Az EMMI áprilisi közleménye szerint Kásler Miklós miniszter utasítása, miszerint a kórházaknak ágykapacitásuk 60 százalékát fel kellett szabadítaniuk a koronavírus-fertőzött betegek ellátására, átlagosan mindössze 2 százaléknyi plusz ágyfelszabadítást eredményezett. Az Átlátszó adatigénylése alapján azonban ez nem mindenhol lehetett így, a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kórházban legalábbis biztosan nem.

Az Átlátszó még júliusban indított pert a TASZ segítségével a Szegedi Tudományegyetem ellen, mivel az nem adta ki az ágykihasználtságra vonatkozó adatokat, helyette húszpontos visszakérdezést küldött az azokat kikérő lapnak. Ebben az SZTE nem volt egyedül: a kórházak túlnyomó többsége nem adta ki az arra vonatkozó információt, hogy az ágyfelszabadítás elrendelése után az egyes napokon hány ágy volt foglalt az adott intézményben.

Bár a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) az összesített adatokat még májusban közzétette (az intenzív és járóbeteg-ellátási kiürítések után 16-24 ezer beteggel kevesebbet láthattak el a kórházak április közepéig), ez az intézményi bontást nem tartalmazta. Szél Bernadett emiatt pert indított, mert szerinte az egyes intézményekre vonatkozó adatokból derülnének ki a napi ágyfoglaltságra vonatkozó számok, ebből pedig következtetni lehetne arra, pontosan hány beteg kényszerült a kórházak elhagyására.

Most ezeket az adatokat hozta nyilvánosságra az Átlátszó az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kórházára vonatkozóan, miután az egyetem úgy döntött, mégis kiadja őket. A számok alapján rögtön meg is kérdőjeleződött az EMMI áprilisi közleménye, amiben egész pontosan az állt, hogy

„A magyar kórházi ágyak kihasználtsága tavaly 66 százalékos volt, ami azt jelenti, hogy a kórházi ágyak 34 százaléka eleve üresen állt. Az első magyarországi fertőzés megjelenése után – ahogy világszerte mindenhol – az elektív műtétek központi szabályozása mellett a betegek jelentős része önként lemondott a halasztható beavatkozásokról. Ez március végére további 24 százalékos szabadágyszám növekedéssel járt. Így amikor a miniszter utasításba adta a kórházaknak, hogy szabadítsák fel az ágykapacitásuk 60 százalékát, akkor már az ágyak 58 százaléka országos szinten szabad volt. Tehát mindössze további 2 százaléknyi szabad ágy biztosítása volt a feladat.”

Nézzük, hány százaléknyi ágy szabadult fel a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kórházban április végéig.

Februárban még átlagosan 71 százalék volt az ágyak kihasználtsága az intézmény különböző osztályain, ami az EMMI közleményével egybecsengően láthatóan csökkenni kezdett március során. A legmeredekebben a rehabilitációs ellátás ágykihasználása csökkent február és március között, konkrétan megfeleződött.

Márciusban azonban a kórház átlagosan 49 százalékos ágykihasználtsággal működött, ami már ellentmond az EMMI állításának: bár a napi ágyfoglaltság valóban jelentősen csökkent, annak mértéke nem érte el a minisztérium által kommunikáltat (a 24 százalékot).

Áprilisra pedig az SZTE kórháza átlagosan 39 százalékos ágykihasználtsággal működött, azaz a 2 százalékos ágyfelszabadításhoz képest inkább 10 százalékos történt.

Kunetz Zsombor egészségügyi elemző-szakértő szerint „a 2 százalékos felszabadítás az adatok alapján megbukott”. Kunetz szerint továbbá az adatokból látszódik, hogy a sebészeten és a trauma-ortopédián csak az akut műtéteket végezték el, de az is nagy probléma, hogy a rehabilitációt ennyire leépítették (áprilisra már csak 20 százalékos kihasználtsággal működött).

Most, a második hullám idején Kásler Miklós ismét ágyfelszabadításra utasította a kórházakat, ezúttal összesen 14 ezer ágyat kell szabaddá tenni. A rendeletben azonban ezúttal szerepelt az is, hogy az intézkedés végrehajtása nem járhat betegek hazaküldésével. Az intézményvezetőknek ellenőrizniük kellett a koronavírus-fertőzött betegek ellátásába bevonható, készenlét fenntartásához szükséges ágyak meglétét és alkalmasságukat, és ezt jelezni a minisztérium felé.

Jelenleg nem csak az ágyak kihasználtsága jelent problémát: az orvoshiány például előbb jelentkezett akut problémaként. Pénteken adta hírül az ATV, hogy például a  letenyei Egészségházban fel kellett függeszteni a belgyógyászati vizsgálatokat, mivel az ott dolgozó orvosokat áthelyezték Zalaegerszegre a covidos betegeket ápolni. Erről a letenyei polgármestert a betegek értesítették, miután az időpontjaikat sorra mondták vissza. Korábban pedig az egri Markhot Ferenc Kórház és balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet között vezényeltek át közel 50 orvost egyik napról a másikra.