Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A jogtalan kilakoltatások ellen tüntettek aktivisták Nyíregyházán

Ez a cikk több mint 3 éves.

Demonstrációt szervezett a helyi roma nemzetiségi önkormányzat, az Országos Roma Önkormányzat és civil szervezetek ma délután 3 órára Nyíregyháza főterére a roma kisebbséget súlyosan érintő, elhelyezés nélküli önkormányzati kilakoltatási tervek ellen.

Mint ahogyan azt legutóbb mi is hírül adtuk, az északkelet-magyarországi város fideszes önkormányzata által kezdeményezett eljárás többek mellett öt gyermeket is érint, a felnőttek közül pedig többen tartós betegséggel, súlyos fogyatékossággal (látás- illetve hallásvesztéssel) élnek.

Dancs Mihály, az Országos Roma Önkormányzat elnöke a tüntetésen elmondta, a városvezetéssel való bármilyen tárgyalási jelzésükre eddig még érdemi választ sem kaptak, így az együttműködési megállapodást a város és az ORÖ között akár fel is mondhatják a történtek miatt.

„Egy jó városvezetés nemcsak a gazdagokhoz, a középosztályhoz, hanem mindenkihez lojális. Nagyon sajnálom ezt a városvezetést, hogy éppen a kilakoltatási moratórium lejárta után közvetlenül műveli ezt.”

-hangsúlyozta Balogh Artúr a nyíregyházi nemzetiségi önkormányzat elnöke, aki azt is hangsúlyozta, ha a kilakoltatásokat a Huszár-telep és a Keleti-lakótelep szükséglakásban élő polgárai körében is folytatnák, ráadásul egy járvány idején „már nemcsak a lojalitás, de a törvény ellen is vétenének.” Balogh azt is elítélte, hogy a kilakoltatási moratórium lejárta előtt, elhelyezés nélkül tesz így Kovács Ferenc polgármester és a képviselő-testület.

Lakatosné Jutka, a Város Mindenkié csoport budapesti aktivistája, aki a pécsi és fővárosi AVM-csoportok szoildaritási üzenetét hozta, hangsúlyozva,

„nem hagyunk itt benneteket. Olyan szomorú országban élünk, ahol a vezetők a legszegényebbeket büntetik […] vírusidőszakban, a tél előtt raknak utcára családokat.”

Az aktivista nehezményezte, hogy a kormány nem is hajlandó ezekben az ügyekben tárgyalni, leülni, pedig a legszegényebbek ugyanolyan választópolgárok, mint bárki más.

„A Város Mindenkié Budapesten és bárhol tiltakozik az elhelyezés nélküli kilakoltatások, és a családok szétszakítása, a gyermekek családokból való kiszakítása ellen. Azt kívánjuk nektek, hogy legyen erőtök kiállni azért, hogy legalább tavaszig, a moratórium végéig kitartsatok.”

– közölte az AVM képviselője, akik azt is elmondták, a szervezet tiltakozását a nyíregyházi városvezetéshez is eljuttatták.

Setét Jenő roma aktivista, az Idetartozunk egyesület elnöke is együttérzéséről biztosította a fenyegetetteket, aki jelezte, az elhelyezés nélküli kilakoltatások évtizedes problémát jelentenek az országban, hiszen „a mindenkori hatalom mindig a legszegényebbekkel a legszigorúbb”, pedig sem a városnak, sem a társadalomnak nem érdeke az, ha gyerekeket taszítanak hajléktalanságba.

„Az a minimum, hogy ez ellen fölemeljük a szavunkat […]de fontosnak tartom, hogy a kisebbségi önkormányzat tegyen le komplett tervet a városvezetés asztalára, és minden egyes, érintett család ügyét egyénileg bírálják el.”

A rövid, figyelemfelhívó demonstráció végén a szervező, Glonczi László, a nyíregyházi roma önkormányzat elnökhelyettese is azt emelte ki, 1996 óta húzódó lakbér- és közüzemi számlatartozásokról is szó van.

