen versenyezniük, mint például az állami bérlakások. Az alapjövedelem a kritika ezen iránya szerint mellőzi a szolidáris társadalmi berendezkedéshez szükséges olyan reformokat, mint a szakszervezetek és a munkás érdekképviselet megerősítése, a minőségi állami ellátás kialakítása, vagy széles rétegek ráhatása a döntéshozási mechanizmusokra.

Mások – így pl. a Végh cikkére reagáló Korózs Lajos és a Párbeszéd alapjövedelem-pártolói – szerint az alapjövedelem kérdése nem szükségszerűen vet fel vagy-vagy dilemmákat. Nem zárja ki a szociális ellátás megújítását, illetve a szakszervezeti megerősödésnek sem mond ellent.

 Mi lehet a hosszútávú vízió?

Tordaiék szerint az alapjövedelem pozitív hatásai nem csupán a közérzetre és a létbiztonságra vonatkoznak, de előreláthatóan a gazdaságot is élénkítenék. Mivel országszerte növekednének a bevételek, a vidéki vásárlóerő is nőne, mely fellendítené a helyi kereskedelmet, ezáltal pedig javítana a vidéki települések helyzetén. Mivel Magyarországon közismert probléma, hogy sok kisebb településen nehéz munkát találni, sokan ingázásra kényszerülnek, ezért az alapjövedelem és a növekvő vidéki kereskedelem szerintük egy kulcskérdésre reflektálna.

Ahogyan azt a kiadvány szerzői, illetve a Párbeszéd és az MMAA is elismerik, az alapjövedelem nem lenne csodaszer minden társadalmi problémára, többek között az egészségügy és az oktatás átfogó reformjára is szükség volna. Számos mobilitási és más szociális problémát nem tudna a program kezelni. Azonban érdemes megjegyezni azt is, hogy a kiadvány által vázolt feltételek, melyek az alapjövedelem biztosításához szükségesek, erőteljesen kötődnek a kormányváltáshoz, nehezen elképzelhető például, hogy a jelenlegi kormány önszántából leállítja majd a túlárazott közbeszerzéseket, ahogyan az is, hogy „ingyen pénzt” osszon az állampolgároknak. Ahogyan az sem mindegy, hogy az ellenzék milyen felállásban áll rajthoz 2022-ben. Egy alapjövedelmet támogató miniszterelnök-jelölt nagyban növelné a javaslat esélyét.

Címlapkép: MTI/Ujvári Sándor