„Soha nem mondtuk, hogy nem kell fizetni, de: mindenkinek kell fizetni, de ehhez megfelelő bérek is kellenének. Az érintett lakások szociális szükséglakásnak minősülnek, erre a célra is kellene ezeket használni.”

Glonczi felidézte, az EU-s szerveknél a nyíregyházi önkormányzat ellen már feljelentést is tett, az Egyenlő Bánásmód hatóság pedig szegregációs gyakorlatok miatt a városvezetést első fokon már egyszer el is marasztalta. A kisebbségi önkormányzat már azt is kezdeményezte, hogy 28.000 forintos jövedelemszintre vigyék le az hátralék-türelem határát, de az önkormányzat, és Kovács Ferenc fideszes polgármester azonban elmondásuk szerint nem hallgatta meg őket.

Glonczi szerint mindez azért történik, mert a 2019 októberben megválasztott, új kisebbségi roma önkormányzatot, a városvezetés „nem szívleli”, annak ellenére, hogy ők többször, folyamatosan kezdeményezték a párbeszédet.

A Keleti-lakótelep ügyei ugyancsak hosszasan húzódnak a városban. Az számos szükséglakást és önkormányzati bérlakást magába foglaló lakónegyedből a kilakoltatásokat már januárban megkezdték, méghozzá uniós forrásokból megvalósítandó „deszegregációs” tervek ürügyén. A kiköltöztetett embereket ekkor nem integrált lakókörnyezetben helyezték el, hanem a Nyíregyháza másik, mára már notóriussá vált szegregált részében, a Huszártelepen biztosítanak új bérlakást nekik, most azonban innen is elindultak kilakoltatások.

Szegregátum-felszámolás helyett tehát az utóbbi időben a kormánypárti városvezetés ide-oda dobálja a legszegényebbeket a szegregált telepek között.

Az AVM már korábban hangsúlyozta, a tervezett önkormányzati kilakoltatás-sorozat több okból sem elfogadható: egyrészt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 13. § (1) 10. pontja szerint a települési önkormányzat kötelező feladata „a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása”, másrészt információik szerint a családok egy része eddig is törlesztette hátralékát, mindegyikük hajlandó és képes lenne megkezdeni ezt. Az AVM meggyőződése, hogy ez mindkét fél érdeke lenne.

A csoport tudomására jutott az is, hogy az önkormányzat további kilakoltatásokat is tervez a Huszár-telepen – vélhetően összefüggésben a Keleti lakótelepen folyó teleprehabilitációs programmal -, amellyel október folyamán legalább nyolc gyereket és két tartós beteg felnőttet tenne hajléktalanná. Éppen ezért a lakhatási aktivisták a kilakoltatások elhalasztását kérik.

A kilakoltatásokkal kapcsolatban a helyi önkormányzat már többször is tiltakozott, október 6-án pedig a Huszártelepen, ahol a legszegényebbek élnek, élőláncot is alkottak a kilakoltatások megakadályozására, amellyel ekkor sikerrel is jártak.

Élőlánc a kilakoltatások ellen a nyíregyházi Huszártelepen 2020. október 6-án / Fotó: Glonczi László, Facebook

A megyei napilap online kiadása, a Szon.hu a demonstrációval kapcsolatban végig azt hangsúlyozta, a kilakoltatásra váró családok „lakásonként átlagosan 1,2 milliós tartozást halmoztak fel, melyet többszöri megkeresés után sem rendeztek”, ezzel kapcsolatban a roma önkormányzat és az aktivisták is többször felhívták rá a figyelmet, esélyt sem kaptak arra ezek a családok arra, hogy rendezni tudják elmaradásukat.

A demonstrációt Glonczi Facebook-oldalán élőben is közvetítették, itt pedig visszanézhető: